Budapest

A nyáron Portugália fővárosában, Lisszabonban világkiállítást rendeztek királyok, államfők jelenlétében. A színpompás kiállítást a 100 Tagú Budapest Cigányzenekar nyitotta meg. A királyok tapsa, a világ tapsa nemcsak a zenekarnak, hanem Magyarországnak is szólt. A világon egyedülálló ez a zenekar, amely a nyár végén Budapesten nemzetközi cigány karnevált rendezett. A 100 tagú vendégeként megjelent a karneválon és elismerését fejezte ki Pintér Sándor belügyminiszter és Hámori József, a Nemzeti Kulturális örökség minisztere, vidáman tapsolt Katona Béla, a parlament idegenforgalmi bizottságának elnöke is. Nos, ennek a híres és népes zenekarnak az elnök-menedzsere az a Raduly József, aki megyénkbeli: egy gávai putri mélyéből emelkedett a magasba. Mégpedig önerőből. Bokros teendői naponta száz- meg százfelé elszólítják a 100 tagú mellől. A romák és a nem romák érdekében sokat vállalt − és sokat teljesít.

Részletesebb bemutatását, emberközelbe hozását kezdjük talán a művészetnél, a zenekar ismertetésével. Ő maga is játszik hegedűn, de szépen meg tudja szólaltatni a klarinétot is. Vérében örökölte a muzikalitást, de tisztelettel emlékezik a Nyíregyházi Zeneiskolára meg Vikár tanár úrra. Raduly József sokoldalú, művelt ember. Szépen, választékosan beszél, diplomatikusan, ugyanakkor egyszerűen viselkedik. Jól fogja össze a 100 tagút, amelynek több megyénkbeli tagja is van. Érthető büszkeséggel, lokálpatriotizmussal sorolja a neveket: Bangó Margit szólista Vásárosnaményból indult, a hangszeresek közt Bakos Kálmán, Lakatos Vilmos és Balogh Dezső nyíregyháziról, Vadas Nagy István Gáváról, ifj. Vadas Nagy István szintén, Balogh Zoltánra a balsaiak lehetnek büszkék. Lehangoltan mondta az elnök: a közelmúltban a sajtóban megjelent egy kimutatás arról, hogy hazánk szimfonikus és fúvós zenekarai közül melyik hány tucat millió forint állami támogatást kap évente. A 100 tagú nem szerepel a listán, mert nem kap egy fillér állami támogatást sem, pályázatokon nyert pénzen és szponzorok által tartják fenn. Pedig joggal és túlzás nélkül mondhatjuk: ez a zenekar nemzeti kincs és nemcsak a romák kincse.

A romák „kincseit” egy helyen gyűjtötték, illetve gyűjtik össze. Augusztus végén, szeptember elején a fővárosban megnyílt az Országos Cigány Információs és Művelődési Központ. Természetesen Raduly József aktív közreműködésével. Az előző kormány összesen száznyolcvanmillió forintot áldozott ennek az intézménynek a létrehozására. A kulturális autonómia gyakorlásához (is) kapták a romák ezt az intézményt. A cigányok kulturális és művészeti értékei immár együtt vannak, a bemutatást, a megismerést szolgálják. A hazai és a külföldi érdeklődők megismerhetik, ezáltal el is fogadhatják a másságot. Tizenegy kabinet − például irodalmi, képzőművészeti, dokumentációs, múzeum − működik az intézményben. Az információs részleg a romák gazdasági és jogi ügyeinek intézéséhez is segítséget adhat.

Külön kis bekezdésben soroljuk Raduly József társadalmi funkcióit: az Együttélés Magyarországi Roma Szervezetek Szövetségének elnöke, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat alelnöke, a Nemzeti Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány kurátora. Az utóbbi helyen kurátorként ő képviseli a 800 ezer magyarországi roma érdekeit. (S mint már említettük, a 100 tagú elnök-menedzsere.)

Bejárta a megyét, a tenyérnyi országot, a kerek világot. Így gyarapította műveltségét, élettapasztalatát. Járt Amerikában és Japánban is. Na és a szabolcsi falucska, Jéke sem maradhatna ki a hosszú felsorolásból… Íme az életrajza dióhéjban. A neve napján, 1948. március 18-án a gávai kunyhóban látta meg a napvilágot.

Édesanyja, aki zenész lánya volt, vele együtt nyolc gyermeknek adott életet. Az apja idős Magyar Imre zenekarában is muzsikált. Raduly József Furcsa módon megbukott az általános iskola hetedik osztályában. Ekkor részben bosszúból, részben, hogy megmutassa képességeit, törekvéseit, világgá ment. Újfehértón kötött ki, ahol a bátyja muzsikált. Itt végezte el a 8. osztályt. Szentesen mezőgazdasági technikus lett, Pesten szaktechnikus. Kaposváron végezte el a mezőgazdasági főiskolát, aztán a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola szervező szakát, mi több, a pártfőiskolán is oklevelet szerzett. A jogi egyetemen kijárt négy évet, ám nincs ideje ledoktorálni. Számít ez? A jékei téeszben volt gyakornok. Rétközberencsen főállattenyésztő, Újfehértón főagronómus, a nagytétényi hizlaldában telepvezető, Visegrádon a szociális otthon igazgatója, a rokkantakat foglalkoztató Alfa Ipari Vállalat igazgatói teendőit is ellátta, s dolgozott a fővárosi tanácsnál is.

A felesége Dankó Eszter, akinek sokat köszönhet, jól  összetartja a családot a csepeli kertes, szép otthonban. A fiuk pincér és országos szalontáncbajnok. A lányuk fodrász és szintén országos szalontáncbajnok. Raduly József élete kész regény. Reméljük, valaki megírja…

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1998.)