Nyíradony

Roppant sajátos pedagógiai tevékenységet igényel ez a hivatás, hiszen felnőtt embereket kell megtanítani a jogaikkal élni, illetve a jogszabályok tiszteletére – sommázza 31 év közigazgatási irányítói tapasztalat birtokában Benő János, Nyíradony város jegyzője. – Ez egy olyan tevékenység, aminek a szépségét azok a mindennapi apró örömök jelentik, amikor egy-egy rászoruló embernek sikerül a problémáját rendezni, vagy az adott ügyben segítséget nyújtani. Ezek a kis sikerek aztán továbblendítik az embert, feltöltik energiával, s talán ez teszi alkalmassá arra, hogy szinte megszállottként ezt a feladatot ellássa.

Balkányban született 1954. október 18-án. Édesapja a tanács pénzügyi csoportvezetője, édesanyja Áfész-főkönyvelő volt, majd egy éttermet vezetett Nagykállóban. Nővérével (ma szintén a közigazgatásban dolgozik) együtt szerény körülmények között emberségre és tisztességre nevelték. Talán tőlük örökölte szociális érzékenységét – a segítőkészség példáin nőtt fel. A nagykállói Budai Nagy Antal Gimnáziumban eltöltött négy év felhőtlen boldogságban telt el. A kisvonattal naponta be- és hazajárni már sajátos, jóízű alaphangulatot adott nap mint nap, Fekete Antal pályája elején álló magyar–történelem tanár pedig a sokat és színesen adó pedagógus eszményképét és élményét jelentette (a még tanulásra nem sokat adó diákok is szájtátva hallgatták előadásait), akinek a tárgyaiból otthon már nem is kellett készülni. Ezekből a tárgyakból felvételizett aztán jogra, de mivel a pontszám eggyel vagy kettővel hibádzott, így édesapja nyomdokain egy évig közigazgatási gyakornok, majd a budapesti Tanácsi Akadémián tanult végül is, s igazgatásszervezői diplomát szerzett 1976-ban. Ettől kezdve irányítják, áthelyezik, küldik, majd a közigazgatás fokozatos humanizálódása után felkérik különböző települések vb-titkárának, aztán jegyzőjének, immár pályázatok útján.

Először Biribe helyezik, majd a nagykállói járási hivatalba, s miután az megszűnt, Geszteréd vb-titkára két és fél évig. Bökönyben egy megüresedett helyet töltött be két évig, majd 1983-ban Nyíradonyból kérték fel vb-titkárnak, ahol nyolc éven át állt a nagyközség szolgálatában. 1990-től 1994-ig ismét Bököny, majd 1997 végéig ismét Biri közigazgatását irányította, de mielőtt ez letelt volna, Tasó László, nyíradonyi polgármester megkérdezte, lenne-e kedve a megüresedett jegyzői helyre visszapályázni. Ezt a megtisztelő felkérést szakmai kihívásnak is tekintette, s mivel már előző hivatali ideje alatt kellőképpen megismerte a körülményeket, vállalta a feladatot.

Benő Jánost – aki családalapítása révén már 15 éve Nyíradony polgára – örömmel tölti el, hogy részese lehetett annak a dinamikus fejlődésnek, amelyet e település az elmúlt időszakban elért. Jellemzője ennek a folyamatnak, hogy az önkormányzat vagyonállománya 1998-tól máig 180 millióról négymilliárd forintra nőtt. Hogy egyre több feladatra tudnak vállalkozni, azt a költségvetési források növekedése is jelzi: a jelzett időszakban 450 millióról 1,6–1,8 milliárdra nőtt. A bevállalt közigazgatási feladatok a város kistérségi központ szerepét erősítik: a klasszikus alapfeladatok ellátása mellett az okmányirodai, a gyámhivatali és az első fokú építési hatósági teendőik hatóköre messzire kinyúlik. A város szennyvízhálózata a lakóházak 95%-ának tesz már jó szolgálatot (mintegy 2,5 milliárd érték testesül meg benne). Méltán büszke a település a Széchenyi-terv keretében megépült, szintén térségi feladatokat is ellátó Harangi Imre Rendezvénycsarnokra, a minőségi időtöltés és szórakozás centrumára és a folyton szépülő városképre. Bár a vállalkozói kedv fokozásáért folyamatosan erőfeszítéseket tesznek, azt sajnálja őszintén, hogy még mindig az önkormányzat a város legnagyobb foglalkoztatója (közel 450 embernek biztosítanak megélhetést). Ez a tény természetesen a szokásosnál jobban megterheli szociális ellátórendszerüket, kihat a nehéz körülmények között élő lakossági rétegekre. Emiatt nagyobb a türelmetlenség is, s nehezebben értik meg azt is, ha alkalmanként a jegyző nemet mond kérelmeikre.

Benő János nem bánta meg, hogy a közigazgatással mint hivatással jegyezte el magát. S azt sem, hogy ennek zenitjét abban a városban éli meg, amelynek polgára. Hiszi, hogy jegyzőként még sokat tud tenni településéért, a munkalehetőségek növeléséért, s biztos benne, hogy majd nyugdíjasként is megtalálja a módját a most megkezdett folyamatok további gazdagítására.

1979 óta boldog házasságban él Kurtyán Anna Mária biológia–földrajz szakos tanárral, s két fiuk tanulmányait kísérik figyelemmel a Kossuth Lajos Tudományegyetemen: Attila történelmet és jogot hallgat, Dávid környezetvédelmi szakmérnöki végzettségéhez most a természetvédelmit is megszerzi.

Benő János szereti a természetet. Ebbe beleillik az is, hogy két tulajdonostársával együtt gyümölcsöt termel – a fizikai megterhelés nyugtatja, és energiával tölti fel. Ha teheti, zenét hallgat, és verseket olvas. Kedvence József Attila.

 (Hajdú-Bihari Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)