Nyírbátor

Ügyes kezű kőfaragó, műkőkészítő mester, kisiparos, képesített műemlék-felújító, egy kicsit művész is. Talán nem is kicsit. Életet lehel a legkeményebb anyagba, a márványba, a gránitba.

Készített már élethű szobrot, egy templomban létrehozott egy keresztelő medencét, megépített egy olyan fürdőt, amely az ókori Rómát idézi. Részt vett a magyar Parlament felújításában. Ennyit elöljáróban. Ugye máris felkeltettük iránta az olvasó érdeklődését. Ő Varga Gábor, Nyírbátor híres embere.

A kézügyességet, a szorgalmat az apjától örökölhette. Már kicsi korában elkezdte fúrni, faragni a szilikátot, a szilárd építőanyagot. Az édesanyja őrzi a megyei lapnak, a Kelet-Magyarországnak azt a számát, amely egy fényképes tudósítást közölt, ezzel a címmel: Játékkészítő gyermekklub. A képen az ügyes kezű gyerekek közt Gábor is látható. Középiskolás korában is kitűnt társai közül kézügyességével, rajzkészségével. Jól érezte, hogy a művészet jelen van benne. Jelentkezett is a Képzőművészeti Főiskolára, szobrász akart lenni. A közismert túljelentkezés, a helyhiány miatt nem vették fel. Így talán többet nyert, mint veszített. A kőfaragó szakmát a Komárom megyei Süttőn tanulta ki. Később még elvégzett egy tanfolyamot, így lett műemlék-felújító. Rendben letöltötte a katonaidejét, társai és a tisztek legnagyobb örömére a tatai laktanyában kifaragta egy katona mellszobrát. Harminc nap jutalomszabadságot kapott érte.

Alkotásait láthatják, csodálhatják szerte e hazában, sőt, a csodálatos olasz városban, Veronában is. Néhány munkája egy olasz cég bemutatótermében látható. A híres magyar-sváb településen, Mérkvállajon emlékművet épített, de ehhez élethű szobrot is alkotott. A békéscsabai templomban hozta létre a keresztelő medencét, a bibliai jelenetnek megfelelően. Ugyanebben a templomban megépítette az oltárt, nem kevesebb, mint harminc mázsa vörösmárványból. Lágymányoson épült fel a Magyar Szentek Temploma. Az építkezést a külföldiek figyelme is kísérte. Gábor is részese volt ennek a csodálatos építkezésnek. Szép emlékei közé tartozik, hogy a templom avatásán a sok főpap között megjelent Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke is. Itt említjük, hogy a világ egyik legcsodásabb épületét, a Duna partján lévő Parlament épületét jó pár évvel ezelőtt felújították.

Emlékezhetnek még a nyíregyháziak, hogy néhány éve a városháza előtt a Kossuth-szoborcsoportot felújították. Állványozták, körbe zárták a teret, egy időre eltűntek a szobrok. Kevesen tudják, hogy hová. Hát az ő nyírbátori műhelyébe. Sebestyén Sándor szobrászművésszel itt újították fel a szoborcsoportot.

A fővárosban a Farkasréti temetőben sokat dolgozott. A máriapócsi bazilika mellett látványos emlékművet csinált, munkáját a búcsújárás idején tízezrek láthatják. Dr. Hódi Sándor, nyírbátori ügyvéd szállodájában korhű római fürdőt hozott létre.

Portréja kiegészíthető azzal, hogy megszerezte a gépipari műszaki rajzoló képesítést is. Több gépkezelői jogosítványt is szerzett. Magyarázta: erre azért volt szüksége, mert a hatalmas tömböket, a roppant terheket különböző gépekkel kell mozgatni, emelgetni.

A hatalmas műhelye Nyírbátor peremén található, Máriapócs irányában, az út és a vasút kereszteződésének közelében. A műhely udvarán behemót kövek állnak. Hogy mit láttunk itt formálódni a sírkövek mellett? Mutatós szalonnasütőket, kerti szökőkutakat, használati tárgyakat. Van egy kisebb műhelye is a Szűk utcában, a szülői ház udvarán. Itt meg többek közt gyönyörű sakktáblákat láttunk márványból kifaragva, ragasztva.

Igényes kivitelű emlékművek és síremlékek műkőből, gránitból, mészkőből és márványból készülnek a keze alatt. Kőburkolatok, lábazatok, pultok, párkányok és lépcsők készítésével és felújításával is szakszerűen foglalkozik. Kandallókat, kerti grilleket is készít.

A világ legtávolabbi részeiről érkezik az alapanyag a műhelye udvarára. Az olasz partnere közreműködésével Indiából, Vietnamból és Kubából jön ide márvány és gránit. Az értékes fekete márványt Dél-Afrikából szállítják. Gyönyörűek, mutatósak ezek az anyagok. Egyik-másik kőtömbben őskori csigák láthatók. A távoli országokból érkező tömbök több ezer évre emlékeztetnek.

Varga Gábor szépen beszél munkájáról: A kő él. Minden tömb más és más. S ezek a kemény anyagok engedelmeskednek az emberi akaratnak. Mindent ki lehet hozni a kőből. Én már boroskupát is kifaragtam egy kődarabból.

A felmenői szatmári emberek. Apja, Varga József Fülpösdarócon volt kerékgyártó, kőműves, bádogos, hentes és mészáros, szeszfőzdés, egyszóval ezermester. Az ezerkilencszázhetvenes árvíz sodorta ide a családot. Az édesanyja itt a bátori kertben virágmagot és gyógynövényt is termelt országos forgalmazással. Gábor felesége eredetileg kereskedő. A fiuk alig múlt egyéves. Ügyes, szorgalmas embert akarnak belőle faragni.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1997.)