Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Szabó Ferenc
Ügyvezető igazgató,
Miskolc
Az Edelény melletti Szakácsiban, a Cserehát egyik kis ezerlelkes településén született ’41. szeptember 3-án. Szülei földművesek voltak, tizenhat hektár földön gazdálkodtak. Volt szántójuk, szőlőjük, gyümölcsösük, legelőjük, minden, ami egy parasztgazdaság működéséhez, az állatok tartásához kellett. Két testvére van, öccse ugyancsak vendéglátós, és a Nyíregyházán lakó, matematika szakos húga is „átképezte” magát vállalkozóvá. Az általános iskolát Szakácsiban végezte, máig szívesen gondol vissza Laczkó József kántortanítóra, aki az életre nevelte kis tanítványait.
Az 50-es években nehéz volt az élet, a beszolgáltatások (termény, tojás, zsír), kemény erőpróbát jelentettek a család számára. Korán belekóstolt a fizikai munkába, tizenkét évesen már kaszált, de kivette részét a ház körüli munkákból is. Az akkori időkben a fiatalok faluról a városba igyekeztek, szakmát tanulni. Rá is ez a sors várt, ám a szóba jöhető szakmák – szabó, esztergályos – egyike sem tetszett neki, így vendéglátós nagybátyja javaslatára pincértanuló lett Edelényben, a Bódva étteremben.
A szövetkezetekben nagyon felkarolták abban az időben a tanulókat, komoly szakemberek oktatták őket. Így került ő is Pestre, a SZÖVOSZ Vendéglátó-ipari Iskolába, két éven keresztül, 1961-ig, kollégistaként tanulta a szakma fogásait. Olyan nagyszerű oktatói voltak, mint például Ságodi Ferenc, aki a háború előtt a Gellért Szálló igazgatója volt. A gyakorlati oktatás során megismerte a nagy szállodákat: Gundel, Berlin, Gellért. Itt szerette meg a vendéglátást, amely máig az életét jelenti.
1964 fordulópontot hozott életében: feleségül vette a Miskolcon érettségizett, adminisztrátorként dolgozó Divinszki Annát, és Kazincbarcikára költöztek egy szövetkezeti lakásba. Ő a Béke étteremben, felesége az OTP-nél kapott munkát. Két gyerekük született: Mariann 1966-ban, ő ma már fogorvos, és Zoltán 1977-ben, aki bölcsész egyetemi hallgató.
1969-ben Szabó Ferenc lehetőséget kapott régi álma megvalósításához, felajánlották neki egy üzlet vezetését. Nagyon szívesen dolgozott Putnokon egy kisvendéglőben, hamar fellendítette az üzletmenetet. Ezért léphetett egyet, előbb vezetőhelyettes, majd vezető a Vám étteremben két éven keresztül, aztán egy aggteleki kisvendéglő következett. Később Ormosbánya egyik legforgalmasabb üzletébe került, az akkor jól prosperáló bányásztelepülés, rengeteg, ám eredményes munkát jelentett. Közben a szakmai továbbképzésről sem feledkezett meg, előbb üzletvezetői tanfolyamot, majd vendéglátó-ipari szakközépiskolát végzett. 1976-ban egy évre felkérték az aggteleki Cseppkő Szálló vezetésére. Az egy évből aztán pontosan egy negyedszázad lett!
– A vendéglátás legnagyobb lehetősége a szálloda – mondja a szakember. – Itt tudtam hasznosítani mindazt, amit Pesten tanultam. Életem egyik legszebb korszaka volt ez. Nyolcvan ember dolgozott a kezem alatt, az akkori szokásnak megfelelően, ahány szoba annyi ember. A kezdeti szoros elszámolású üzemeltetésen 1978-tól enyhítettek, a jövedelemérdekeltség több teret adott a vezetőnek, nagyobb lett a mozgástér. Nagyon jó kapcsolatot alakítottam ki az utazási irodákkal, a Malév Air Tours révén sok gazdag vendég megfordult nálunk.
A rendszerváltás idején már szervezeti változások is bekövetkeztek, létrejött a Cseppkő Kft., majd az újabb lehetőséggel élve saját céget is alapított. A privatizáció során nem sikerült a nagy álom megvalósítása (szállodát szeretett volna vásárolni), ezért 1997-ben Lillafüreden egy ingatlant vett a tó partján, a Palota Szálló szomszédságában. Hamarosan hozzákezdett egy panzió kialakításához. Az első lépés a látványkonyha megnyitása volt, majd a pályázatokon nyert pénzek segítségével étterem és négy szoba épült ’99-ben. A környezet adta lehetőséget kihasználva később újabb három szoba és a recepció készült el. Így ma már összesen harminc vendéget tudnak elhelyezni.
– Úgy érzem, a tizenöt dolgozómmal együtt sikerül ezt a céget a kedvem szerint üzemeltetni. Most már túl vagyunk a bejáratáson, alakul a törzsvendégkörünk. Ma már sokan visszatérnek hozzánk, szeretik a családias légkört. Főleg Pestről és a Dunántúlról járnak hozzánk. Ahhoz, hogy egy busznyi vendéget el tudjunk helyezni, még további tíz szoba építése szerepel közeli terveink között, most dolgozunk a pályázaton, hogy a szükséges anyagiakat előteremtsük.
Szabó Ferenc kevés szabad idejében vadászik, 1977 óta a vadásztársaság tagja. A legjobban a nyári vadászatokat szereti, eddigi legnagyobb vadászsikere egy 12-es páratlan szarvasbika agancs, és egy 23 cm-es albínó disznóagyar.
Miután mindig családcentrikus volt, mostanában feleségével együtt igyekeznek egyre több időt tölteni a nyolcéves lány-, és a hatéves fiúunokával. Ma még nagy kérdést jelent számára, ki viszi tovább a szakmát, mivel egyik gyereke sem lett vendéglátós. A fia mindenesetre elvégezte a vendéglátó-ipari szakközépiskolát, lehet, hogy ő majd átveszi a stafétabotot apjától.
(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)
Hasonló
Galambos Béláné
Abuczki József
Abuczkiné Simon Ida
Mohácsi Gábor
Tomkó István
Balogh Béla
Rétközi Ferenc
Skarupka István
Veres Edit
Schmidt Ferenc
Venyigéné Makrányi Margit
Professzor Dr. Tóth László
Bodonyi Csaba DLA
Horváth József
Prof. Dr. Barkai László
Dr. Újszászy László
Dr. Radványi Gáspár
Szűcs Tibor
Dr. Lakatos Zoltán
Tóth Ottóné
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése