Sárospatak

Ahogy dr. Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő, református teológia professzor és vállalkozó életútját hallgatom, II. Rákóczi Ferenc jelmondata villan eszembe: „CUM DEO, PRO PATRIA ET LIBERTATE!” – Istennel a hazáért és a szabadságért. A Sátoraljaújhelyen született, még csak 45 éves tudós ember olyan egyházi és világi karriert futott már be, ami generációkra elég lenne. Kivételesen tudatos életúttal van dolgunk, a képviselő úr nem légvárakat, hanem országot, jövőt épít.

Tanulmányait a nagyhírű sárospataki kollégiumban kezdte, éppen úgy, mint – a XVII. század óta – ősei tették. (Akkor II. Rákóczi Ferenc Gimnázium néven tisztelték a patinás Alma Matert.) Debrecenben végzett Hittudományi Egyetemet, szülői indíttatásra, hiszen édesapja negyven évig volt lelkész, a hegyközi Nyíri községben. A második és harmadik diplomát 1985-ben kapta mint okleveles levéltáros és középiskolai történelem tanár. (Ma már derűsen emlékezik a tortúrára, az engedélyek sorozatára, ami lehetővé tette, hogy egy lelkész világi egyetemen tanuljon.) A protestáns hagyományokat követve külföldi tanulmányútra ment. Edinburgh, London, Oxford után az Egyesült Államokban, többek között, a jezsuita (!) Boston College-ben és a Harwardon végzett kutatási programot.

Hazatérve a Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek igazgatójaként dolgozott, ’94-ig, miközben, egy amerikai egyetem professzora lett a ’89-ben megszerzett kandidátusi cím birtokában. 1990-ben megyei listán bekerült a parlamentbe, így hazatért Amerikából. 1994-ben csekély különbséggel, de alulmaradt. A Debreceni Hittudományi Egyetem tanszékvezető professzora lett, ma is ez a főfoglalkozása. A Miskolci Egyetem Regionális Gazdasági Tanszékén előadó, a Közgazdasági Egyetemre is hívják, opponensként, bírálóként. Tudományos munkákat publikál az integráció tárgyköréből, mindennapi szinten is ezzel a témával foglalkozik. A harmadik ciklusban ismét képviselővé választották, egyéni indulóként. Ötvenkét falu és két város gondjait vette vállára, igaz, most már a kialakult kapcsolatrendszer és ismeretanyag birtokában. Az első ciklusban hazai és nemzetközi szinten is sikerült a politikusi szakma számos fortélyát elsajátítania, hiszen az Európa Tanács tagjaként több bizottság munkájában vett részt. 1992-ben az ő kezdeményezésére jött létre a régióban elsőként, az Európai Integrációs Ügyek Bizottsága. Ő volt az első elnöke is, Orbán Viktornak adta át a tisztséget, 1994-ben. (Most ennek a bizottságnak alelnöke.) 1990–94 között az Európa Tanács tagjaként több bonyolult nemzetközi kérdés megoldásában vett részt, például Szlovéniában, de sokkal veszélyesebb és izgalmasabb volt Moldávia, hiszen ott, a polgárháború kellős közepén kellett tárgyalnia. Az Európai Parlamentben, különösen a Habsburg Ottóval kialakult kapcsolat folytán, eredményesen lobbyzott a magyar érdekekért. Most a választóira tekintettel csak az Integrációs Bizottságban vállalt munkát, hiszen a gyakori külföldi utazások mellett, kevesebb ideje maradna a térségi érdekek képviseletére.

Különösen fontosnak tartja a pályázatok megfelelő előkészítését, régebben a PHARE, most pedig a SAPHARD nyújtotta lehetőségek optimális kiaknázását. A Zemplén Televízióban ’93 óta rendszeresen jelentkezik a „Régiónk és az Európai Unió” című sorozatban. Mint az Emberi Jogi Kisebbségi Vallásügyi Bizottság tagja büszke arra, hogy minden nagy egyház rendezett viszonyba került a kormánnyal.

Rendszerváltó álmait még a 80-as években, a Sárospataki Értelmiségi Kör (ÉK), a História Klub és a Hazafias Népfront Helytörténeti Bizottsága keretén belül igyekezett megvalósítani. A SÁROSPATAK újság újraindítása (50 év szünet után), vagy a Népfőiskola újraélesztése, ma is a helytörténet „aranykönyvébe” illő esemény. A térség legnagyobb fejlesztését jelentő gáz-program, az általa szerzett 3 milliárdos kormánygarancia birtokában valósulhatott meg.

Legújabb eredményei között két sátoraljaújhelyi esetet említ: sikerült beruházót találni a hat éve üresen tátongó „dobozgyár” beindítására, ahol XXI. századi technológiával, autóalkatrészek gyártása révén 400 ember talál munkát, a beszállítókról nem is beszélve. A NOKIA is itt nyitott oktatási központot, ahol a cég középvezetőit képezik majd Lengyelországtól, Törökországig. Pénzt szerzett a hollóházi „földindulás” megállítására, segít talpra állítani a porcelángyárat, elérte, hogy az árvízi védművek építése még ebben az évben elkezdődjön. Konkrét intézkedéseket tesz a Bodrogköz megélhetése érdekében növénytermesztés, kisvad-gazdálkodás és idegenforgalom terén. Családi vállalkozásban az apósától örökölt kádárműhelyt működtetik tovább, a hegyaljai értékek megőrzése jegyében. Elégedett azzal, hogy az elmúlt évtizedben Tokaj-hegyalján végbement a mennyiségről minőségre való átállás. Meggyőződéssel mondja:

– Tokaj-hegyalja él, az uniós csatlakozás után a tokaji bor lesz az egyik zászlós hajója a magyar mezőgazdasági termékeknek.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)