Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Szalóki Zsuzsánna
Vállalkozó,
Nyíregyháza
Magas, csinos, finom modorú, nőies. Ég benne a bizonyítási vágy, tenni akar másokért és természetesen a gyermekeiért, önmagáért. Mélyről indult, elég magasra jutott, de nem ez a csúcs. Vannak még biztató tervei. A tervek, a megvalósításra váró elképzelések éltetik. Pedig ott állt az élet és a halál kapujában. Összeroskadhatott volna, spontán vagy természetszerűen a leépülés útján találhatta volna magát. Ám valami isteni jel, nemes cél vezérelte és felemelkedett a kórházi ágyról.
Vállalkozó. Egyedi ruhákat tervez, gyárt és értékesít. Itt él közöttünk, Nyíregyháza belvárosában. A szépen csengő neve: Szalóki Zsuzsánna.
Mint említettük, szépnek, értelmesnek, jóakaratúnak született, de hátrányos körülmények között. Nagykállóban látta meg a napvilágot. Mindössze 12 éves volt, amikor a szörnyű sors elvette tőle a legdrágábbat, az édesanyját. A szomszédjában élt és dolgozott egy varrónő, akinek kis műhelye is volt. Már kislány korában megtanította őt varrni.
Még nem volt egészen tizennégy éves, amikor nyiladozott az értelme, felnőttesen gondolkodott és a szomszédi indíttatásnak is köszönhetően elhatározta: „Női szabó leszek és gazdag!” Az apja jónak és megvalósíthatónak tartotta az elképzelést, be is íratta a nyíregyházi 107-es Szakmunkásképző Intézetbe. A szakrajztanára külön is foglalkozott vele, mert tehetséget látott benne. Több megyei szakrajzversenyen nyert díjakat. S nemcsak a százhetesben, egy nagykállói szalonban is gyakorolta a szakmát, a kreativitást. Talán nem túlzás, ha azt állítjuk: szépérzékét, művészi hajlamát fejlesztette, amikor a méltán híres Kállai Kettősbe iratkozott. Itt táncolt és gyermekoperában is szerepelt. Javult a mozgáskultúrája, s ennek hasznát vette akkor is, amikor a manökenképzőben felvételizett.
Külön kis fejezete volt ez életének. Olvasta, lapozgatta a divatlapokat, közben tudomására jutott, hogy Pesten manökenképző iskolába lehet jelentkezni. Izgalommal, szorongással vágott neki a dolognak. Elküldte a felvételhez szükséges fényképet, a bemutatkozáshoz kellő ruhákat maga készítette el, vett egy bikinit és tétován szállt fel a Pestre tartó vonatra. Amikor megérkezett a felvétel helyszínére, ott már voltak lányok. Egyik-másik kitűnő ruhában, értékes bundában tündökölt, néhányan vakító ékszert viseltek. Erre kisebbségi érzés fogta el. Külsőleg is összehúzódott, mintha alacsonyabbnak is látszott volna. Százhúsz csinos, vagy csinosnak mondott lány indult a versenyen. A rostálás végén Zsuzsa a legjobb húsz közé került, felvették. Elvégezte a tanfolyamot, bizonyítvány tanúsítja, hogy képzett manöken. Pestre hívta a Divatintézet, de nem ment. A Debreceni Ruhagyárban már vállalta a munkát, modellként, női szabóként dolgozott a cívis városban.
Megismerkedett egy magas fiúval, fiatalon hozzá ment feleségül. Nyírbátorban telepedtek le, maszek varrónőként kereste kenyerét. Már ekkor is élt benne az üzleti szellem. Butikot nyitott. A Jósavárosi Napokon sok száz ember összesereglett, színpadot állítottak. E színpadon nagy sikerrel mutatta be saját kollekcióit. Debrecenbe, a híres Mihály-napi vásárra elvitte portékáját, itt is sikert aratott. Kis hazánk több településére, többek közt Székesfehérvárra is vitte a ruháit. Hajnalban kelt, maga vezette a gépkocsit. Bővítette az üzletét, Nyíregyháza belvárosában és Kisvárdán méteráruboltot nyitott. Szépen alakultak a dolgai, amikor…
A megyei lapban nemrég riport jelent meg róla ezzel a címmel: Túlélte a halálát. Ebben ez olvasható: „Mikrobusszal utazott Pest felé, amikor a hortobágyi elágazásnál kivágódott elé egy Zsiguli. Zsuzsa arccal a földre zuhant a kocsiból. Két öreg juhász takarta be báránybőrökkel. Tizenhat napig volt kómában az egri kórházban. Valójában senki sem hitt a felépülésében. Nagyobbik fia akkor volt 11, a kisebbik 4 éves.” Hét esztendeje annak, hogy a pásztorok ráterítették a báránybőrt. A kórházban amolyan krisztusi parancsot adott magának: Kelj fel, és járj! Felkelt és járt… Három évig nem dolgozott, biciklizett, átjárt a hegyekbe, a fiaival törődött. Az utóbbi négy évben ismét aktívvá vált. Sok mindent eladott, hogy a Bocskai u. 1. sz. alatt létrehozza az Ametiszti Bt.-t, a ruhaszalont. Amikor egyedi megrendelésre megtervez egy ruhakölteményt, figyelembe veszi az illető hölgy külső és belső jellemzőit. Az említett riportban ezt nyilatkozta: „Legalább egyszer meg kellene próbálnia minden hölgynek, hogy női mivoltát hangsúlyozza. Szerintem sokkal sikeresebb lenne az életben.” Nos, az ő vevőköréhez sikeres orvosnők és sikeres jogásznők is tartoznak.
Tervei közt szerepel, hogy 20-25 fős varrodát hoz létre, újabb boltokat nyit és exportra is készít olyan ruhákat, amelyek még szebbé teszik a szebbik nemet. Szép terveit valósítsa meg az ész és az akarat.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1998.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése