Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Petraskó Zoltán
Aranyokleveles tanár,
Nyíregyháza
Itt születtem én ezen a tájon… én szép, szőke városomban – idézi a költőt Petraskó Zoltán, aranyokleveles irodalomtanár. Családi indíttatása egész életére meghatározó volt. Családfája tanúskodik róla, hogy a rokonságban 15 pedagógust találunk! Édesapja, nagyapja, dédapja (hetedíziglen) tanár, igazgató-kántortanítók voltak. Így természetesen ő is ezt választotta. Az egri tanárképző főiskolán magyar nyelv és irodalomból szerzett diplomát 1955-ben.
Csengersimán, az akkor még pici, román határszéli falu részben osztatlan iskolájában (5–8. osztály együtt) kezdte el tanári és népművelői munkáját. Tizenegy tantárgyat tanított, színjátszó és néptánccsoportot szervezett és vezetett. A következő tanévben már a porcsalmai általános iskolában találjuk, a volt görög katolikus elemi iskola szolgálati lakásában lakott, abban a szobában, ahol édesapja született, s abban a tanteremben tanított, amelyben nagyapja 40 éven át nevelte, tanította a görög katolikus gyerekeket. A családi gyökerek már Nyíregyháza felé terelték érdeklődését, de előtte még Ópályiban állt katedrára. Mátészalka közelsége lehetővé tette, hogy bekapcsolódjon a helyi kulturális életbe, az Aranyember című színdarabot tanította be, és adták elő a környező falvakban, nagy sikerrel!
Ahogy múltak az évek, megismerkedett a nyíregyházi Veres Krisztina Mártával, aki a megye legnagyobb építőipari vállalata pénzügyi osztályán dolgozott több mint 30 éven át. Az ismeretségből nagy szerelem szövődött és 1958 áprilisában összeházasodtak. Kótajig engedte őket az adminisztratív szigor. 1959. július végén megszületett fiuk, István, aki sikeres jogász lett. Ő három unokával örvendeztette meg szüleit: Szabolcs harmadéves orvostanhallgató, Zsuzsika harmadikos gimnazista, s Levente harmadik éves, bájos, tündéri gyerek, készül az óvodai felvételijére…
Petraskó Zoltán ma is emlékszik arra az 1961-es tavaszi napra, amikor Gacsó László, megyei könyvtárigazgató felajánlott számára egy különleges könyvtárosi munkakört. Művelődési autókat kaptak a megyei könyvtárak, és filmeket, könyveket, ismeretterjesztő előadásokat, ifjúsági klubfoglalkozást vihettek a kultúrát nélkülöző távoli falvakba, tanyákra. Igen megtetszett ez a feladat Petraskó tanár úrnak, csak a tanítást ne hiányolta volna annyira! Hét éven át kiváló eredménnyel végezte a rábízottakat. Napilapok, rádió- és televízióműsorok méltatták a tevékenységét. A Művelődési Minisztérium illetékesei 1967 tavaszán Nyíregyházán szerveztek egy országos értekezletet, és a nagyelőadás megtartására Petraskó Zoltánt kérték fel.
Újabb előrelépést a megyei művelődési központ igazgatói posztja jelentett, kiemelkedő munkáját a „Szocialista Kultúráért” kitüntetéssel ismerték el. Nagy megtiszteltetésnek vette, amikor a Bessenyei György Tanárképző Főiskola főigazgatója felkérte, hogy népművelést tanítson az intézményben.
„Delejéhez” közeledett állami szolgálata, nagy ívű életpályája a csengersimai osztatlan iskolától a tanárképző főiskoláig terjedt! A falusi népművelődési ügyvezető a megyei művelődési központ igazgatójává nőtte ki magát.
Szerteágazó érdeklődése, színes egyénisége, tudása, szorgalma és vezetői képességei alapján 1974-ben a Képcsarnok Vállalat igazgatója felkérte a Benczúr Gyula Bemutatóterem vezetésére. Személyes, baráti kapcsolatot alakított ki a képző- és iparművészekkel. Több mint 100 kiállítást, tárlatot rendezett. Ekkor kapta a felkérést D. dr. Juhász Lajostól, az orvostudomány doktorától, hogy tartson képzőművészeti előadásokat az onkológiai továbbképző tudományos üléseken orvosprofesszorok, igazgató és osztályvezető főorvosok részére.
Két végén égette a gyertyát, és a szervezete egyszer fellázadt. Súlyos infarktus figyelmeztette, lassítson a tempón. Szót fogadott, ám a nyugdíjas évei legalább annyira mozgalmasak, mint az aktívak voltak.
Hálás a sorsnak, hogy nyiladozó értelmű unokáival szánkózhat, strandolhat, igyekeznek minél több időt együtt tölteni. Emellett a kedves fiától kapott számítógép és az internet révén „száguldozik” a világhálón. Ékes bizonyíték, hogy 70 év felett is lehet a modern kor vívmányait elsajátítani. Azóta karakterekben méri a mennyiséget, ha a Nyíregyházi Naplóba, vagy a Nyugdíjas Élet folyóiratába írja cikkeit. Édesapjáról 50 oldalas életrajzi írására különösen büszke. A rokonságot, a családtagokat ő tartja össze, hála a számítógépnek.
Sikeres életútját immár fél évszázada kíséri szeretettel és végtelen törődéssel a felesége. 2008-ban ünneplik házasságkötésük 50. évfordulóját. Jóban, rosszban, egészségben, betegségben, örömben, bánatban kitartottak egymás mellett.
Petraskó úr sejtelmesen mosolyog: aranygyűrűt, ezüstgyűrűt kapott már tőle a neje, most vajon mi lesz az ajándék? Ez még titok, „nem mondhatja el senkinek”, de ez ragyog a legfényesebben…
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 24. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése