Dr. Rémiás Tibor

Történész

Miskolc

Derenk a szívünkben él – írták a karszalagokra, amiket szétosztottak az idei derenki búcsú résztvevőinek. Az 1994 óta évente megtartott rendezvényre az egykori faluból elszármazott lengyel gorál nyelvközösség tagjai gyűlnek össze, hogy emlékezzenek az őseikre és hagyományaikra. Ennek a közösségnek egyik legaktívabb tagja Rémiás Tibor, aki kutatásokat végez arról a településről, amelyet Horthy Miklós 1943-ban vadászterületté nyilvánított és az ott élőknek el kellett hagyniuk otthonaikat.

Amikor elkezdtem az általános iskolát, alig tudtam magyarul, mert addig nagymamám nevelt, és ő csak derenki lengyelül beszélt. Szüleim egész nap dolgoztak, keveset tudtak foglalkozni velem. Emődi tanítóm, Dunai Géza elsős koromtól egyengette az utamat és megtanította számomra a magyar nyelvet – vallja gyermekkoráról az 1962. április 29-én született történész.

A miskolci Kilián György Gimnázium orosz tagozatának elvégzése és egy év katonaság után, a nyíregyházi tanárképzőn orosz-történelem szakon elkezdte a főiskolát, de Debrecenben a KLTE-n 1987-ben történelem-orosz nyelv és irodalom-filozófia szakon kapott egyetemi diplomát. Utóbbi tanintézményben 1994-ben dr. univ. címet ért el, újabb két év múlva pedig a PhD tudományos fokozatot szerezte meg.

Lengyel anyanyelve mellett oroszból felsőfokú, angolból pedig alapfokú képesítést szerzett.

Tevékenysége szerteágazó, annak ellenére, hogy mindössze három munkahelyen dolgozott. 1986-ban Miskolcon a Herman Ottó Múzeumában kapott állást, majd ott töltötte az elkövetkező 26 évet, 1991-től már a történeti osztály vezetőjeként. Volt megyei múzeumigazgató-helyettes is, 1998-tól pedig immár 18 éven át a Magyarországi Lengyelség Múzeuma és Levéltárának külső szakmuzeológusa, 2015-ben megbízott igazgatója. Oktatott a Miskolci Egyetemen a muzeológia-szakirányon,  Magyarország etnikai képe a 18. században címen diplomás levelező képzést tartott.

2012-ben két megye múzeumigazgatói állására pályázott, így lett 2012-ben a Heves Megye Múzeumi Szervezet megyei múzeumigazgatója, majd a Dobó István Vármúzeum történész-főmuzeológusa. Mindehhez megszerezte a múzeumvezetői ismereteket. Egerben nagy lendülettel és sok új ötlettel látott munkához. Elképzelései nem mindig egyeztek a MIK vezetőinek akaratával. Így közös megegyezéssel egy év után felbontották a korábban megkötött ötéves szerződést.

Ekkortól magánvállalkozóként dolgozik. A miskolci székhelyű Dominium Könyvkiadónál vállalt szerkesztői feladatokat, de továbbra sem szakadt meg sem történészi, sem muzeológiai pályája. Elkészítette a felvidéki Szádudvarnok és Méhész, majd Sajóbábony, Berente és Alacska települések helytörténeti monográfiáját, ahogy korábban több borsodi, abaúji, zempléni, gömöri és tornai településmonográfiák kutatásának részese volt. Tájházat rendezett be azóta Sajóbábonyban és Rudabányán, I. világháborús kiállításokat rendez és előadásokat tart országszerte.

Ősei fészkének, Derenknek környékén házat szeretett volna venni, végül a határ túloldalán fekvő Jabloncát választotta. Amikor teheti, ott a család tulajdonában lévő 40 fős turistaházában pihen, a környéken túrázik, vagy éppen gombázik. Semmit nem bíz a véletlenre, így szerezte meg a gombaszakellenőri képesítést is. A  házvásárlás óta, 10 év alatt már öt felvidéki magyar község – köztük Jablonca és Tornagörgő – monográfiáját dolgozta fel és adta ki.

Kutatási területéhez tartozik az északkelet-magyarországi régió 18. századi gazdaság- és társadalomtörténete, az uradalomtörténet és a nemzetiségek kutatása. Nagy munkát fektetett a derenki lengyelség (gorál közösség) történetének feltárására, újabban pedig az első világháború Galíciában lezajlott magyar vonatkozású eseményeit kutatja. Járják a legismertebb csaták helyszíneit, és a magyar vonatkozású temetőket.

Dr. Rémiás Tibornak két házasságból négy gyermeke született. Szabolcs 28 éves, Budapesten él családjával, és 2015. májusban megszületett az első unoka, Lili. Judit (26) PhD hallgató a debreceni egyetem biológia szakán, Nikolett (23) pedig idén végezte ugyanott az ökológus szakot. Dániel 12 évesen hatodik osztályba jár. A történész apa hangsúlyozza: életében nagyon fontos a család és igyekszik a szabad idejét velük tölteni. Itt azonban vannak korlátok, mert az eddig megjelent 21 önálló kötet megírása, valamint a közel 120 cikk és tanulmány, vagy a 61 szakmai kiállítás rendezése sok együtt tölthető szabad időt vont meg a családtól. Emellett tagja kilenc szakmai társaságnak vagy egyesületnek. Jelenlegi funkciói közül kiemeli az Országos Honismereti Szövetség alelnöki tisztét.

Ezekben a napokban Rudabányán alakítja ki a tájházat, amihez helyi családoktól személyesen gyűjt anyagot. A kiállítás a helybeliek kétlaki életét mutatja be, akik főállásban a bányában dolgoztak, utána pedig a háztáji gazdaságban „túlóráztak”.

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése