Bagamér

Orvos Mihály élete mondhatni, összeforrt a földdel, a gazdálkodással. Erről szerzett egyre bővülő tapasztalatokat, ehhez kapcsolódtak iskolái, megszerzett végzettségei és napi tevékenysége mindmáig. Ma is mezőgazdasági vállalkozó, de polgármesterként is főként a földből élők megélhetésével kell foglalkoznia.

Földműves szülők egyedüli gyermekeként született 1945. október 6-án Bagamérban. Következetesen és vallásosan nevelték, aminek köze volt a családi gyökerekhez is: anyai ágon több református főpap – köztük leghíresebbként dr. Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke – sorjázott a családfa ágain. Teljesen természetes, hogy a családi munkamegosztásban alkalma volt a földművelésbe és az állattenyésztésbe belekóstolnia. Iskolái először Debrecenbe szólítják, ahol a Kossuth-gimnázium után a Pallagi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum következett.

A sok kitűnő tanár és oktatásvezető közül Horváth Sanyi bácsira, az Állat-tenyésztési Tanszék vezetőjére és dr. Makai Mihály tanár úrra, aki állategészségtant tanított, emlékszik leginkább hálás szívvel vissza – ők voltak azok, akikre tudásuk miatt felnéztek, akik az életben történő eligazodáshoz is használható instrukciókkal látták el őket. Felsőfokú tanulmányait – igazság szerint a katonai szolgálat elől is menekülve – a Hódmezővásárhelyi Élelmiszeripari Főiskolán folytatta, amelyet befejezve általános üzemmérnöki diplomát vehetett át. Agrármérnöki végzettségét már munka mellett folytatott tanulmányok után a Debreceni Agrártudományi Egyetemen szerezte.

Ezerkilencszázhatvanhétben a Kokadi Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet alkalmazásába állt, ahol hamarosan állattenyésztési ágazatvezetői beosztásba helyezik. Mozgalmas, szép éveket tölt ott, miközben a helyi, járási szintű futballcsapat játékosa. A termelőszövetkezetben nevéhez fűződik a kötetlen szarvasmarha-hizlalás bevezetése, amely a szakmai figyelem középpontjába is kerül, s mint referenciát szemlélik gyakran a látogatók.

Ezerkilencszázhetvenötben a Debreceni Konzervgyár hívó szavára hallgat, ahová termeltetési szaktanácsadónak szegődik. Nemcsak megtiszteltetés az európai hírű, háromezer embert foglalkoztató vállalatnál dolgozni, hanem szakmai kihívás is: a nyersanyagok termeltetése és felvásárlásának szervezése jól megtervezett, összehangolt és eredménycentrikus munkát kívánt, rugalmasságot és a partnerkapcsolatok szisztematikus ápolását egyaránt. A rendszerváltás előestéjén, ezerkilencszáznyolcvannyolcban a saját erőből boldogulás útját választotta: a szülők földjein mezőgazdasági vállalkozásba kezdett, amit máig folytat, főként kukoricát és tormát termesztve. 1994-től 1998-ig falugazdászi feladatot vállal, hogy másoknak is segíthessen. A kistérség öt településén látta el feladatát, de mivel munkáját sem szakmai, sem anyagi megbecsülés nem övezte, további folytatásáról lemondott.

A helyi politizálással 1994-ben jegyezte el magát – a bagaméri önkormányzat alpolgármestere volt 2002-ig, amikor is polgármesterré választotta a község lakossága.

– A változtatás igényét és súlyát mérlegelve vállaltam a jelölést a polgármesteri tisztségre. 1990-től 2002-ig egy helyben toporgott ez a település: nem fejlődött a kívánatos mértékben az infrastruktúra – például útjaink mintegy 10%-a felel meg jelenlegi formájában rendeltetésének –, a kistérség többi településéhez viszonyítva alig egynegyednyi érkezett ide támogatások formájában. Ennek legfőképpen az volt az oka, hogy nem volt elégséges az a lobbitevékenység, ami felpörgethette volna az ezeket indukáló folyamatokat. Én úgy éreztem, hogy a képviselő-testület támogatásával fel tudom ébreszteni Bagamért Csipkerózsika-álmából, s még meglevő partneri kapcsolataimat is kamatoztathatom az előrelépéshez – mondja a polgármester.

Orvos Mihály a képviselő-testülettel és a kis hivatali apparátussal egymás után készíti a pályázatokat, de a terveket tekintve már jóval előrébb tartanak. A fő cél az infrastruktúra fejlesztése – benne társult formában a szennyvízhálózat kiépítése –, de hosszú távon az idegenforgalom is lendíthetne a községen.

Ez utóbbi szakmaspecifikus is lehet: a Tormaút Alapítvánnyal karöltve mutatnák meg a látnivalókat s látnák el a vendégeket, de kiaknázható lehetőségként halastavat létesíthetnének egy természetes gátrendszer között elterülő 109 hektáros területen is. Foglalkoztatási lehetőségeik fejlesztésre tormafeldolgozáshoz kapcsolódó létesítményeket építenének (iparűzési adó is folyhatna be a büdzsébe ezek nyomán). Teleházszerű közösségi házat létesítenének, s egyébként is felélesztenék a közösségi rendezvényeket a faluban – kezdetnek az idén lesz először falunap. Elképzeléseik sorolásának a terjedelem szab csak határt.

Dr. Kósa Ildikó háziorvossal és felnőtt gyerekeikkel harmonikus családi életet élnek – a hat kis unoka is megszépíti életüket.

 (Hajdú-Bihari Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)