Nyíregyháza

Nap mint nap a kisebbség legnagyobb gondjaival foglalkoznak. Orvosolni akarják a bajokat. Tanácsot, útbaigazítást adnak, néha vigasztalnak vagy kitartásra biztatnak. Nyíregyháza kellős közepén, az „oszlopos zöld” irodaházban van a hivataluk. A Nyíregyházi Cigány Önkormányzat Hivatala. Az elnöki teendőket Harmati Ernő látja el, alelnök Balogh Artúr. Az előbbi tapasztalt, megfontolt, az utóbbi fiatal, dinamikus, tettre kész. Kiegészítik egymást.

A nyíregyházi romáktól egy megyénkbelinek vajon mi jut eszébe? Bizonyára a híres vagy hírhedt Guszev, hivatalos nevén a Huszártelep. Igen, a huszárlaktanya helyén (még az átalakított istállókban is) családok laknak. Cigány családok. Az Orosi út eleje, a Titel utca is felvillanhat a megyénkbeli ember emlékezetében. A városnak ezen a peremén is csóró cigányok laknak. Segítségre szorulnak, segítséget várnak. Harmati Ernő erősen kifogásolja, hogy a legeslegnagyobb „önkormányzat”, a parlament 1998 elején nem fogadta el azt a javaslatot, hogy a romák államalkotó tényezőként, lélekszámuk miatt is képviselőt vagy képviselőket juttassanak be a Parlamentbe. Szerinte a legfőbb döntéshozók között ott lehetnének a cigányság képviselői, munkalehetőségeket, jobb szociális ellátást kérve, követelve. Országos és általános tapasztalatokkal rendelkezik Harmati Ernő, ez a robusztus ember. 1952-ben vonult be katonai szolgálatra, két év alatt elvégezte a Petőfi Katonai Politikai Tisztiiskolát. Főhadnagy volt, amikor a történelem vihara 1956-ban Mindszenty hercegprímás kiszabadításához vezényelte. A forradalom bukása után persze hogy leszerelték. Gépkocsivezetőként dolgozott az ÉPFU-nál. Rövid idő múltán hivatásszerűen elkezdett zenélni. Egészen 1990-ig zenekarvezetőként, prímásként szórakoztatta a nagyérdeműt. Suhanc korában, 1939-ben a nyíregyházi Korona étteremben már segédprímás volt. Az említett sofőrködés után pedig húzta a talpalávalót Székesfehérváron, Pécsen, Miskolcon és persze a mi szőke városunkban. E sorok írója az Arany Szarvas étteremben többször hallotta a vonójából áradó, andalítóan szép muzsikát. Harmati Ernőnek a lánya zeneiskolát végzett és énekesnő Pesten. A fia egyetemista a fővárosban.

Balogh Artúr alelnök szívesen emlékszik arra, hogy bő négy évvel ezelőtt új törvény adott lehetőséget a kisebbségi önkormányzatok létrehozására. Történelmi lépés volt ez, példaértékű a kelet-európai országoknak. A romák körében nagy volt az öröm a kezdetekben. Nyíregyházán kissé nehézkesen alakult meg az önkormányzat, többen vitatták a személyi összetételt, vitáktól, indulatoktól sem volt mentes a munka. Joghézagok is voltak, illetve vannak. Nem alakulhatott meg például a megyei kisebbségi önkormányzat. Gond, hogy a működéshez szükséges pénzkeretet a „Nagy” önkormányzat adja, jobb volna, ha közvetlenül a kisebbségihez jutna el a pénz. Évente 2-3 millió forintot kap a kisebbségi önkormányzat a városi polgármesteri hivataltól. Budapest több kerületében a kisebbségi önkormányzatok éves kerete 10-14 millió forint! Talán fordítva lenne jó, de ez az arány mindenképp rossz. Az elmúlt pár évben a kisebbségi önkormányzat nem kevesebb mint húsz pályázatot adott be megyei és országos fórumokhoz. Gazdasági, szociális és kulturális célok támogatására pályáztak. Balogh Artúr érthető módon kifogásolja, hogy egy pályázat sem nyert! Lehet, hogy a nyíregyháziak az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzattól és más felsőbb fórumoktól nem kaptak kellő támogatást.

A nemrég leköszönt kormány középtávú romaprogramja jó, de Nyíregyházán nem sok minden látszik belőle. Igaz, hogy a Guszevben és a Titel utcán száz roma közmunkás dolgozik a nyári és őszi hetekben, de az itteni munkálatokhoz nem kérték ki a kisebbségi önkormányzat véleményét. Szép emlék, hogy a kisebbségi önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a rendőrség illetékeseivel, a megállapodást újra kellene éleszteni. A közbiztonság javításáért nemzetőrséget alakított a kisebbségi önkormányzat, a testület egyelőre nem működik. Az új kormánytól többek közt azt várja a nyíregyházi cigányság, hogy teremtsen tartós munkahelyeket és támogassa a roma vállalkozókat.

A kisebbségi önkormányzat tagja Kóka Tibor is. Emlékezete szerint reményekkel, nagy tervekkel indult a testületi munka, de a tervekből alig valósult meg valami. Több szakmai és anyagi segítséget vár az illetékesektől, hogy a kisebbségi önkormányzat igazi eredményeket tudjon felmutatni. Számos fórumon javasolja majd: az új kormány valóban kiemelten kezelje a cigánykérdést. Kóka Tibor gitárral, dobbal sokáig zenészként kereste kenyerét. Két szakmája is van: pék és hegesztő. Munka mellett érettségi vizsgát is tett. Háza mellett fél holdnyi területen zöldséget, gyümölcsöt termel. Reméli, hogy majd a közéleti munkájának is beérik gyümölcse.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1998.)