Álmosd

Mielőtt a rendszerváltás utáni első önkormányzati választás eredményeképpen elfoglalhatta a polgármesteri széket Farkas Pál, már szinte úgy ismerte ezt a települést, mint a tenyerét. Nemcsak azért, mert itt született, ide kötötte eddigi életének minden mozzanata, hanem építészi tervezőmunkája során is egyre szorosabbá vált ez a kapocs. Ismeretei birtokában és a képviselő-testület közös bölcsességével megerősödve kezdett hozzá az addigi csatolt állapotot tükröző, leromlott állagú közösségi létesítmények helyreállításához, fejlesztéséhez, az infrastruktúra fokozatos kiépítéséhez, a lakosság életkörülményeinek javításához úgy, hogy később a hagyományok megőrzésére, sőt jövőkép kialakítására is maradjon energia.

Földművelésből élő szülei anyagi lehetőségeikhez mérten segítették jövőre készülését. Az otthoni gyermekévek után a kor egyik divatos szakmáját választva a debreceni 109. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben kőműves szakmunkástanuló. Abban az időben ő az egyetlen kitűnő tanuló – nem véletlen, hogy a diákotthon tanulmányi felelőse, országos versenyek győztese. A szakmai fogások elsajátítása terén sokat köszönhetett Csáki János gyakorlati oktatónak, aki kitűnő szakember és jó pedagógus is volt egyben. A Debreceni Magasépítő Vállalat tanulójaként a GÖCS, még kétévi ottani munkaviszonya alatt a libakerti lakások, a Centrum Áruház és más neves építkezések részese volt.

Ezerkilencszázhatvanban a Hortobágyi Állami Gazdaság építőüzeme alkalmazza, ahol rövid ideig brigádvezető, majd művezető, de hamarosan tervezőként foglalkoztatják. Ehhez közben megszerzi technikusi oklevelét a Péchy Mihály Építőipari Technikumban, ahol a harminckettes induló osztálylétszám után a végén csak hatan kerültek fel a tablóra, s ahol Zilahi János osztályfőnök volt további pályájára hatással. A katonai szolgálat után is a Hortobágyra tér vissza, míg az Álmosdi Táncsics Tsz 1967-ben ki nem kéri építésvezetőnek.

A termelőszövetkezetek összevonása után a Búzakalász építési ágazatvezetője lesz, mellékállásban I. fokú építésügyi hatósági feladatokat lát el a bagaméri tanácsnál, ahol egy időre az igazgatási csoportvezetői feladatokkal is megbízzák (ezt az állást az engedély nélküli építkezések felszámolásában rá jutó hálátlan feladatok miatt feladja). Magántervezőként is tevékenykedik, s lakóházak sora épül meg közreműködésével Álmosdon és a környéken. Társadalmi munkában tervezi meg ekkor a kultúrházat és az orvosi rendelőt. Megkezdett főiskolai tanulmányait a feladatok sokrétűsége miatt feladni volt kénytelen.

Az első önkormányzati választáson csak képviselőként akar indulni, de addig kapacitálják, míg a polgármesteri címért is ringbe száll. Akkor és azóta is nagy többséggel választották meg. Mivel azelőtt karbantartásra sem nagyon jártak ki Bagamérból, a középületeket kellett rendbe tenni, felújítani, az útalap nélküli utakat ideiglenes burkolattal ellátni (27 út), aztán kerülhetett sor néhány aszfaltozására, korszerűsítésére, míg zömüket csak a szennyvízhálózat lefektetése után lesz majd érdemes, csakúgy mint a kábeltévé hálózatát, a föld alá rejteni.

Már jószerivel történelem a gáz-, a crossbar telefonhálózat kiépítése, a közvilágítás korszerűsítése, a parkok kialakítása, a falunapok rendszerének bevezetése, az álmosdi csata helyszínén a Bocskai-emlékmű felállítása, a múzeumok (Kölcsey-kúria, Kovácsmúzeum, Nemzetközi Post-Mail-Art Múzeum), illetve Joseph Kadar magángyűjteménye, fotókiállítása látogathatóságának biztosítása.

Középtávú településfejlesztési tervük szerint rendre előbbre vannak a tervek elkészítésével, mint ahogy azokra a pályázati lehetőség megnyílik. Így készültek-készülnek már évek óta Bagamérral közösen a szennyvízhálózat kiépítésére, telekvásárlásokkal is egy új óvoda építésére (az iskolával egy tanuszodát is magában foglaló oktatási centrumot kialakítandó), a meglévő épületből turistaszálló kialakítására, a közfeladatok ellátására alkalmatlan polgármesteri hivatal új helyre költöztetésére (a helyén teleház létesülne) – hogy csak a nagyobbakat említsük.

Keresik a lehetőségét a Miskolczy-kúria és park végleges megmentésére, s amit már megtalált Farkas Pál polgármester, az az egyébként is szép táj alatt rejlő geotermikus energia villanyáram-termelésre és fóliasátras zöldség-termesztésre történő hasznosítása, há-rom településsel és az erre alakult gazdasági társasággal közösen. Ez munkalehetőséget és bevételi forrást is jelent majd a településnek. Ez és a táj tervszerű kiajánlása, a vendégfogadás lehetőségeinek fejlesztése ad reményt a településnek és Farkas Pál polgármesternek egyaránt.

Nemes Magdolna 1962 óta társa minden tekintetben. Pál fiuk Álmosdon autószerelő, Andrea lányuk édesanyja foglakozását folytatja orvosírnokként, Gabriella lányuk a DATE vidékfejlesztési szakán hallgató. Valamennyien Álmosdon szeretnek élni.

 (Hajdú-Bihari Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)