Nyíracsád

Egyetemi tanulmányai befejezése után, a nyolcvanas évek elején választhatta volna a megyeszékhelyet, s ezzel együtt a karrierépítés lehetőségét, de Katona Gyula nem hagyta el szülőfaluját, Nyíracsádot. Gazdálkodó szülei, a családi gyökerek és a számára kedves közösség mind odakötötte. A település rendszerváltás utáni fejlődésének ismeretében elmondható, jól jártak egymással.

Katona Gyula 1947. július 29-én született Nyíracsádon. Az általános iskola elvégzését követően Debrecenben folytatta tanulmányait a közgazdasági technikum kereskedelmi tagozatán. A következő állomást számára a katonaság jelentette, ahol 1965 és ’67 között tiszti iskolára járt, majd alhadnagyként szerelt le. (Később elérte a tartalékos főhadnagyi rangot is.) Ezután a nyíracsádi ÁFÉSZ-nél helyezkedett el. Előbb a hálózati osztályon dolgozott, majd kereskedelmi osztályvezető lett. Nagy érdeklődést tanúsított a gazdálkodás iránt, de leginkább a ’68-as gazdasági mechanizmus fogta meg. A hetvenes évek elején azonban összevonták az ÁFÉSZ-eket, így inkább a közigazgatást választotta.

Felkérték, hogy induljon a tanácstagi választásokon, amit elfogadott és be is került, majd ezerkilencszázhetvenháromban tanácselnöknek is megválasztották. A következő esztendőkben munka mellett elvégezte a szegedi jogtudományi egyetemet. A rendszerváltásig a község tanácselnökeként dolgozott, majd elnyerte a polgármestere tisztséget is, ami azt bizonyítja, hogy korábban nem végezhette rosszul a munkáját. S hogy később sem, azt pedig a lakosság szavazatai erősítették meg, hiszen háromszor is újraválasztották.

Tudták jól, a település fejlődésében személy szerint is nagy szerepe van Katona Gyula polgármesternek. Abban például, hogy 1993-tól vezetékes gázt használhatnak mindenütt a községben, hogy az úthálózatból egyre nagyobb rész a portalanított. Ő maga a falu közepén álló református műemléktemplom teljes felújítását tartja munkája legnagyobb eredményének. Az egyházzal közösen, 1989-től ’95-ig, hat éven át, munkálkodott azon, hogy a megye egyik legrégebbi Árpád-kori temploma teljesen megújuljon. Ha kellett, hetente kilincselt különböző világi és egyházi hivatalokban segítséget kérve, hogy a teljesen lepusztult, lyukas tetejű épületet helyreállítsák. Mellé haranglábat építtetett.

Az építészeti munkákat ezerkilencszázkilencvenháromban fejezték be, s ekkor áldotta meg a templomot Kocsis Elemér református püspök. A Tiszántúli Egyházkerület vezetője szentelte fel a két év múlva elkészült belső freskókat is. Ezzel a megye egyetlen középkori működő templomát adták át a református híveknek. Érdekesség, hogy Katona Gyula nem tartozik közéjük, hiszen a falu legtöbb lakójához hasonlóan görög-katolikus vallású. Ennek ellenére szívügyének tekintette a felbecsülhetetlen értékű műemlék megmentését, ami a felújítása után vetekszik a híres csarodai, tákosi, illetve vizsolyi templommal.

Sok más eredménnyel együtt a templom helyreállítása beleillik Katona Gyula hitvallásába, mely szerint, aki a közéletben dolgozik, s főleg ha önkormányzati tisztséget vállal, annak a település szolgálata lehet a legfontosabb. Ő már több mint három évtizede teszi, s még egy ciklust szeretne letölteni polgármesterként. Emellett dr. Katona Gyula 1990-től tagja a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlésnek. Az első nyolc évben az ügyrendi bizottság elnöke is volt, 2002-től pedig, négy év kihagyás után, újra bekerült a bizottságba. Annak ellenére is, hogy úgy tartja, két-három önkormányzati ciklusnál többet nem szabadna vállalnia a tisztségviselőknek. Szerinte ugyanis túl nagy a teher rajtuk, ami kizsigereli az embert. Amellett, hogy szereti ezt a munkát és az élet részévé vált, azért sem akar tőle megválni, mert már csak egy ciklusnyi idő hiányzik a nyugdíjba vonulásáig. Az alatt még sok mindent megvalósíthat a faluban.

Viszonylag korán, 1970-ben nősült meg. Felesége pedagógus és ma is a helyi általános iskolában tanít. Egy év múlva született meg a lányuk, aki a Debreceni Egyetem vegyész szakán végzett, de később a gazdálkodást választotta vállalkozásban és mellette könyvvizsgáló. A fiuk 1976-ban született, ő Budapesten végezte tanulmányait a jogi karon, és munkaügyi központban dolgozik. A gyerekek kirepültek, Katona Gyula ma már feleségével kettesben él Nyíracsádon. Ha tehetik, elvonulnak a tiszacsegei üdülőjükbe vagy utaznak. A polgármesternek ugyanis ez a legkedvesebb időtöltése. Bejárta már a kontinens majd minden országát tanulmányozva az ott élők szokásait.

Dr. Katona Gyula már nagyapa, amire legalább annyira büszke, mint a községben vezetésével elért fejlődésre, hiszen Nyíracsád a hatvanas években az ország egyik legelmaradottabb települése volt. Ahogy mondta, utolsó előttiként vezették be a villanyt a faluba. Ehhez képest érdemes ellátogatni a Liget-alja három falvához tartozó községbe, és megnézni, hol tart ma.

 (Hajdú-Bihari Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)