Hajdúnánás

A megalapításának harmincadik évfordulója megünneplésére készülő Városi Szakorvosi Rendelőintézet és Ápolási Intézetet vezetője 2001. április elseje óta egy amazoni határozottsággal, ugyanakkor az egyéni és társadalmi problémák iránt érzékeny asszony. A helyi születésű, széles látókörű, nyitott szemléletű embert 1962. augusztus negyedikén anyakönyvezték Vitányi Erzsébet és Megellai Miklós első gyermekeként. A nyugdíjas szülők közül már csak édesanyja féltő tekintete kíséri evilági lépteit. Édesapja, az egykori mezőgazdasági munkás 1994-ben hunyt el. Öccse, Tamás szintén Hajdúnánáson él családjával együtt. Megélhetésükről épületgépész szaktudását felhasználva igyekszik gondoskodni. A Megellai család ezen ágának legfiatalabb tagja, húguk a keresztségben a Mária Magdolna nevet kapta. Ő családjával együtt Tiszalökön él, könyvelő. Erzsébet férje, a csöndes, halk szavú Baráth Péter Pál gépésztechnikus. A városban működő egyik kft. alkalmazásában áll. Gyermekeik közül az idősebb, Péter Pál a helyi gimnázium ötödikes tanulója. Gazdasági informatikai technikus lesz belőle a dolgok rendje szerint. Húga, Zsuzsa ugyanebbe a középiskolába jár, tizenegyedikes, jövőre érettségizik.

Erzsike 1980-ban a debreceni Dienes László Egészségügyi Szakközépiskola diákjaként érettségizett, majd a fővárosban, az Orvostovábbképző Intézet (OTKI) Egészségügyi Főiskolai Karának hallgatójaként folytatta tanulmányait. Okleveles dietetikus végzettségével 1983. október elsejével állt munkába a mátészalkai Városi Kórházban. A szabad levegőhöz, a kerthez szokott fiatalasszony nem jól viselte a város zaját és porát, így 1984-ben férjével együtt Hajdúnánásra költözött.

Életének fordulópontjához 1990-ben érkezett, amikor is január elsejétől kezdődően újra a szakmájában kezdett dolgozni a Városi Rendelőintézetben. Akkor az működtette a városi szülőotthont, a bölcsődét, a szociális otthont és az üzemorvosi szolgálatot is. Az eltelt tizenöt év alatt Erzsike megismerte minden, az intézethez tartozó szervezet munkáját olyan mélységben, hogy döntési helyzetben „ne tudják eladni”. Vezetői kvalitásainak kibontakoztatásában nagy szerepet kapott a mindenki által ismert és megbecsült előd, dr. Nagy József, akivel előremutató vitáik voltak. Azok ellenére mélyen tisztelték egymásban a jobbító szándékú embert és segítőkész munkatársat.

A lakosság akkori egészségi-fizikai állapotát az elhízás, a cukorbetegségek és az emésztőrendszeri elváltozások dominanciája jellemezte. Erzsikének mint dietetikus szakembernek alapvető feladata volt e kóros és káros jelenségek visszaszorítása, az egészséges életmód és táplálkozás megszerettetése az emberekkel. A máshol, egy kiépített rendszer által támogatott anyatejes táplálás itt csupán az évszázadok óta kialakult hagyományok szerint élő „tejtestvérség” szintjén működött. Mindezek mellett a rendelőintézetben dolgozó mintegy 130 emberrel el kellett fogadtatnia magát, meg kellett teremtenie a szakma becsületét a „házon belül”. Valljuk be, nem volt könnyű dolga…

A 2001. április elsején kapott igazgatói kinevezésével egy újabb és az addigiaktól sokkal nagyobb és komolyabb feladatsort kapott: nem orvos intézményvezetőként irányítania és segítenie kellett 36 szakorvos, 110 ember mindennapi munkáját, annak az összes hozadékával egyetemben. Az eddig eltelt négy év igazolja a fenntartó jó döntését, amikor is Erzsike mellett „tette le a garast”. Ahogy említi, azóta ismeri az asztal mindkét oldalának szempontjait és véleményét a dolgok állásáról, az előforduló gondok megoldásának útjáról-módjáról. Ezért sok esetben félre kell tennie anyai megértését, jószívét, mert – első számú felelős vezetőként  – tudja, hogy azzal csak egy-egy emberen, de nem az egész közösségen segítene. Több okból sem irigyli a mai fiatalokat. Elsősorban azért nem, mert a rendszerváltás sokkja szinte minden családot megérintett, s jelentős számban vannak olyanok, akik még nem dolgozták fel azt. Hiányolja a továbbtanulók szakmai elkötelezettségét. Személy szerint is kifogásolja a „majd csak felvesznek valahová” szemléletmód eluralkodását.

A három évtizede működő intézményben minden alapellátási és diagnosztikai rendelés – a költséges MR kivételével – egy helyen található. Az épületben nyolc háziorvosi, négy-négy gyerekgyógyászati és fogászati rendelés zajlik. S ide kell sorolni a 15 féle szakrendelést, az üzemorvosi szolgálatot, valamint a központi ügyeletet is. Ezek tükrében nem meglepő az éves 300 ezer feletti betegforgalmuk. Erzsike azt mondja, az emberek nem lettek betegebbek, hanem felismerték a korai szűrővizsgálatok fontosságát, az egészség megőrzésének minden mást megelőző jelentőségét. Amikor jut rá ideje, szívesen olvas, törődik a gyerekeikkel, gondozza özvegy édesanyját, s ha kell, segíti testvéreit.

 (Hajdú-Bihari Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)