A bükkaljai Szentendre

Szemelvények Hajdu Imre Regényes Dél-Borsod című művéből

Az út innen nem megy tovább… Akik ezt említik Isten háta mögöttiséget sejtetve, mi tagadás, lekicsinylően vélekednek e helyről.

Hadd mondjam erre s nekik, ha ez az út beszélni tudna, azt mondaná: miért mennék tovább? Nagyon jó nekem itt.

A holland háza, egyszerű népiességével ezúttal is megkap. Néha-néha hátrapillan­tok rá, be a gyepes udvarra, az ámbitusra, a barna lócára, a csendre, amit sugároz, tükröz ez a fehérből, barnából, pirosból harmonizáló épület. Ám szememet innen, a csendesen és kristálytisztán csörgedező Kács-patak hűsítő leheletű partjáról, az el­lenkező irány még inkább vonzza. A számomra legjellegzetesebb kácsi kép, a domb­ra szaladt háztetőkkel, s az ezek fölé magasodó templomtoronnyal. Itt, ezen a ponton állva, s nézve a fák lombjai között felfelé, mindmáig azt hiszem, Szentendrén va­gyok.

A holland, ki eredetileg magyar, de nem idevalósi, lám itt vett házat. Itt áll mögöt­tem az épület, udvaráról ugyanaz látszódik, mint innen a patakpartról: a bükkaljai Szentendre. Neki is nagyon tetszhet, mert egyébként miért jött volna ide?

Hogy még ki mindenki szerette ezt a helyet? Például az a bizonyos bárány… – Szóval, úgy volt ezzel a bizonyos báránnyal, amely állítólag Árpád apánké volt − hallom Dósa Sándor barátomtól, a tibolddaróci és kácsi közös termelőszövetkezet egykori elnökétől −, hogy elengedték szabadjára, s úgy döntöttek, ahol majd megáll legelni, oda falu települ, templom épül. Állítólag ennek a barikának igazán ízlett a kácsi fű. Gondolom, azután még inkább, hogy jókat is kortyolt az itteni források vizéből. Az sem kizárt, hogy a víz még jobban ízlett neki. Ezt azért gyanítom, mert az Öcsöd vezér fia, Örösúr alapította község forrásai mellé még az Árpád-korban idete­lepültek a bencés atyák, kik termesztett gyógyfüveik katlanban kifőzött párlatával fokozták ezeknek a szubtermális hévizeknek a gyógyító hatását.

Később itt, a község észak-nyugati szélén kialakított ősparkban, a román-kori kolos­tor töredékein épült fel a barokk stílusú apátság árkádos, tornácos épülete. A ma látható épületegyüttes ebben a formában az 1933-34-es átépítéskor alakult ki. Némedy Gyula és Lajos építészek munkája nyomán.

Fényes Elek 1851-ben azt írta a 14 forrás táplálta fürdőtelepről: „A helység felső részein, a völgy torkolatánál ered több lágymeleg forrás, mellyeknél csinos fürdőház emelkedik. E víz köszvényes, és csúzos nyavalyák ellen igen hasznos.” E víz hasznát ma is élvezi a mára megkopott ruhás üdülőtelep, a szabadtéri strandmedence, s az a 12 település, amelyik az itteni főforrásról kapja vezetéken keresztül a vizet.

De térjünk vissza a patakpartra, a Bodnár-féle vízimalom aljába (apropó, nem is említettem: annak idején 11 kilométernyi szakaszon, tizenegy vízimalom kerekét hajtotta ez a kristálytiszta víz). Mára ez az egyetlen maradt meg, ez a Bodnár-féle. Nevét legutolsó tulajdonosáról nyerte. Szerencsére ez most már véglegesen megma­rad, mint ipartörténeti emlék.

Innen a malomtól indultunk el akkor is, mint egy két évtizeddel ezelőtt. Kísérőnk Dósa Sándor mellett Harangi Jánosné, a közös községi tanács kácsi kirendeltség vezetője volt. Tőle tudjuk, a falu összlakossága akkor 854 lélek. A korábban itt is jelentkező fogyatkozás akkorra megállt, sőt, a sok új épület, amit sétánk során látunk,

arra engedett következtetni; a falu jövője nem hogy nem kilátástalan, hanem egye­nesen biztató.

−Ezek szerint Kácsot kezdik felfedezni, s ez számomra nem is meglepő. Ám arra azért mégis kíváncsi lennék, mi Kács vonzereje?

− Egyszerűen a jó levegő, a hegyvidéki szép környezet. Évek óta nagyon sok aszt­más gyereket üdültetünk. A légzőszervi betegségekre kiváló ez a klíma − mondja a kirendeltség vezetője.

− S ugye, hogy nemcsak erre?− kacsintok a téeszelnökre.

Ő nevet.

− Valóban. Ez a klíma a szőlőnek is nagy barátja. S bár a kácsi bort nem emlegetik, nem ismerik annyira, mint a darócit, én mondom, itt is nemes nedűk alapanyagát érlelik a domboldalak…

…amelyek egyik-másik helyen rettentően meredekek. S lám mégis, ott is díszük a szőlő.

− Pedig elég oda felgyalogolni. Már attól elfárad az ember− jegyzem meg.

− Hát ez az − bólogat az elnök. − A szőlő megválogatja a barátját. Csak ott marad meg tartósan, ahol tudnak vele bánni. A szőlő az embertől tudást, jellemet és kitar­tást egyaránt kíván. Nézd meg, bármerre az országban, a jó szőlősgazdák jellemesek, rendesek, dolgos emberek.

Ami azt illeti, ez így igaz. Én is tisztelem például Gácsi József kőművesmestert, azért, mert pincéjében, abban a szörnyű kánikulában jó szóval vendégül látott, s mert nemes, karakteres, igazi kácsi borral kínált bennünket, de még inkább tisztelem azért, mert tudom, onnan a pince hűséből a szőlőhegy poklába igyekezett permetezni.

Szóval Kács megválogatja a lakóit! Következésképp ott, a Kács-patak partján − hol a kristálytiszta vízben a tarajos gőte szinte utolsó otthonra lelt − magaslik, s nem porlad a megtartó példa.

Úgy mondják − visszautalva bevezetőmre −, régen innen a drótostót is visszafor­dult. Napjainkban Kácsra sem téved már drótostót, aki viszont idejön, tudatosan te­szi, s nem azért, hogy visszaforduljon, hanem, hogy itt töltsön el legalább néhány szép napot. Azzal a bizonyos úttal együtt, amelyik már rég nem akar innen tovább menni. S lám milyen igaza van. Ha én út lehetnék…!

(Szerkesztette M. Szlávik Tünde)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése