Kisvárda

Ősei közül a nemesi származású Mosolygó György még Napóleont is őrizte Szent Ilona szigetén, mivel a család férfitagjai több generációig visszamenőleg a papi hivatást választották.

Mosolygó Béla 1949. június 21-én született Aporligeten (ma Bátorliget). Bár a parókián látta meg a napvilágot, születési helyének mégis Nyírbátort írták be, nem lévén a településnek községi tanácsa. Édesapja nyugalmazott görög katolikus esperes lelkész, édesanyja ugyancsak nyugdíjas tanítónő, mind a ketten görög katolikus papi családból származnak. A család nyolc gyermeke közül (öt lány és három fiú) ő a negyedik, mindannyian jó egészségnek örvendenek.

Ezerkilencszázhetvenkettőben végezte el a Nyíregyházi Szent Athanáz Hittudományi Főiskolát, és még ugyanebben az évben, szeptember 10-én, pappá szentelték Nyíregyházán. Papi tevékenységét segédlelkészként kezdte a Budai Parókián és a Buda Oldali Szórvány-pasztorációban. 1976–81 között megszervezte a Csepeli Görög Katolikus Egyházközséget, majd parókiát épített Halásztelken az egyházközség számára. Az 1960-as években a mezőgazdaságból az iparba, a keleti országrészekből a Budapest környékére és az Észak-Dunántúlra elvándorolt családok lelki gondozása volt a feladata. 1981-ben Hodász községben lett parókus, pár év múlva megbízást kapott a Nyíri Esperesi Kerület vezetésére is. Hodászon két egyházközség működik: a magyar és a cigány egyházközség. Elődje negyvenéves cigány-pasztorizációs munkáját vette át, és nem csak a lelkipásztori feladatok ellátásával foglalkozott. Cigány nyelven végezte a liturgiát, de a hit átadása és gondozása mellett a gyermekek iskolába és életbe való beilleszkedéséhez is segítséget nyújtott.

Előadásokat szervezett, foglalkozásokat tartott, ahol a (felnőtteknek is!) a megfelelő viselkedési normákat tanította. Sportvetélkedőket szerveztek, verseket, énekeket tanultak és gyakran megörvendeztették a helyi szociális otthon lakóit előadásaikkal, karácsonyi misztériumjátékkal. Pályázaton nyert pénzen negyvenöt fiatalt táboroztattak Pécs környékén, de táboroztak cigánygyerekekkel Sátoraljaújhelyen, Végardón és Rudabányácskán is. Az énekkarral Budapesten szerepeltek, és voltak zarándokúton is Csatkán. 1990-ben társrendezői voltak a „Nemzetközi Katolikus Tanács a Cigányokért” magyarországi konferenciájának, amelyet Harkányban tartottak.

Tevékenységükről több televíziós film, riport, újságcikk készült. Minden bizonnyal ennek a sokrétű tevékenységnek is köszönhető, hogy a magyar és a cigány gyerekek között jó kapcsolat alakult ki, megértés volt Hodászon.

Parókusi működésének utolsó szakaszában új cigány templom és a hozzá tervezett közösségi ház építéséhez kezdett, ezt már utódja fejezte be. 1996. december 18-án a Magyar Köztársaság miniszterelnöke a Hodászi Cigányegyházközségnek és Mosolygó Béla parókusnak, az egyházközségben folytatott tevékenység elismeréseként a „Kisebbségekért” díjat adományozta, amelyet a kitüntetett a Parlament felsőházi termében vehetett át.

1993. szeptember 1-től szolgál Kisvárdán, ahol háromezer-kétszáz görög katolikus hívő él. A gyülekezet, amely ezerkilencszáztizennégy óta önálló egyházközség, korábban az ajaki egyházközség filiája volt, ezerkilencszázkilencvenhatban ünnepelte temploma fennállásának századik évfordulóját.

A parókus úr papi teendőinek ellátása mellett, működése kezdetétől, rendszeresen tart hitoktatást az óvodás kortól az egyetemistákig. E tevékenységben kiemelten fontosnak tartja az általános iskolák és a Szent László Szakközépiskola diákjainak oktatását. Még hodászi évei alatt, a Dortmundi és a Witteni Caritasz munkatársait segítette romániai tevékenységükben. 2000 szeptemberétől a Jeruzsálemi Szent Lázár Kórházi és Katonai Lovagrend tagja lett, a rend káplánja. E minőségében közvetítő feladatokat látott el az árvízkárosultak megsegítésében.

– Amit az ember az életében tesz, azt két szóval lehet kifejezni: ez a család és az egyház. Nem lehet őket szétválasztani – vallja a parókus úr –, az ember a családjával együtt szolgálja az egyházat. Előttem többgenerációs példa áll, őseim generációkon át szolgálták az egyházat. Azt tanultam tőlük, hogy meg kell becsülni, és tovább kell adni belső értékeinket, amelyeket a vallás révén nyerünk.

Ebbéli tevékenységében számíthat a biztos családi háttérre, feleségére, dr. Soltész Borbála fogszakorvosra. Házasságukból három fiúgyermek született: Péter görög katolikus segédlelkész Hajdúdorogon, Dénes teológus a Szent Athanáz Teológiai Főiskolán, Kristóf pedig a Nyíregyházán a Széchenyiben tanul gazdasági informatikát.

Kevéske szabadidejének kihasználása, széles körű érdeklődése révén, nem okoz gondot. Korábban sokat fényképezett, diákat készített. Ma a számítógépek érdeklik, de ha csak teheti, és az időjárás is megengedi, motorcsónakozik a Tiszán, ehhez a vízi jártassági engedélyt is megszerezte.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 12. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)