Dr. Nagy-Bozsoky József

Kórboncnok főorvos,

Sátoraljaújhely

baz_01_186_dr_nagy-bozsoky_jozsef.jpgMinden út Rómába vezet. Óhatatlanul ez a klasszikus szólás jut az ember eszébe, ha végiggondolja, milyen funkciók is kötődnek dr. Nagy-Bozsoky József nevéhez. 1968 óta ő a sátoraljaújhelyi városi kórház (mai nevén Erzsébet Kórház) patológus osztályvezető főorvosa. 1970-től igazságügyi orvosszakértő. 1987-től a Nagycsaládosok Országos Egyesülete Zempléni Csoportjának vezetője. 1989-től a sátoraljaújhelyi Csepellény György cserkészcsapat parancsnoka, ugyanettől az évtől a Zempléni Orvosi Kamara elnöki tisztét is ellátja. 1990-től a Máltai Szeretetszolgálat helyi szervezetének vezetője, ’91-től a Magyar Máltai Szeretetszolgálat országos főorvosa is. ’90-től négy évig országgyűlési képviselő volt, ugyanekkor tagja lett a Páneurópai Unió Magyar Egyesület választmányának, ’93-tól pedig az Országgyűlés honvédelmi bizottságának is. A Magyar Cserkész Szövetség II. kerületének elnöke, a Magyar Vitézi Lovagrend hadnagya.

Tévedés volna azt hinni, hogy ennyi elfoglaltság mellett egy agyonhajszolt elcsigázott személlyel állunk szemben. Sőt, az embernek határozottan az az érzése, hogy dr. Nagy-Bozsoky József erőt, nyugalmat sugárzó személyisége pontosan ezekből, a külön-külön is egész embert kívánó, véget nem érő feladatokból merít erőt a további munkához. Kérdésemre, hogy mi készteti sokirányú tevékenységére, így válaszol:

– Ha az ember egyszer rádöbben, hogy többféle képességet kapott, kötelességének érzi azt is, hogy ezeket átadja környezetének, megossza másokkal is. Aki nem használja ki a képességeit, az nem teljes értékű ember. A másokért való életnek van csak emberi értelme, az önmagunkért létezésnek nincs életről szóló indítéka. Az indulás, a kezdetek szempontjából meghatározó az a miliő, ahol az ember eszmélni kezd. Az pedig, hogy milyen eredménnyel tesszük meg a választott utat, alapvetően a társ, a társak, a barátok függvénye. A legkardinálisabb meghatározó: az ember FELE-sége. A világ azért maradt meg, mert a nők a szívükkel gondolkodnak elsősorban. Mi, férfiak, csak az eszünkkel. Azt hisszük, hogy ez a nagy dolog. Nem igaz! Az agyammal is érezzek, és a szívemmel is gondolkozzak! Ez biztosítja a rendszerben való gondolkodást, azt, hogy a másik szemével is vizsgáljak egy jelenséget. Két elkötelezettségem volt és van: a HAZA – minden előtt! A másik: az Istennel való dialógus, a teremtés csodája. Ez a két érték segít abban, hogy ne tartsunk fontosnak lényegtelen dolgokat. Az anyagi világhoz kötöttség ellenére a maradandó emberi értékek a szellemi szférában találhatók. A helyes értékrend a jó és a rossz világos megkülönböztetésén alapul, ez dönti el a jelenségek fontossági sorrendjét. Az igazsággal szemben fontosabb kategória a méltányosság. Általa kerülünk közelebb a dolgok megoldhatóságához. Az igazsághoz való túlzott ragaszkodás kegyetlenséget, könyörtelenséget hozhat magával. Irgalmasság, remény, szeretet, humanizmus a fontosabb kategóriák. A szabadság nem külső dolgoktól függ. A test rabszolgasága véletlen műve, de a lélek rabszolgasága, az már maga a bűn. Az ezredforduló minket felváltó nemzedékének legfontosabb feladata: érett és egészséges személyiségek kifejlesztése. E nélkül nem lehetünk az eljövendő világ teljes értékű alakítói, de részecskéi sem.

A filozófikus magasságból visszaszállva a földre, szembesülve a tényekkel, kiderül, hogy dr. Nagy-Bozsoky József életszemléletét nem könyvekből, hanem saját sorsából merítette. 1938-ban született Aszófőn egy nyolcgyermekes család elsőszülött fiaként. Édesapja erdészetvezető, édesanyja tanítónő volt. Gimnazista koráig leginkább ő látta el hét kisebb testvérét. Akkor tanulta meg, hogy egy nagycsaládban sokkal több alkalmazkodásra, áldozathozatalra, sokkal több odafigyelésre van szükség, mint ott, ahol senkivel nem kell törődni, mert csupán „egyke”, a család kedvence született. Pályaválasztása is családi körben szerzett élmények hatására történt: vadászatok során, már kisgyermek korában találkozott a halállal. 1945-ben, hétévesen pedig egy náluk beszállásolt német katona hősi halála érlelte meg benne a döntést: olyan orvos lesz, ki meg tudja mondani, miért halnak meg az emberek.

1961-ben kötött házasságot dr. Kérdy Máriával. Feleségében nagyszerű szövetségesre talált, mert, mint mondja, a női praktikusság és odafigyelés képes csak a részletek finom megoldására. Ezek a finom apróságok nélkülözhetetlenek a teljes értékű alkotó munkában. Három gyermekük van. A legidősebb, Mária, kertészmérnök, most egy dendrológiai világatlaszt rajzol nemcsak szakmai, hanem rajztanári képesítés birtokában. Ildikó teológiát és szociálismunkás-képző főiskolát végzett, restaurátorként dolgozik. József pedig kameraman, és főiskolára jár mint operatőr. A legnagyobb elismerés egy családi beszélgetés közben hangzott el a gyermekek szájából:

– Dolgozni, azt megtanítottatok. Ehhez még hozzáteszi a főorvos úr: „A legnagyobb dolog, hogy dolgozni tudjunk és a munkában örömet találjunk. Az akarót vezeti, a nem akarót csak hurcolja a sors”.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)
Szerző: 2018. 01. 17.

1 hozzászólás

  • Péceli Veronika says:

    Neki köszönhetem cserkész létemet.Hiba lett volna kihagyni….A házában kezdtük az őrsi életet kb. 7 fiú + én a nővéremmel 🙂 Nagyapám is cserkész volt, csak ő már 1989 – ben átköltözött a mennyországba. Fontos embert veszítettünk el Józsi bácsival. Nyugodjon békében.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló