Nyíregyháza

Magas, csinos, finom modorú, nőies. Ég benne a bizonyítási vágy, tenni akar másokért és természetesen a gyermekeiért, önmagáért. Mélyről indult, elég magasra jutott, de nem ez a csúcs. Vannak még biztató tervei. A tervek, a megvalósításra váró elképzelések éltetik. Pedig ott állt az élet és a halál kapujában. Összeroskadhatott volna, spontán vagy természetszerűen a leépülés útján találhatta volna magát. Ám valami isteni jel, nemes cél vezérelte és felemelkedett a kórházi ágyról.

Vállalkozó. Egyedi ruhákat tervez, gyárt és értékesít. Itt él közöttünk, Nyíregyháza belvárosában. A szépen csengő neve: Szalóki Zsuzsánna.

Mint említettük, szépnek, értelmesnek, jóakaratúnak született, de hátrányos körülmények között. Nagykállóban látta meg a napvilágot. Mindössze 12 éves volt, amikor a szörnyű sors elvette tőle a legdrágábbat, az édesanyját. A szomszédjában élt és dolgozott egy varrónő, akinek kis műhelye is volt. Már kislány korában megtanította őt varrni.

Még nem volt egészen tizennégy éves, amikor nyiladozott az értelme, felnőttesen gondolkodott és a szomszédi indíttatásnak is köszönhetően elhatározta: „Női szabó leszek és gazdag!” Az apja jónak és megvalósíthatónak tartotta az elképzelést, be is íratta a nyíregyházi 107-es Szakmunkásképző Intézetbe. A szakrajztanára külön is foglalkozott vele, mert tehetséget látott benne. Több megyei szakrajzversenyen nyert díjakat. S nemcsak a százhetesben, egy nagykállói szalonban is gyakorolta a szakmát, a kreativitást. Talán nem túlzás, ha azt állítjuk: szépérzékét, művészi hajlamát fejlesztette, amikor a méltán híres Kállai Kettősbe iratkozott. Itt táncolt és gyermekoperában is szerepelt. Javult a mozgáskultúrája, s ennek hasznát vette akkor is, amikor a manökenképzőben felvételizett.

Külön kis fejezete volt ez életének. Olvasta, lapozgatta a divatlapokat, közben tudomására jutott, hogy Pesten manökenképző iskolába lehet jelentkezni. Izgalommal, szorongással vágott neki a dolognak. Elküldte a felvételhez szükséges fényképet, a bemutatkozáshoz kellő ruhákat maga készítette el, vett egy bikinit és tétován szállt fel a Pestre tartó vonatra. Amikor megérkezett a felvétel helyszínére, ott már voltak lányok. Egyik-másik kitűnő ruhában, értékes bundában tündökölt, néhányan vakító ékszert viseltek. Erre kisebbségi érzés fogta el. Külsőleg is összehúzódott, mintha alacsonyabbnak is látszott volna. Százhúsz csinos, vagy csinosnak mondott lány indult a versenyen. A rostálás végén Zsuzsa a legjobb húsz közé került, felvették. Elvégezte a tanfolyamot, bizonyítvány tanúsítja, hogy képzett manöken. Pestre hívta a Divatintézet, de nem ment. A Debreceni Ruhagyárban már vállalta a munkát, modellként, női szabóként dolgozott a cívis városban.

Megismerkedett egy magas fiúval, fiatalon hozzá ment feleségül. Nyírbátorban telepedtek le, maszek varrónőként kereste kenyerét. Már ekkor is élt benne az üzleti szellem. Butikot nyitott. A Jósavárosi Napokon sok száz ember összesereglett, színpadot állítottak. E színpadon nagy sikerrel mutatta be saját kollekcióit. Debrecenbe, a híres Mihály-napi vásárra elvitte portékáját, itt is sikert aratott. Kis hazánk több településére, többek közt Székesfehérvárra is vitte a ruháit. Hajnalban kelt, maga vezette a gépkocsit. Bővítette az üzletét, Nyíregyháza belvárosában és Kisvárdán méteráruboltot nyitott. Szépen alakultak a dolgai, amikor…

A megyei lapban nemrég riport jelent meg róla ezzel a címmel: Túlélte a halálát. Ebben ez olvasható: „Mikrobusszal utazott Pest felé, amikor a hortobágyi elágazásnál kivágódott elé egy Zsiguli. Zsuzsa arccal a földre zuhant a kocsiból. Két öreg juhász takarta be báránybőrökkel. Tizenhat napig volt kómában az egri kórházban. Valójában senki sem hitt a felépülésében. Nagyobbik fia akkor volt 11, a kisebbik 4 éves.” Hét esztendeje annak, hogy a pásztorok ráterítették a báránybőrt. A kórházban amolyan krisztusi parancsot adott magának: Kelj fel, és járj! Felkelt és járt… Három évig nem dolgozott, biciklizett, átjárt a hegyekbe, a fiaival törődött. Az utóbbi négy évben ismét aktívvá vált. Sok mindent eladott, hogy a Bocskai u. 1. sz. alatt létrehozza az Ametiszti Bt.-t, a ruhaszalont. Amikor egyedi megrendelésre megtervez egy ruhakölteményt, figyelembe veszi az illető hölgy külső és belső jellemzőit. Az említett riportban ezt nyilatkozta: „Legalább egyszer meg kellene próbálnia minden hölgynek, hogy női mivoltát hangsúlyozza. Szerintem sokkal sikeresebb lenne az életben.” Nos, az ő vevőköréhez sikeres orvosnők és sikeres jogásznők is tartoznak.

Tervei közt szerepel, hogy 20-25 fős varrodát hoz létre, újabb boltokat nyit és exportra is készít olyan ruhákat, amelyek még szebbé teszik a szebbik nemet. Szép terveit valósítsa meg az ész és az akarat.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1998.)