Püspökladány

Békés-Tarhoson, egy isten háta mögötti – egykori grófi birtokon – Gulyás György a semmiből egy új iskolatípust teremtett.

– Magyar és külföldi zenei szakemberek állandó látogatói voltak az intézménynek. Zeneakadémiai tanárok tanítottak bennünket. Kodály évente eljött Tarhosra, és szigorúan számon kérte a tanultakat – emlékezik tanulmányai kezdetére Herczegh László, majd így folytatja: Budapesten szinte minden estémet a Zeneakadémián és az Operaházban töltöttem. Láttam, hallottam az akkori idők – ott szereplő karmestereit, szólistáit, énekeseit – világhírű zenekarokat, operaegyütteseket. Jó nevű művésztanárok, zeneszerzők, zenetudósok voltak tanáraim.

A Debreceni (MÁV) Filharmonikus Zenekar csellistájaként az opera- és szimfonikus zenekari irodalom jelentős részét játszotta. A sok külföldi vendégkarmester mellett, szinte valamennyi hazai dirigens is vezényelte az együttest. Felejthetetlennek tartja Kobajasi Ken-Icsiró vendégszerepléseit. Legemlékezetesebb számára az az afrikai egy hónap Marrakechben (Marokkó), amikor egy operafesztiválon a Bécsi Opera énekeseivel együtt léptek fel. 1991-ben mint zenekari művész Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjban részesült. A zenekari munka mellett először óraadó tanára, majd tanszakvezetője, 1995-től pedig igazgatója lett a püspökladányi zeneiskolának.

– Püspökladányban 40 éves hagyománya van a művészetoktatásnak. Tizenkét évfolyamban folyik az oktatás. Előképző, alapfokú és továbbképző évfolyama, valamint kétféle tagozata – zene és népi tánc – van az iskolának. Az intézmény tizenhat féle hangszer oktatását biztosítja a jelentkezőknek. A negyven év alatt számos növendék választotta hivatásul a művészi pályát. Jelen vannak a mai kulturális életben – itthon és külföldön – mint zenekari művészek, zeneiskolai, főiskolai tanárok, katonazenészek. De járt ide azóta híressé lett balettművész, koreográfus-rendező, művésztanár, rádiós zenei munkatárs, tv-szerkesztő, több neves színművész. Büszke vagyok arra, hogy tanulóink kiemelkedő teljesítményt nyújtanak megyei, körzeti, országos fesztiválokon, versenyeken.

– Tudtommal emlékezetes verseny zajlott például 1972-ben. Mi is volt ez?

– Mikor egy évet a püspökladányi Karacs Ferenc Gimnáziumban is tanítottam az iskola tanulóival beneveztünk a Magyar Rádió által hirdetett Országos Zenei Műveltségi Versenyre, melyet meg is nyert a csapat. Növendékeimre a rádiós zenei versenyek idején kisugárzó szellemi hatással voltak a zsűri tagjai: Petrovics Emil zeneszerző, Pernye András, Somfai László zenetudósok, Illés Endre író, Blum Tamás karmester, valamint Czigány György költő, zongoraművész, műsorvezető és Borsos Miklós szobrászművész. Ekkor ismertem meg ifjú Bartók Bélát, aki személyesen adta át Püspökladányban a Bartók-emlékkiállítás anyagát nekünk. Másik kiemelkedő dátuma életemnek és az általam vezetett intézménynek: 1999. október 15-e. Ekkor zajlott az iskola névadási ünnepsége. Soha nem tartózkodott egyidőben annyi zenei szakember a városban, mint azon az októberi délutánon. Ettől a naptól kezdve iskolánk Csenki Imre Művészeti Iskola. Csenki Imre Püspökladány szülötte. Karnagy, zeneszerző, tanár, népzenekutató, Kossuth-díjas, kiváló művész. Püspökladány és Budapest V. kerületének díszpolgára. A róla készült domborművet Győrfi Lajos szobrászművész készítette, és Szilasi Alex zongoraművész – Csenki unokája – leplezte le.

– Szép, és élményekben gazdag munkasikerei mellett mi az, ami emlékeiből felbukkan?

– Egykori növendékem, aki a legmélyebbről indult és a legmagasabb csúcsra jutott. Több mint 25 éve jó barátságban vagyunk, minden évben találkozunk és mindig elmeséli a legújabb Londonban és a Broadway-en történt botrányokat. Ő Rácz Sándor balettművész, az egykori gumicsizmás petritelepi kisfiú, aki szóló és rendezői múltja után jelenleg a bécsi Táncművészeti Egyetem Musical Tanszékének tanszékvezetője. Fontosnak tartom az iskola növendékeinek és tanárainak szakmai sikereit, a régi tanulók szépen fejlődő művészi karrierjét, valamint a tanszaki hangversenyek teltházas szülői jelenlétét.

– Milyen a megítélése intézményének?

– Idézném az önkormányzati testület előtt elhangzottakat: „A városban jó színvonalú művészeti oktatás folyik. Az intézmény eredményesen készít fel a szakirányú továbbtanulásra. A nagy hagyományú zenei és népitánc-képzés kiegyenlített érdeklődést vonz a város lakossága körében.”

– Hogyan foglalná össze az iskola további terveit?

– Az új tanterv adta lehetőségekből adódóan az eddig is működő tanszakaink mellett – a jövőben – szeretnénk biztosítani a hangszeres népzene, és szintetizátoroktatást, valamint képzőművészeti tanszak beindítását tervezzük a 2002/2003-as tanévtől. A város Herczegh László munkáját 2001-ben az önkormányzat által alapított Csenki Imre Néptanítói Díjjal jutalmazta.

 (Hajdú-Bihari Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)