A bükkaljai Szentendre

Szemelvények Hajdu Imre Regényes Dél-Borsod című művéből

Az út innen nem megy tovább… Akik ezt említik Isten háta mögöttiséget sejtetve, mi tagadás, lekicsinylően vélekednek e helyről.

Hadd mondjam erre s nekik, ha ez az út beszélni tudna, azt mondaná: miért mennék tovább? Nagyon jó nekem itt.

A holland háza, egyszerű népiességével ezúttal is megkap. Néha-néha hátrapillan­tok rá, be a gyepes udvarra, az ámbitusra, a barna lócára, a csendre, amit sugároz, tükröz ez a fehérből, barnából, pirosból harmonizáló épület. Ám szememet innen, a csendesen és kristálytisztán csörgedező Kács-patak hűsítő leheletű partjáról, az el­lenkező irány még inkább vonzza. A számomra legjellegzetesebb kácsi kép, a domb­ra szaladt háztetőkkel, s az ezek fölé magasodó templomtoronnyal. Itt, ezen a ponton állva, s nézve a fák lombjai között felfelé, mindmáig azt hiszem, Szentendrén va­gyok.

A holland, ki eredetileg magyar, de nem idevalósi, lám itt vett házat. Itt áll mögöt­tem az épület, udvaráról ugyanaz látszódik, mint innen a patakpartról: a bükkaljai Szentendre. Neki is nagyon tetszhet, mert egyébként miért jött volna ide?

Hogy még ki mindenki szerette ezt a helyet? Például az a bizonyos bárány… – Szóval, úgy volt ezzel a bizonyos báránnyal, amely állítólag Árpád apánké volt − hallom Dósa Sándor barátomtól, a tibolddaróci és kácsi közös termelőszövetkezet egykori elnökétől −, hogy elengedték szabadjára, s úgy döntöttek, ahol majd megáll legelni, oda falu települ, templom épül. Állítólag ennek a barikának igazán ízlett a kácsi fű. Gondolom, azután még inkább, hogy jókat is kortyolt az itteni források vizéből. Az sem kizárt, hogy a víz még jobban ízlett neki. Ezt azért gyanítom, mert az Öcsöd vezér fia, Örösúr alapította község forrásai mellé még az Árpád-korban idete­lepültek a bencés atyák, kik termesztett gyógyfüveik katlanban kifőzött párlatával fokozták ezeknek a szubtermális hévizeknek a gyógyító hatását.

Később itt, a község észak-nyugati szélén kialakított ősparkban, a román-kori kolos­tor töredékein épült fel a barokk stílusú apátság árkádos, tornácos épülete. A ma látható épületegyüttes ebben a formában az 1933-34-es átépítéskor alakult ki. Némedy Gyula és Lajos építészek munkája nyomán.

Fényes Elek 1851-ben azt írta a 14 forrás táplálta fürdőtelepről: „A helység felső részein, a völgy torkolatánál ered több lágymeleg forrás, mellyeknél csinos fürdőház emelkedik. E víz köszvényes, és csúzos nyavalyák ellen igen hasznos.” E víz hasznát ma is élvezi a mára megkopott ruhás üdülőtelep, a szabadtéri strandmedence, s az a 12 település, amelyik az itteni főforrásról kapja vezetéken keresztül a vizet.

De térjünk vissza a patakpartra, a Bodnár-féle vízimalom aljába (apropó, nem is említettem: annak idején 11 kilométernyi szakaszon, tizenegy vízimalom kerekét hajtotta ez a kristálytiszta víz). Mára ez az egyetlen maradt meg, ez a Bodnár-féle. Nevét legutolsó tulajdonosáról nyerte. Szerencsére ez most már véglegesen megma­rad, mint ipartörténeti emlék.

Innen a malomtól indultunk el akkor is, mint egy két évtizeddel ezelőtt. Kísérőnk Dósa Sándor mellett Harangi Jánosné, a közös községi tanács kácsi kirendeltség vezetője volt. Tőle tudjuk, a falu összlakossága akkor 854 lélek. A korábban itt is jelentkező fogyatkozás akkorra megállt, sőt, a sok új épület, amit sétánk során látunk,

arra engedett következtetni; a falu jövője nem hogy nem kilátástalan, hanem egye­nesen biztató.

−Ezek szerint Kácsot kezdik felfedezni, s ez számomra nem is meglepő. Ám arra azért mégis kíváncsi lennék, mi Kács vonzereje?

− Egyszerűen a jó levegő, a hegyvidéki szép környezet. Évek óta nagyon sok aszt­más gyereket üdültetünk. A légzőszervi betegségekre kiváló ez a klíma − mondja a kirendeltség vezetője.

− S ugye, hogy nemcsak erre?− kacsintok a téeszelnökre.

Ő nevet.

− Valóban. Ez a klíma a szőlőnek is nagy barátja. S bár a kácsi bort nem emlegetik, nem ismerik annyira, mint a darócit, én mondom, itt is nemes nedűk alapanyagát érlelik a domboldalak…

…amelyek egyik-másik helyen rettentően meredekek. S lám mégis, ott is díszük a szőlő.

− Pedig elég oda felgyalogolni. Már attól elfárad az ember− jegyzem meg.

− Hát ez az − bólogat az elnök. − A szőlő megválogatja a barátját. Csak ott marad meg tartósan, ahol tudnak vele bánni. A szőlő az embertől tudást, jellemet és kitar­tást egyaránt kíván. Nézd meg, bármerre az országban, a jó szőlősgazdák jellemesek, rendesek, dolgos emberek.

Ami azt illeti, ez így igaz. Én is tisztelem például Gácsi József kőművesmestert, azért, mert pincéjében, abban a szörnyű kánikulában jó szóval vendégül látott, s mert nemes, karakteres, igazi kácsi borral kínált bennünket, de még inkább tisztelem azért, mert tudom, onnan a pince hűséből a szőlőhegy poklába igyekezett permetezni.

Szóval Kács megválogatja a lakóit! Következésképp ott, a Kács-patak partján − hol a kristálytiszta vízben a tarajos gőte szinte utolsó otthonra lelt − magaslik, s nem porlad a megtartó példa.

Úgy mondják − visszautalva bevezetőmre −, régen innen a drótostót is visszafor­dult. Napjainkban Kácsra sem téved már drótostót, aki viszont idejön, tudatosan te­szi, s nem azért, hogy visszaforduljon, hanem, hogy itt töltsön el legalább néhány szép napot. Azzal a bizonyos úttal együtt, amelyik már rég nem akar innen tovább menni. S lám milyen igaza van. Ha én út lehetnék…!

(Szerkesztette M. Szlávik Tünde)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése