Hajdúnánás

Egész életét mások szolgálatába állította dr. Nagy József, a hajdúnánási Ápolási Intézet igazgató főorvosa. Olyan szakterületet választott – különösen az elmúlt öt évben, mióta az elfekvőnek is titulált ápolási intézetet irányítja –, ahol a sikerélmény ritka vendég. Ám humanizmusa, a gyógyítás erejébe vetett hite, emberszeretete átsegíti élete nehéz akadályain. Ezekből volt bőven…

Hajdúnánáson született 1941. szeptember 10-én néhai Katona Julianna és a szintén néhai Nagy János családjában. Édesanyja a gyermeknevelést, a családi tűzhely melegen tartását állította élete középpontjába, az édesapja földműves, majd raktáros volt. Fivére, János Budapesten külkereskedőként dolgozott, nővére, Ibolya bölcsődei gondozó volt. Feleségét, Kamenszki Juliannát most gyászolja, a kétdiplomás, népművelő–könyvtár és az ELTE-n magyar szakos oklevelet szerzett asszony fiatalon távozott. Házasságukból két gyermek született, Tibor ügyvéd, saját irodát vezet Leányfalun. Neje, dr. Kiss Zsuzsanna szintén jogász. Gyermekeik a hétéves Domonkos és a kétéves Borka Szilvia. Lányuk, Nóra közgazdász, jogi másoddiplomás, parlamenti képviselővé választották már 28 éves korában, az Országgyűlés egyik jegyzői posztját tölti be. A hajdúnánási gimnáziumi érettségi után a Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát dr. Nagy József 1966-ban. Számára természetes volt, hogy szülőföldjén gyógyítsa a betegeket: 1978-ig körzeti orvosként dolgozott. Időközben komoly megbízást kapott: a főnökei ugyanis észrevették benne az odaadóan dolgozó szakembert és a jó szervezőt, és felkérték a városi rendelőintézet létrehozására, majd igazgató főorvosi feladatainak ellátására. Mindössze egy tervrajzot és szabad kezet kapott, hogy a rendelkezésre álló pénzből a kor színvonalának megfelelő gyógyászati központot létesítsen.

Épp negyedszázadon át irányította itt a járóbeteg-ellátást és a szakorvo­sok munkáját. Amikor 2000-ben eljött, 13 szakma képviselői gyógyítottak a rendelőintézetben. A kezdetek idején nőgyógyász, bőrgyógyász szakorvos, labor és röntgen jelentette a gyó­gyulás lehetőségét. Később bővítették a szakrendelések számát, sebész, belgyógyász, fül-orr-gégész, reumatológus, ideggyógyász, pszichiáter is rendel. Lényeges szakmai segítséget kínált a 38 kilométerre levő Debrecen, az egyetemi és a kórházi háttérrel. Így aztán fekvőbeteg-ellátásban nem is kellett gondolkodniuk. A betegek nagyobbik hányadánál befejezett ellátást nyújtottak. Nagy főorvos folyamatosan képezte magát, hogy eleget tegyen a rá háruló, egyre nagyobb szakmai és vezetői követelményeknek. Először általános orvostanból szakvizsgázott, később egészségügyi szervezésből. Most másoddiplomája szerint egészségügyi menedzser is. Minderre azért van szüksége, mert a kor parancsa szerint nem elég jól gyógyítani, ma már az orvosnak egyben menedzsernek is kell lennie. Különösen igaz ez a legfelső vezetőkre.

Az egykori szülőotthonban berendezett ápolási intézetet öt éve vezeti. Érdekességként jegyzi meg, hogy ő még ebben az épületben született. Itt azokat a betegeket helyezik el, akik krónikus ellátást nem igényelnek, ám a család vagy ők saját magukat nem lennének képesek ellátni. Az úgynevezett elfekvőben az átlag életkor 80 év felett van, a 105 éves Zsófi néni is ebben az otthonban élt. Egyébként évek óta száz százalék feletti a kihasználtság, 2004-ben ez elérte a 112%-ot. A 30 ágyas otthon rég kinőtte a működése kereteit, és dr. Nagy József főorvos úr, megint csak a kor parancsának engedelmeskedve, alkalmazottból vállalkozó lett, alapított egy céget, a Hospice Egészségügyi Szolgáltató Kkt.-t,

és pályázatot nyújtott be a bővítésre. Zöldmezős beruházásként az otthonnal szemközti telken létesítenek egy szép, minden igényt kielégítő, húszágyas otthont. Várhatóan 2006 második felében már elfoglalják az új betegek. A statisztika szerint általában idősebbek az otthonban élők, de volt már 27 éves, sclerozis multiplexes pácisensük is. Arra a kérdésre, hogy van-e innen kiút vagy visszaút, a főorvos úr a gyakorlatból hoz példát. Ha olyan mértékben javul valakinek az állapota, hogy szociális otthonban tudják elhelyezni, akkor ez is egy megoldás. Ha van befogadó család, amely ugyanezt a szerepet betölti, akkor szintén választhatják ezt. A valóság azonban ennél általában prózaibb…

Dr. Nagy József élete során általában két beosztást látott el. Éveken át a Városi Tanács VB. Egészségügyi Osztályvezetője, párhuzamosan a rendelőintézet igazgatója volt. Később táppénzes felülvizsgáló főorvos. Évekig önkéntesen ügyelt, helyettesített. Szakemberekben sohasem dúskált a hajdúsági kisváros. Szabad idejében orvoskongresszusokra jár, elő is adott a vérnyomásszűrés témakörében. Tizenöt éven át volt óraadó tanár az egyetemen. Rendszeresen sportolt, futballozott a városi csapatban még orvosként is.

 (Hajdú-Bihari Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)