Hajdúnánás

A hajdúsági kistérség lendületesen fejlődő városában nem igazán akad olyan ember, aki a Városi Rendelőintézetet megjárva a szaktudás mellett ne a kedvességét és a megnyerő modorát említené meg, ha egy beszélgetés során szóba kerül dr. Suhajda Éva neve. Azé az asszonyé, akit 1952 novemberének Katalin napján anyakönyveztek Berettyóújfalun. Szeretett édesanyja, Bacsa Piroska könyvelőként dolgozott, amíg mennie nem kellett az égiek közé. Édesapja, Suhajda Bertalan ma 79 éves, nyugdíjas rendőr, aki aktív korában közrendvédelmi területen alosztályvezetőként dolgozott. A doktornő férje, Kanda László építési vállalkozó. Nevelt fiuk közül András fényképésztanuló, Kornél nemsokára érettségizik. Gépész szeretne lenni.

A helyi Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium diákjaként 1971-ben érettségizett. Azt követően egy évig a Debreceni Orvostudományi Egyetem – közismertebb nevén a DOTE – alkalmazásában segédápolóként dolgozott. A sikeres felvételi vizsgát kemény tanulás követte, amíg 1978-ban kezébe vehette orvosi diplomáját.

Első orvosi munkahelyén, Hajdúnánáson előbb egy, majd később két körzet betegeit kellett ellátnia. Naponta átélte azt az érzést, miszerint igazából most vizsgázik: a hozzá fordulók és a betegek előtt. S tudta azt is, hogy itt nem engedheti meg magának sem a tévedést, sem a hibázást. Mindezek ellenére – szülei mellett – az itt élő emberekhez is egyre inkább kötődött. Ahogy teltek az évek, mindinkább megismerte a földdel bánó, dolgozó családok gondolatait, egyre jobban megértette tetteik rejtett indítékait is. Eredményei alapján Éva mehetett volna Debrecenbe is, de ő nem akarta cserbenhagyni azokat, akik az ő jóindulatát viszonozva egyre több és több titkukat osztották meg vele.

A rendelőintézet felszereltsége jó: rendelkezésére áll a szükséges diagnosztikai berendezések – röntgen, ultrahang  – mellett a laboratórium is, így a helyes diagnózis felállításhoz nem kell tovább küldözgetnie betegeit. Mára nagyon jó helyzetbe kerültek az itt dolgozó házi- és családorvosok, mert lévén az intézet egyben szakrendelő is, az egyszerűbb betegségek kezelése, illetve gyógyítása a helyi fizikoterápián, balneoterápián, reumatológiai és ortopédiai szakrendelésen megoldható.

A nehéz fizikai munka, a földművelő tevékenység eredményezte a betegségek listáját vezető gerinckopást, gerincsérvet. A szív- és érrendszeri elváltozások megelőzését szolgálja a korszerű diéta, a helyes életmód kialakítása. Ahogyan Éva mondja: a betegségeket kiváltó tudati és lelki okokat kell elsősorban felismernie, s majd csak azután következhet az igazi gyógyítás. A Hajdúnánásra érkezése óta eltelt majd három évtized alatt bebizonyosodott: az emberek őt választották, és befogadták a hajdúk nagy családjába. A hangjában szomorúság érezhető, amikor az itt élők egészségre vonatkozó ismereteiről kérdezzük: megdöbbentően hiányos ez a tudásanyag. Ugyanakkor a lakosságot e szempontból három korcsoportra lehet felosztani: a tíz-, húsz-, harmincévesek a legképzetlenebbek, holott a legtöbb információval nekik kellene rendelkezniük. A mai negyvenévesek viszont nagyon sok hasznos dolgot tudnak, így például tisztában vannak a lázcsillapítás fontosságával és módszereivel is. A legidősebbek pedig a családi házból magukkal hozták az évszáza­dok alatt kialakult és alkalmazott népi gyógyászati fogások biztos ismeretét.

A közel harmincéves tapasztalat mondatja ki vele azt is, miszerint az egészség még nem olyan érték az emberek szemében, amilyennek lennie kellene. Jó az viszont, hogy amikor felismerik a betegségek kiváltó okait, képesek és tudnak is változtatni életmódjukon a gyógyulás érdekében. A térségben is meglévő probléma a dohányzás és az alkoholfogyasztás. A kábítószerek élvezetével kapcsolatba hozható megbetegedések eddig elenyésző számban fordultak elő a praxisában. Nagyobb gond a munkahely elvesztése, aminek a következménye az, hogy rögtön betegek lesznek az emberek, és nagyon nehezen tudnak kilábalni abból. Mint Éva mondja: a megszokás nagy úr…

A város lakosai közül 1500-an hozzá tartoznak. Ehhez jön kiegészítésül a foglalkozás-egészségügyi rendelésre járó 1300 dolgozó. A munkába állás előtt és időszakosan is zajlanak az üzemorvosi vizsgálatok. S nem elhanyagolandó tény az sem, miszerint a fő hangsúlyt a doktornő a névre szóló megelőzésre helyezi. Ebben partnerei a nagy cégek, amelyek egyre komolyabban veszik a munkavédelmi eszközök  – porálarc, védőszemüveg – beszerzését és használatát. Jó néven veszik az időszakos szűrővizsgálatokat is.

A mai viszonyokat nézve Éva szól arról, hogy nagyon elhatalmasodott az emberekben az anyagias, a „minden a pénz” szemlélet. A boldoguláshoz nem elég a munkahelyi kereset, kell a maszek munka is az egyre növekvő igények kielégítéséhez.

Szabad idejében szívesen kirándul, és részt vesz a rendszeres szakmai továbbképzéseken is.

 (Hajdú-Bihari Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)