Szeiler Jánosné

Kisebbségi elnök,

Nyíregyháza

Precízek, szorgalmasak, tiszteletre méltók. Svábok. Itt élnek köztünk Nyíregyházán, ebben a soknemzetiségű városban.

E sorok írója 2007 őszén a következőket tudta meg róluk:
– Néhány nappal ezelőtt a Sóstói Múzeumfaluban a Nyíregyházi Német Kisebbségi Önkormányzat sátrában sváb népi eledelt, strudlit készítettek. A sátornál a „piros iskola” diákjai bajor táncot jártak.

Majdnem egy éve már, hogy a kisebbségi önkormányzat teljesen átalakult. Elnöknek választották Szeiler Jánosné tanárnőt, helyettese lett Mohácsiné Lőrincz Marianna, aki németnyelvtanár, anyósa vállaji sváb családból származik. A kisebbségi önkormányzat további tagjai: Bróthág László, aki Mérkről, Mózer Sándor, aki Vértessomlóról származik, és Szabadi Sándor, ő vállaji származású. A választás után a  közmeghallgatáson jelen volt dr. Barabás László főiskolai tanár (németet tanít), és felajánlotta segítségét a kisebbségi önkormányzatnak. A közmeghallgatáson nagy volt az érdeklődés, a tagság javaslatokkal állt elő. Megfogalmazták: legfőbb cél a sváb hagyományok ápolása, a német nyelv oktatásának segítése. Érdemes megemlíteni, hogy az önkormányzati választások előtt Nyíregyházán ötvenen állítottak ki papírt arról, hogy ők német származásúak. Szeiler Jánosné Vállajon sváb családban nőtt fel, a középiskolában németet tanult. (Mostanában a négy unoka egyikével gyakorolja a német nyelvet.) A szintén sváb származású férjével 1971-ben  költözött be Nyíregyházára.

A választás utáni hónapok ismerkedéssel, a kapcsolatok kialakításával, a megyeszékhelyen élő svábok felkutatásával teltek el. Februárban batyus bált rendeztek, amelyen részt vett a vállaji és a debreceni német kisebbségi önkormányzat képviselete is. Szeiler Jánosnéék együttműködési megállapodást kötöttek a nyíregyházi német két tannyelvű Zelk Zoltán Általános Iskolával. Jó kapcsolatot alakítottak ki a vállaji és a mátészalkai kisebbségi önkormányzattal. A mátészalkaiak jól együttműködnek a romániai sváb közösségekkel. A nyíregyházi kisebbségi önkormányzat tervei közt is szerepel a külföldi kapcsolatok kialakítása.

Októberben a harangodi Erdei Iskolában családi napot rendez a kisebbségi önkormányzat. Novemberben a Zelk Zoltán Általános Iskolában előadás lesz, témája: Mérk és Vállaj betelepítése és nyelvjárása. Az előadó dr. Barabás Lászlóné főiskolai tanár lesz. Decemberben közmeghallgatással egybekötött családias fenyőünnepre kerül sor. Belátható időn belül a nyíregyházi svábok Németországba, a Duna-parti városba, Ulmba látogatnak. A hagyomány szerint a vállaji ősök Ulmnál gyülekeztek, és a Dunán ereszkedtek le Pestig. A nyíregyházi utódok a német városban emlékeket keresnek, és járnak majd egyet az ősök nyomában.

A svábok színfoltot jelentenek megyénk nemzetiségi palettáján. Vállaj, a magyar–román határ mentén lévő település sajátos módon épült ki. Sajátosak a házak, az udvarok. E település múltjának jó ismerőse Konczili Vendel iskolaigazgató, a Mátészalkai Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Ő is felajánlotta segítségét a nyíregyháziaknak. Konczili Vendel pár évvel ezelőtt ezt nyilatkozta: „Vállajra azon időktől fogva telepedtek svábok, amióta Károlyi Ferenc birtokába került a község. Ez 1746. december 24-én történt az úgynevezett ecsedi vétellel.

A honfoglaló svábok az udvaron jellegzetes hosszú épületsort építettek családi fészeknek. A szabad kémény például a hús, a szalonna, a kolbász, a sonka füstölésére szolgált. A sváb szalonnának, a sváb kolbásznak, sonkának  ma is jó híre van szerte a megyében, húsvétkor például a magyarok asztalára is bőven kerül ezekből a finomságokból.”

Szeiler Jánosné egy sváb receptkönyvről is beszélt. A népi eledelek receptgyűjteménye ez. Elmondta még: Sajnos, a falvak lakossága csökken, fontosnak tartják, hogy a sváb településekről elköltözött családok őrizzék az értékes hagyományokat, adják át azokat a fiatalságnak, hogy ki ne halljanak a régi értékek és az ősi nyelv. A cél érdekében igyekszünk megnyerni a fiatalokat. Rendezvényeink költségeit a megyei jogú város és a központi költségvetés támogatásából fedezzük.

Az elnök asszony életrajza dióhéjban. Szülőhelyén, Vállajon jól megtanulta a sváb hagyományokat. Nagyszülei még svábul beszéltek. Az anyósa és az apósa is beszélt svábul. A közeli Nyírbátorban érettségizett, majd a tanítóképzőben szerzett tanítói oklevelet, később a budapesti gyógypedagógiai tanárképző főiskolán kapott diplomát. A Vállajhoz viszonylag közeli Tiborszálláson tanított. Naponta (fiúsítva) motorkerékpárral járt át Tiborszállásra. A férje Nyíregyházán a SZÁÉV-nél dolgozott, ezért is költöztek be. Szeilerné Edit a Szarvas utcán a kisegítő iskolában tanított, itt igazgatóhelyettes és megbízott igazgató is volt. 2007 szeptemberével vonult nyugdíjba, de nem teljes nyugalomba. Tovább tevékenykedik egy tiszteletre méltó közösségért.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 23. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése