Létavértes

Gerák János határőr alezredes 1959. december 8-án született Ibrányban. A helyi általános iskola elvégzése után is maradt a falujában, hogy a Móricz Zsigmond Gimnáziumot elvégezve leérettségizzen. Határőr tiszt akart lenni, ezért 1978-ban jelentkezett a Kossuth Lajos Katonai Főiskola határőr parancsnoki szakára. A hadnagyi váll-lapot 1982-ben tehette fel. Két hónapig a Zalaegerszegi Határőrkerület tartalék őrsén parancsnokhelyettesként szolgált, majd őrsparancsnok-helyettesi beosztásba áthelyezték Csákánydoroszlóra.

A fiatal tiszt munkájával elöljárói elégedettek voltak, hiszen 1984-ben soron kívül előléptették főhadnaggyá, a következő esztendő elején pedig kinevezték őrsének parancsnokává. Három évig vezette az alegységet. A szakma csínját-bínját ezen a magyar–osztrák határon lévő őrsön sajátította el igazán. Az agilis fiatalember azonban többre vágyott, megszerzett gyakorlati tapasztalatait magasabb szintű ismeretekkel kívánta ötvözni.

Jelentkezett tehát, és 1988-ban sikeres felvételt nyert a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiára. Az 1991-es végzést követően a Körmendi Tiszthelyettesképző Iskola tanulmányi alosztályának tervezőjeként, majd két hónap múlva már vezetőjeként vett részt a hivatásos határőr tiszthelyettesi utánpótlás felkészítésében.

A szabolcsi fiatalember és hajdú-bihari neje 1993-ban úgy döntött, hogy szüleikhez közelebb szeretnének költözni. Gerák alezredes kérte áthelyezését a Nyírbátori Határőr-igazgatósághoz.

Először a felderítő osztályon kapott beosztást, majd a határőrizeti alosztály vezetőjévé nevezték ki. Tizenegy évig volt az igazgatóságon az állománytábla változásait követve alosztályvezető, kiemelt főelőadó vagy éppen kiemelt főreferens. Elsősorban a zöldhatár őrizetének szakirányításában vett részt ez idő alatt.

A határőrségnél 2004-ben az európai uniós csatlakozást követően integrálták a határforgalmi és a határőrizeti kirendeltségeket.

Az új szervezet, a határrendészeti kirendeltség a mennyiség mellett minőségi és hatásköri változást is feltételezett, amelynek vezetése kihívást jelentett a magasan kvalifikált, elméletileg és gyakorlatilag jól felkészült határőr főtisztnek.

A létavértesi kirendeltséget a szakirányításban dolgozva már jól ismerte. Fegyelmezett, jól képzett állományt, jó munkahelyi légkört teremtett és hagyott hátra az éppen nyugállományba vonuló kirendeltségvezető Soha Ferenc határőr alezredes. Ráadásul Gerák János felesége is idevaló volt. A döntés hamar megszületett, elvállalta a Létavértesi Határrendészeti Kirendeltség vezetését, amelynek élére 2004 júliusában nevezték ki. Nagy tervekkel fogott a munkához.

Jó szerencséjének tudta be, hogy csapatának összeállításában sikerült elképzeléseit megvalósítania, amelyhez a határőr-igazgatóság vezetése részéről megkapta a maximális segítséget. Az eltelt bő egy év igazolta elképzeléseinek realitását.

Vezető társaival és beosztott állományával egyaránt elégedett. Mindenki érti feladatát, de természetesen a munkavégzés még nem mindig zökkenőmentes. Egymást, egymás követelményeit meg kellett ismerniük, de az irány, amit kijelöltek, jónak bizonyult.

Az alezredes következetesen változtatni akart a berögzült régi gyakorlaton. Egyre nagyobb önállóságra késztette kollégáit függetlenül attól, hogy a vezetők vagy éppen a végrehajtók közé tartoznak-e.

Mindenkinek meg kellett barátkoznia a gondolattal, a kirendeltségen meg kellett szokniuk, hogy önállóan kell dönteniük, természetesen a döntés teljes felelősségével. Ez pedig elméletileg jól felkészült, magabiztos, határozott, nagy szakmai tapasztalattal bíró határrendészeket feltételez. Hogy ez megvalósulhatott, a Körmenden a tiszthelyettesképzésben eltöltött idő, az ott szerzett tapasztalat nagy segítségére volt Gerák alezredesnek.

A főtiszt számos igazgatói, főigazgatói, országos parancsnoki dicséret mellett a határőrségi tanácsosi cím, valamint a Szent László-érdemjel birtokosa. Szabad idejében szívesen kertészkedik. Kellemes kikapcsolódást jelent számára a konyhakertben, a gyümölcsfák alatt, a szőlőtövek között vagy éppen a fóliasátor alatt eltöltött idő.

Ha teheti, fiával elmegy horgászni, de ő csak kibicként élvezi ezt a nemes sportot. Ilyenkor a család két férfi tagja hatalmasat beszélget egymással négyszemközt.

Erikával – aki 1990 óta szintén a határőrségnél dolgozik közalkalmazottként – 1982-ben kötött házasságot. Két gyermekük született. Erika 1983-ban. Az idén végzett a Rendőrtiszti Főiskola határrendész szakán. Hadnagyi rendfokozattal a Nyírábrányi Határrendészeti Kirendeltség állományába került. Az 1986-ban született Attila frissen érettségizett. Ősztől a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem biztonságpolitika-védelemigazgatás szakos hallgatója.

 (Hajdú-Bihari Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)