Veres Csaba

Pedagógus, volt igazgatóhelyettes,

Nyírtass

szszn_12-140_veres_csaba.jpgEmberöltőnél is hosszabb ideje, hogy Veres Csaba matematika–fizika szakos tanárként átlépte a nyírtassi általános iskola küszöbét. Kereken negyvenhárom esztendeje oktatja, neveli itt a gyerekeket. Kimondani is sok, hát még megélni, és tevékeny részesként közreműködni a közoktatás terén azóta végbement változásban. Tréfásan jegyzi meg Veres Csaba, hogy mióta tanár, szinte csak a változás az állandó az életében…

Nyírkarászon született 1938. december 11-én. Édesanyja lánykori nevén Kokas Sára. Ő a háztartás vezetését és a gyermekek felnevelését tartotta legfontosabb feladatának. Az édesapa, Veres György kántortanítóként nevelte az egyházi iskolában a felnövekvő generáció tagjait. Veres Csaba már egészen kicsi korától az iskola jellegzetes illatát szívta magába, együtt játszott az alsósokkal az udvaron. Szolgálati lakásban élt a család, más lehetőséget egyszerűen nem is ismert meg mint pályaválasztási lehetőséget. Sajnos, már egyik szülője sem él, hogy gyönyörködhetnének munkájuk gyümölcsében, a felnőtt gyermekek boldogulásában. Nagycsaládban nevelkedett Veres Csaba, bátyja, György, szintén matematika–fizika szakos tanár Tiszavasváriban, Csaba a második a sorban, Mária nyugdíjas adminisztrátor, Attila nyugalmazott vámtiszt, Sára fodrász. A felesége, lánynevén Kovács Ágnes, adminisztrátor, könyvelő, pénztáros volt nyugdíjazása előtt. Egy gyermekük született, Csaba a MÁV-nál telefonszerelő.

Kisvárdán a Bessenyei György Gimnáziumban érettségizett 1957-ben, utána a tanítóképzőben egy év elmélet után következett egy év gyakorlat. Ezt már a nyírtassi iskolában folytatta Veres Csaba, és magától értetődően maradt itt a diploma átvétele után.

Végigjárta a ranglétra különböző fokait, ha kellett, tanított alsóban, helyettesítette a többi kartársát. 1971 és 1987 között az iskola igazgatóhelyetteseként tevékenykedett. Harminchárom évesen nevezték ki erre a posztra. Aki egy kicsit is ismeri az igazgatóhelyettesek munkakörét, jól tudja, hogy az égvilágon mindenért felelniük kell. Évtizedekkel ezelőtt még nem különültek el annyira a munkakörök, mint manapság. A tanulmányi munka, az épület – pontosabban épületek rendben tartása, hisz hat (!) helyen tanítottak – a szükséges adminisztráció, a karbantartás, a gazdálkodás és még számtalan tennivaló adott napi gondot. Természetesen úgy, hogy közben a katedrán is állt, hisz szaktanárból még a hatvanas, hetvenes években is kevés volt a falvak többségében.

Végigpörgetjük egy képzeletbeli történelemkönyv lapjait Veres Csabával. Látható, hogy soha nem menekült a munka elől, amikor az iskola érdeke úgy kívánta, minden esetben számíthattak rá a kartársai, hogy helyettesíti őket. Megszámlálhatatlan mennyiségű ügyben kellett intézkednie, és mindenekelőtt gondoskodnia az iskola zavartalan működéséről. Ez a korábbi években lényegesen nagyobb feladatot jelentett, hisz a hat épületben mindig adódott valami sürgős ügy, hiba, feladat, amit azonnal meg kellett oldani.

Veres Csaba – noha más pályát igazából soha el sem tudott volna képzelni magának – ma is állítja: ha tehetné, ismét a pedagógus szerepét vállalná. Noha kevés munkát soha nem osztott a sors a tanárra. Régen lámpásnak is mondta a közvélemény, mert az értelmiségi lét miatt nagyon sok tennivaló elvégzését csak tőle várhatták az emberek. Bár a történelem nagyot fordult azóta, a feladattenger megmaradt. Ma pályázatok, kimutatások, összesítések és egy sor adminisztráció a plusz teher.

No és az a tény, hogy Veres Csaba közéleti érdeklődése a helybeliek előtt sem titkolt, igen sok társadalmi munkát és más, Nyírtass érdekében végzendő tevékenységet rótt rá a közakarat. Tette és teszi mindezt szívesen a tanár úr. Nemrégiben igen magas kitüntetéssel ismerte el a község ezt az átlagon felül, közmegelégedésre végzett munkát. A helyi önkormányzat odaítélte neki a díszpolgár címet.

– Hogy mit jelent nekem a rang és a dicsőség? – kérdez vissza a tanár úr. – Nem a címekért, az elismerésért hajtottam soha. Mindig az lebegett előttem, hogyan tudnék segíteni azoknak – gyerekeknek, helybelieknek – akik gondjának megoldását saját feladatomnak és felelősségemnek éreztem. Érdekességként tapasztalom, ahogy telik az idő, az életkor, egyre jobban szeretem a gyerekeket. Valahogy bölcsebbé, megértőbbé válik a tanár is. Megérti és elfogadja a mások hibáit, noha minden erejével azon van, hogy nyesegesse azokat…

Szabadidejét a tanár úr a kertben tölti. Nyulakat is tartanak otthon. Megszokta és megszerette a ház körüli munkákat. Érdekességként említi, hogy noha szereti a repülőgépeket, gyakran álmodja azt, hogy egy hadjárat közepében találja magát, és hallja az édesanyja hangját, igyekezzenek le a bunkerbe…

Bár az az idő elmúlt, az emlékezet jó mélyen elraktározta a kisgyermekként megélt eseményeket.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 12. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése

Csend a sziklák tövében

Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető  világunk   tele  van  meglepetéssel,  olyannyira,  hogy  belefér  bármilyen  szokatlan  torz,  pszicho,  sci fi,  csak  rettentsen! Nehéz  elhatárolódni,  nehéz kimaradni,  így  azután     egyszer... Tartalom megtekintése