Félfenekű, strázsátos vénasszony

old-lady-finger-weed.jpgA neologizmusoknak, azaz az új, egyedi, egyszeri szavaknak megkülönböztethetjük az úgynevezett spontán fajtáját is. Ezek a megfogalmazási nehézség pillanatnyi áthidalására születnek, kifejezésbeli kényszer eredményei, elírások, önkéntelen elszólások. Tehát előfordulnak mind írásban, mind szóban. Elsősorban a diákok feleletében, dolgozataiban találkozhatunk velük. Ezeknek kitűnő forrása Sebestyénné Varjú Anna: Irodalomtörténet – diákszájon című könyve. A szerző több évtizeden keresztül tanárként, érettségi elnökként gyűjtötte az órai elszólásokat, a dolgozatokban előforduló elírásokat. Az elkövetkezőkben ezekből kívánok szemelgetni. Íme, az első példa Voltaire Candide című művéről szóló fogalmazásban:

Kunigunda – egy félfenekű, strázsátos vénasszonnyal együtt – sok megterhelésen, sok férfin esik keresztül.

A humoros megfogalmazásbeli bizonytalanságoktól most eltekintve, a strázsátos szóra fordítva figyelmünket elmondhatjuk, hogy házsártos szóval vegyült a strázsa ebben a sajátos neologizmusban. Csak a hangzásuk miatt történhetett a keveredés, hiszen a két szó jelentését tekintve teljesen eltérő.

Mikszáth Kálmán Hová lett Gál Magda? című novellájának elemzéséből egy mondat:

Nem tudjuk, de gyanús, hogy Magda akkor tűnik el, mikor a faluba megjönnek a lókupacok.

Bizony nem mindegy, hogy lókupec vagy lókupac. Elképzelhető, hogy egyszerűen betűelírás történt, azonban az is előfordulhatott, hogy a diák nem ismerte a kupec kifejezést és „értelmesítette”, azaz egy általa ismert hasonló szóval helyettesítette.

Móricz Zsigmond Tragédia című novellájának hősét sajátos szóval jellemezte a tanuló. Íme:

A Tragédia komikusan írja le a főhőst. Szétzúzza a népszínművi „díszparaszt” képét.

Díszpintyről már hallhattunk, emberre vonatkoztatva is, de díszparasztról aligha, amivel valószínűleg azt akarta kifejezni a dolgozat írója, hogy Móricznál a parasztábrázolás sokkal realisztikusabb, valósághűbb.

Az alábbi példában egy igekötős ige szerepel spontán neologizmusként.

Mikor Csokonait a debreceni kollégiumból eltolmácsolják, Sárospatakra megy.

Természetesen némileg hasonló hangzású eltanácsolják szó játszott szerepet ebben az esetben.

Kissé félreérthető és humoros szó keletkezett az egyik Majakovszkijról szóló írásban úgy, hogy az összetett szó utótagja egy rokon értelművel cserélődött fel.  De micsoda különbség! – ahogy mondani szokták.

Majakovszkij futurista műveit polgárdurrantónak szánta: a hagyományos művészeteket messze elkergeti magától.

Nem mindegy, hogy polgárpukkasztó vagy polgárdurrantó.

Kétségtelen, hogy a fenti mondatokat hullámosan aláhúzta a magyartanár a diákok dolgozatában, azonban a jó oldalát nézve a dolognak azt is elmondhatjuk, hogy a tanárt egy kicsit elszórakoztatták, hiszen humorosak és szellemesek.

(A kép forrása: fingersxcrossed.com)

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése