Sátoraljaújhely

Energikus, robbanékony, ambiciózus, fiatal… Ezek a jelzők villannak át az agyamon, ahogy Goffa Zsolt munkatempóját figyelem. A Zemplén-Hús Kft. alig 44 éves igazgatója „csúcsfordulaton” üzemel, teljes odaadással végzi, és szemmel láthatóan élvezi a munkáját. Ha telefonon keresi az ember, vagy az üzemben vagy a városban vagy az országban van valahol. Ha az irodájában van, akkor is dolgozik, ír, beszél vagy telefonál, néha úgy tűnik, mindezt egyszerre is képes megtenni, anélkül, hogy kapkodna, vagy fáradtnak látszana.

Élelmiszeripari érdeklődése és vezetői képességei többszörösen köthetők a családi hagyományokhoz. Anyai nagyapját a II. világháború után helyezték Debrecenből Sátoraljaújhelyre. Szívesen tett eleget a felkérésnek, mivel felesége szülei is újhelyiek voltak. Fuggerth Frigyes negyven éven keresztül volt a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár igazgatója, de a város közéletében is prominens személyiségnek számított. Goffa Zsolt édesapja – a családi hagyományt követve ugyancsak a dohánygyárban dolgozott.

Goffa Zsolt 1956. január 13-án született, édesapjához hasonlóan, Sátoraljaújhelyben. Gyorsan elröppent a gyermekkora. Kedvenc emléke a Petőfi Általános Iskola magyar irodalom és történelem tanára, Prokai Gyula. A tanár úr egyetemi szintű előadásai ámulatba ejtették a hallgatóságot. Becsülték, tisztelték és szerették Gyula bácsit, hiszen mindenki tudta róla, hogy csak politikai múltja (1956) miatt „ítélték” általános iskolai tanárkodásra. A Kossuth-gimnáziumban töltött évekből elsősorban osztályfőnökére, Daragó Ferencre emlékezik. Nosztalgiával idézi a kiváló, de szigorú tanárral vívott csatáit az öltözködés és a hajviselet eltérő megítéléséről. Mindkét történet tanulsága, hogy Goffa Zsolt már ifjú korában is rendelkezett a tudományok iránti fogékonysággal, és mellette az érvényesüléshez szükséges önálló véleménnyel sőt vagánysággal is.

Érettségi után a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán tanult. Az államvizsga letétele után több helyre is pályázatot adott be, többek között – a családi hagyományokat folytatni akarván – az Egri Dohánygyárba is. Ugyanakkor látókörébe került a B.-A.-Z. megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat is, amelynek a miskolci központját vette célba. Szerencséjére éppen a sátoraljaújhelyi üzemben volt egy üzemmérnöki állás, így ezt pályázta meg. Ezzel nemcsak a szakmai fejlődésre nyílt lehetősége, de egyúttal eleget tehetett a szülői kívánságnak is; egyedüli gyerek lévén a közelükben maradhatott. Mindez 1977 szeptemberében történt. Kezdetben műszaki területen dolgozott, majd két év múlva bevonult katonának.

A leszerelés után műszaki-termelési vezető lett, egyúttal újabb diplomát szerzett a Miskolci Műszaki Egyetemen gépgyártás-technológus szakon. 1985-től ’87-ig a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Egyetem hallgatója volt, ekkor szerezte húsipari szakmérnöki végzettségét. Akkor, teljes körűnek mondható szakmai végzettsége birtokában, váratlanul rábízták az üzem vezetését, mivel elődje – Takács István – tragikus körülmények között elhunyt 1988-ban. Három évig maradt ebben a pozícióban, akkor jött a privatizáció.

1991. január elsejétől kezdte meg önálló életét a Zemplén-Hús Kft., tehát az új évezred első évében ünneplik tízéves fennállásukat. Kemény időszakot tudhatnak maguk mögött, hiszen egy alig fejlesztett leányvállalatból kellett önálló üzemmé fejlődniük. Panaszra nincs okuk, hiszen országos viszonylatban is jó hírnévnek örvend a cég. Az önállóság mindenekelőtt azt követelte, hogy a műszaki és termelési kérdések mellett a pénzügyi, közgazdasági ismeretekkel is tisztában legyenek. Ezért került sor egy újabb miskolci kurzusra, így lett Goffa Zsolt 1995-re mérnök-közgazdász.

– Most már csak meg kell próbálnom visszaforgatni a befektetett energiát, „aprópénzre” váltani a tanultakat – kommentálja a sokadik diplomáját.

Természetesen vevőket és szállítókat kellett találni az új gyártmányokra, megismerték a marketing minden gyötrelmét és örömét. Az összeszokott gárda döntő része együtt maradt, így a siker sem váratott magára. Visszaállították a vágást, ma már napi 100–150 sertést és 20 marhát tudnak levágni, amit feldolgozva, vagy tőkehúsként értékesítenek. Az új technológia és a csomagolás terén elért fejlődés lehetővé teszi, hogy mindig a legmagasabb feldolgozottsági fokú készterméket állítsák elő. Elsősorban a gyorsérlelésű szárazárukra szakosodtak, különleges termékük a lóhúsból készült gyártmánycsalád. Új termékeik közül sikerre számíthat a sonkacsalád, a bécsi virsli és a népszerű száraz termékek mellett, a párizsit felváltó lyoni. A közeljövő legnagyobb feladata az EU-előírások teljesítése. Goffa Zsolt képesnek érzi magát az újabb átalakítás végrehajtására.

Nemcsak a munkatársak, de felesége, Dankay Beáta, és fia, Zoltán, meg kislánya, Ivett, is nyugodtan alhatnak. A Zemplén-Hús jó kezekben van, biztos a jövője is.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)