Nyíregyháza

Kétkedve fogadták, később elfogadták és megbarátkoztak vele, mostanában pedig sokan állítják: jó, hogy van. Jó bizony, hiszen folyamatosan lendíthet megyénk fejlődésének kerekét. Információkhoz, közvetve, vagy közvetlenül üzlethez és pénzhez juttathatja a vállalkozókat, a tagságot. A soknak igazán nem mondható kamarai tagdíj távlatokban megtérül, egyfajta befektetésnek számít.

E röpke bevezetőből is kiderül, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamaráról van szó. Arról a szervezetről, amely szerteágazó tevékenységet folytat, és mind nagyobb szerepet tölt be megyénk életében. E témáról beszélgettünk dr. Jakab Imrével, a kamara titkárával.

− E könyv egy kicsit megyénk történelmét is írja és emléket állít a hasznos kezdeményezéseknek, törekvéseknek. Kérem, foglalja össze a rendszerváltás utáni évek kamarai törekvéseit, változásait!

− A gazdasági szerkezet átalakulásával a kamarai munka is megváltozott. 1990-ben már az országos kamara dolgozója voltam. 1991 őszén Szolnok, Hajdú és Szabolcs megyék részvételével megalakult a regionális gazdasági kamara, ez működött 1994 februárjáig. 1994. október 28-án alakult meg mostani formájában megyei kamaránk, de igazából csak 1995 januárjától működünk.

A taglista pontosítása, a regisztrálás és sok más − kívülről nem látható − feladat nagy nehézség elé állított bennünket. Nem kaptuk meg a korábban beígért központi támogatást, magunknak kellett megteremteni a működés első feltételeit. Kezdetben hét ideiglenes osztályunk volt, amelyek összefogták a tagságot szakmák szerint. Az eltelt két és fél esztendő alatt megerősödött szervezetünk, szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy a jobbak közé tartozunk.

− Ezek mellett, vagy ellenére is sokan vannak még, akik a kamarában csak egy kötelezően előírt és felülről vezényelt pénznyelő szervezetet látnak…

− Az alapszabály többek közt előírja: a kamara célja a törvény szerinti köztestületi célokon túl: tagjai között olyan együttműködési lehetőségek megteremtése és fenntartása, amelyek érdekazonosság alapján elősegítik és folyamatosan biztosítják a jogi személyek, a magánszemélyek, a vállalkozók közötti közvetlen gazdasági, társadalmi kapcsolatot.

A kamara elsőrendű feladata és alaptevékenysége a tagdíjért nyújtott alapszolgáltatás, kereskedelmi cégnyilvántartás, gazdasági információk szolgáltatása, okmányhitelesítés, kiállítások szervezése. Vannak a törvény által előírt szolgáltatások, néhány ilyet azonban saját elhatározásként hoztunk létre. Ilyen szolgáltatás például egy 25 millió forintos műszaki fejlesztési alap. Van már kereskedelemfejlesztési és képzési alapunk is.

− Azt mondta, hogy a kamara apparátusában jó szakemberek dolgoznak, s hogy sikerült a tagsághoz közelebb kerülni. Hogyan?

− Valóban képzett szakemberekből áll gárdánk, amelyben nem kevés a nyelveket beszélő ember. Az elmúlt időben képviseleti irodát nyitottunk Mátészalkán, Fehérgyarmaton, Kisvárdán, Nyírbátorban, Tiszavasváriban. A képviseletvezetők közvetlen napi kapcsolatot tartanak a tagsággal, a polgármesteri hivatalokkal és különböző intézményekkel, szervezetekkel.

Többek közt létrehoztuk az építőipari, az idegenforgalmi és turisztikai, a cipőipari, az élelmiszer-ipari, a közgazdasági, az energetikai, a sütőipari tagozatot. Szerencsések vagyunk, hiszen a törekvésünk találkozik a tagság elképzeléseivel.

− És van a kamarának egy havilapja is, amely segítheti a tagság és a vezetés véleményének áramlását…

− Lapunk számos információt közvetít, s ez hasznos szolgáltatásnak számít. Sorozatban kérdezi például azt: mit vár a tagság kamarai szervezetétől? Nyílt és őszinte véleményeket olvashattunk ezekben a cikkekben. Sokan vallják immár, hogy a kamarára szükség van és számos tanulságot is leszűrhetünk e gondolatokból.

− Az alakuláskor, a kezdetek idején a németektől vettünk át tapasztalatokat. Mostanában szakmai kapcsolatunk van a csehekkel, a lengyelekkel, a szlovénekkel, a szerbekkel. Különösen a román kamarákkal baráti és gyümölcsöző az együttműködésünk. Konkrét hasznát veszik ennek tagjaink, hiszen üzleti lehetőségekhez jutnak ez által.

Itt szólnék hazai kapcsolatainkról is. Hasznosan együttműködünk az országos szervezetekkel, a követségekkel. Itthon pedig a pályázatokat kiíró területfejlesztési tanáccsal, a megyei fejlesztési ügynökséggel, a munkaügyi központtal.

− Mondana néhány szót önmagáról?

− Okleveles közgazdász és könyvvizsgáló vagyok, kereskedelmi és vállalati tapasztalatokkal is rendelkezem. Feleségem közgazdász és a bérirodát vezeti a TÁKISZ-nál. Egyik fiunk tanár, a másik végzős jogász. Szeretem a szakmámat, szabadidőmben pedig szívesen hallgatok zenét és kertészkedem.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1997.)