Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Dr. Kőmíves Sándor
Belgyógyász, osztályvezető főorvos,
Sátoraljaújhely
A „világ végét” jelentő, 300 lelket számláló, a hármas határ melletti szatmári kis faluban, Garbolcon látta meg a napvilágot 1950. december 2-án. Édesapja református lelkész volt, régi lelkészdinasztia leszármazottja, akinek ősei már az 1500-as évektől nyaka kálvinisták voltak. Édesanyja, egy kulákcsalád gyermeke, életét egyetlen gyermekének és a falusi papné hivatásának szentelte.
Általános iskoláit szülőfalujában, osztatlan iskolában végezte, majd 1969-ben érettségizett a fehérgyarmati gimnáziumban, ahol elsősorban a természettudományi tárgyak: a kémia, a biológia érdekelték. Még ugyanebben az évben felvették a Debreceni Orvostudományi Egyetemre. Egyetemi évei alatt a Krompecher professzor vezette Anatómiai Intézetben folytatott tudományos diákköri tevékenységet, medikus gyakorlatokat vezetett. A belgyógyászatot néhai Dán Sándor professzornál hallgatta, a szigorló évet Leövey András professzornál töltötte, és Rák Kálmán professzornál tett államvizsgát. Őket tekinti igazi tanítómestereinek és nekik, valamint Prékopa Álmosnak köszönheti, hogy ezt a hivatást választotta.
Ezerkilencszázhetvenöttől nyolcvanhatig Kisvárdán, az I. számú belgyógyászati osztályon, dr. Molnár Károly főorvos vezetése alatt dolgozott. Szakvizsgát 1980-ban tett debreceni tanítómestereinél, Rák, Leövey és Kulcsár professzoroknál.
Ezerkilencszáznyolcvannégyben kapott adjunktusi kinevezést, és megbízták az új nyolcágyas Coronária-őrző és a hozzátartozó tizenkét ágyas szubintenzív részleg vezetésével. 1985-ben a Kisvárdai Kórházban 100 ágyas belgyógyászati utókezelőt indítottak, ennek vezetésével bízták meg, egyben főorvossá nevezték ki.
Ezerkilencszáznyolcvanhatban tett eleget a sátoraljaújhelyi hívásnak és november 1-jétől került a Sátoraljaújhelyi Kórház belgyógyászati osztályára másodfőorvosnak. Négy év múlva bízták rá a kilencágyas belgyógyászati intenzív részleget, ezt a munkát 1996. január 1-jéig végezte. Ekkor nevezték ki a 100 ágyas aktív belgyógyászati osztály vezetőjévé, a kórház legnagyobb ágyszámú osztályát irányíthatta és irányítja a mai napig.
Jelenleg négy belgyógyász szakorvos, köztük egy gasztroenterológus szakember, két fiatal, szakvizsga előtt álló orvos és negyvenöt egészségügyi szakdolgozó tartozik keze alá. Orvosi munkájának mottója: „Hiszek a gyógyításban, minden tudomány leghatalmasabbikában. Hiszek az igazi orvostudományban, amely nem önmagáért, hanem csakis a gyógyításért van.”
„Példaképem református lelkész édesapám volt, a régi lelkészdinasztia leszármazottja – mondja Kőmíves Sándor. – Orvosi tevékenységem során a magyar kórházi orvoslásra jellemző régi poroszos, hierarchikus módszert – ami egyfajta„feudális” viszonyokat eredményez – szeretném megváltoztatni. Célom a demokratikus vezetési stílus megvalósítása, a dolgokat szeretem megbeszélni a kollégáimmal, munkatársaimmal. Amitől én szenvedtem, attól szeretném megóvni beosztottaimat. A kálvinista attitűd ugyanis nem tűri a parancsokat. A gyógyításban, a vizsgálatokban nincs pardon, mindenki tudja a dolgát, ez felkészültség kérdése, ehhez lehet hozzátenni a szakorvosi tapasztalatot. Szeretném bebizonyítani, hogy így is lehet eredményesen igazgatni egy osztályt.”
Dr. Kőmíves Sándor a politikától távol tartotta magát, pártnak tagja nem volt, egy ciklusban tanácstagként vett részt a közéletben. Tudományos tevékenységet az északkelet-magyarországi belgyógyász szakcsoport tagjaként végez, ám elsődleges célja munkatársainak támogatása.
Munkájában fontos szerepet játszik a kiegyensúlyozott családi háttér. Ezerkilencszázhetvennyolcban kötött házasságot dr. Sohajda Máriával, aki ideggyógyász szakorvos, a kórház rendelőintézetének főorvosa. Házasságukból két gyermekük született: Zsuzsanna ezerkilencszázhetvenkilencben és Sándor ezerkilencszáznyolcvanötben. Lányuk ma már diplomás gyógyszerész, Budapesten dolgozik. Fiuk a helyi Kossuth Lajos Gimnázium harmadikos tanulója. Elsősorban a természettudományos tárgyak érdeklik, de nagyon jól szaval, nemrégiben megnyerte a Duna Televízió Himnusz-mondó versenyét.
A főorvos úr kevéske szabad idejében elsősorban a családjával foglalkozik. Néha eljár a Bodrogra, meg a környékbeli morotvákra horgászni. Mint mondja, nem egy „termékeny” horgász. Ez nem különösebben bántja, hisz a csend, a madárdal kárpótolja mindenért. A vizet, a természetet még Garbolcon szerette meg, ahol a Túr, a kis folyó kristálytiszta, iható vize és a fürdőzés jelentette a gyerekkori kikapcsolódást. Szeret kerékpározni is, olykor Alsóberecki felől hazafelé kerekezve elbűvöli a zempléni-hegyek látványa, a táj szépsége.
Összességében elégedett eddigi életével, terveit többségében sikerült megvalósítania. Bár időnként aggasztja a magyar egészségügy helyzete, különösen a kis, vidéki kórházak jövője, azért bizakodik, reméli, hogy szép nyugdíjas kort érhet majd meg.
(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)
Hasonló
Marcinkó Ferenc
Dr. Tóthné Wieland Ildikó
Szajkó Gábor
Szabó Sándor
Siska Tamás
Dr. Sarlósi Tibor
Ruzsinszki László
Ifjú Ogár Zoltán
Dr. Ogár Zoltán
Dr. Soós Győző
Dr. Nagy-Bozsoky József
Majorosné Csorba Olga
Dr. Kováts Dániel
Dr. Kovács Lajos
Kovács István
Kormány Pál
Juhász István
Büte Sándor
Botos Attila
Novák Csaba
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése