Hajdúnánás

Az országszerte ismert hajdúsági város „Makláry Lajos Általános Művészeti Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakszolgálat” nevet viselő oktatási intézményének mindig mosolygó tanára és helyettes vezetője 1964. július 14-én, a francia forradalom évfordulóján látta meg a napvilágot. Édesanyja, Pálóczi Róza Margit, hetvenkét éves. Aktív korában előbb tanyasi iskolában, majd az 1. számú általános iskolában tanított több évtizeden át. Édesapja, Szabó Albert, 76 éves. Ő is Hajdúnánáson tanított, illetve szakfelügyelőként dolgozott. Testvére, Csaba, ügyész. Szabó Albert élete párjául Mező Juliannát választotta. Felesége szintén a Makláry-ban tanít. Gyermekeik közül a nyolcéves Albert már általános iskolás, húga, Anna pedig kétéves.

Szabó Albert az 1982-ben sikeresen letett érettségi vizsgáit követően Nyíregyházára, a Bessenyei György Tanárképző Főiskolára jelentkezett. Orosz– történelem szakos tanári diplomáját átvéve került mindmáig egyetlen munkahelyére, ahol 1993 óta tölti be az igazgatóhelyettesi munkakört.

Munkája mellett tanulva, Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen latin szakos tanári oklevelet szerzett. Másik választott tárgya magasabb színvonalú tanítása érdekében elvégezte a történelem kiegészítő szakot a Debreceni Egyetemen.

Szakmai munkásságának állomásait sorolva említi meg azt, hogy ezerkilencszáznyolcvankilenctől kezdődően a diákönkormányzatot segítő pedagógus feladatait is ellátta. Négy évvel később vállalt szerepet az értékközvetítő és képességfejlesztő alternatív programban mint megyei listás szaktanácsadó. 2004-ben részt vett az Oktatási Minisztérium által alternatív kerettantervvé minősített „Képességfejlesztő – és Értékközvetítő Kerettanterv”, a (KÉK) hatodiktól a tizenkettedik évfolyamos történelem szakaszának az átdolgozásában.

1997 és 1999 között tette le a Budapesti Műszaki Egyetemen a közoktatási vezetői szakvizsgáját. Öt évvel később végezte el az emeltszintű érettségire való felkészítő tanfolyamot történelemből.

A Makláry Lajos nevét viselő oktatási intézményben folyamatos és komoly szellemi munka folyik: új feladataik között említi meg a diák- és a családpedagógia mindennapi alkalmazását. Ennek lényege az, hogy a jól szocializált családok jellemzője a jogok és a kötelességek – minden családtagra kiterjedő – összhangja. Nem nélkülözhetők a felmerülő konfliktusok, problémák és akadályok megoldását célzó törekvések egyeztetésének lehetőségei sem. A családoknak – éppen az együtt maradásuk érdekében – kell értékelniük önmagukat, s annak eredményeként felvállalni a jutalmazás vagy a büntetés lehetőségét.

Az iskola egykori diákjai elismerően szóltak és írtak az ott folyó minőségi oktató- és nevelőmunkáról. A hat évvel ezelőtt kiadott évkönyvükben számtalanszor olvashatók ezek a szavak: a Makláry mindenkinek, aki tovább akart lépni az életben, jó iskola volt. De nemcsak a diákok, hanem azok szülei is megfogalmazták elismerő gondolataikat az iskoláról: Nagy Lajosné, Horváth Imréné, Simon Ferencné, Hajduné Éliás Zsuzsa, Vadászi Zoltánné és dr. Torma Ferenc neve csak néhány a sok ezerre tehető, az intézmény tantestületének munkáját elismerők közül.

A már említett jubileumi kiadványban Szabó Albert igazgatóhelyettes az „Ember-, erkölcs-, vallásismeret a tanulók önismeretéért” címet viselő munkájában írt arról, hogy egy régóta felmerült igényt elégítettek ki akkor, amikor az iskola diákjai számára lehetővé tették az önismerettel, az ember-, erkölcs-, vallásismerettel való foglalkozást.

S ezek mellett nem hanyagolták el a társadalomismeretet, a néprajzot, az embertant és a történelmet sem. A kezdeteket a harmadik osztály jelenti: ekkor már a kisdiákok megismerkednek az empátia, a szimpátia és az ellenszenv fogalmával. A negyedik osztályban már a környezet hatása, a fogyatékosságok, a tehetség témakörével bővülnek ismereteik.

A következő években a vallástörténetet szinkronba hozzák a történelmi tevékenységgel, így e kettő kiegészíti és erősíti egymást. Az önismeretre főleg a hetedik osztályosoknál fordítanak nagy figyelmet, hiszen a nemiség, a párkapcsolatok, a nemi élet közös témák. A koncepció alkalmazói – az iskola tantestületének tagjai – remélik, hogy sikerül elérniük azt, amit Kamarás István egyik munkájában megfogalmazott: „ az embertudományok mozaikjából kirakni az embert.”

Szabó Albert igazgatóhelyettes kedvelt idő töltései közé tartozik az olvasás és a számára is testet-lelket felüdítő horgászat.

 (Hajdú-Bihari Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)