Molnár István

Festőművész

Munkács, 1968.01.27 – Ungvár, 1993.06.21

A halál utáni élet – fényűzés, amit csak kiemelkedő egyéniségek engedhetnek meg maguknak, állította egy elemző. A kárpátaljai Molnár István azok közé tartozik, akit sem éltében, sem halála után nem lehet az egyszerű, hagyományos emberek közé rangsorolni…

Nagyon rövid időt élt, mindössze negyed évszázadot, egy olyan korban, amiben már megjelent a remény, hogy megismerheti a szabadságot és a világot. 1968.01.27-én született Munkácson. Édesapja mérnök, édesanyja zenetanár volt, akik gondoskodtak arról, hogy a magyar és a sajátos kárpátaljai kultúrát, a többnyelvűséget két gyermekük ismerje. Gyermekként István bizonyára hitt is abban, hogy egy szebb korszak következik, hiszen a művészetet szerető, és őt támogató szülei igyekeztek minden tanulási lehetőséget megteremteni számára. 1982-1986-ig az Ungvári Képzőművészeti Szakiskola diákja. Ugyanitt kerül sor első közös diákkiállítására Szaller Róberttel és Penzel Péterrel. 1989-től a Lembergi Képzőművészeti Akadémia hallgatója, közben kiállításai voltak Lembergben és külföldön. 1991 szeptemberétől 1992 januárjáig a Budapesti Képzőművészeti Akadémia diákja, de eközben is folyamatosan kapcsolatban állt a lembergi művészekkel. 1988-1991 között részt vett a Fiatal Kárpátaljai képzőművészek „Bal Szem” alkotócsoportjának megalakulásában, és 1991 októberében a csoport közös kiállításán is részt vett, de már 1986-tól számos megyei, országos és nemzetközi kiállításon szerepelt. Ekkor még senki nem gondolta, hogy egy láthatatlan kór már megtámadta, csak az egyre komorabb témák és a sajátos, rendkívül karakteres festményeire figyeltek fel. Az ismertté vált festőművész és zenész 1993. június 21-én tragikus hirtelenséggel távozott az élők sorából.

Néhány szakember véleménye munkásságáról:

Mihajlo Szirohman, művészettörténész: Ő egy művész, aki művésznek született. Olyan érzésem van, mintha tudta volna, hogy mit kell csinálnia. Képes volt betölteni a 80-as évek végén, 90-es évek elején keletkezett teret, amikor szabadság lett, eljött az ideje, meglett a lehetősége a különböző újításoknak, kísérletezéseknek, ő viszont erős, nyugodt és megvesztegethetetlen maradt. Munkássága erőteljesen és magabiztosan folyt bele a híres kárpátaljai festőiskola képviselői közé, de nem stílusával és kifejezésmódjával, hanem gondolkodásmódjával, hihetetlen előrelátó megérzéseivel. Ezért Molnár István képei természetesen illeszkednek a mai kortárs, modern művészet kereteibe.

Andrij Sztegura, festőművész, barát:  A művésznek mindig nehéz, ha becsületes. A tisztességes festőművészeknek mindig nehéz. Belül nehéz. Mert a lelki feldolgozás, a belső munka az folyamatos. Istvánnál ez erőteljesen került kifejezésre. Zenész, rock-zenész, festőművész. Nagyon intelligens ember volt. És ez gyakran nem egyeztethető össze egy rock-zenész jellemével. A sors a tehetségek elismeréshez vezető útjait meghatározott, egyéni terv szerint egyengeti. Fentről vagy bárhonnan. Ebben az értelemben Molnár István öröksége különösen hosszú időtartammal és végtelen türelemmel bír. Csüggedő, részben komor, váratlan a keresés, a reformáció és a kétségbeesés idejében magával ragad mindenkit az ő saját különös örvényébe, alkotói szorongásaiba, és gondolkodásra kényszeríti a nézőt. És talán ez az ő fogékonysága, tehetsége, készsége helyezi el őt abba a sajátos univerzumban, amit úgy hívnak, Kárpátaljai festőiskola.

Mihalina István mecénás: Egy Kijevben megjelenő cikkben nagyon találóan írta meg Bazilevics: „Molnár István az örökkévalóság küldötte”. És egy gondolat az elmúlás utáni életéről! Nem minden festőnek adatik meg, hogy éljen halála után. Molnár István abba a kategóriába tartozik, aki jelen lesz az emlékezeteinkben, élni fog a szívünkben még nagyon sokáig. Gondolom, még sok minden van előttünk.

Bekerült a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége Dupka György által szerkesztett a Magyar Művészet Kárpátalján című, 2012-ben megjelent kötetébe is. Emlékezetének és képeinek a megismertetéséért a képeinek a tulajdonosai, egykori barátai és társai segítségével kitartóan dolgozik ma is testvére, Molnár Ildikó.

Egyéni kiállítás: 1986. Ungvár, Városi kereskedelmi egység klubja. Válogatott csoportos kiállítások: 1988. „ Bal Szem” alkotócsoport első kiállítása. 1988. „ Két csepp a bal szemből” csoport kiállítása az Ungvári Hungarológiai Központban, a csoport közös kiállítása Rzsesivben. 1991. „ Bal Szem” alkotócsoport kiállítása Budapesten és Berlinben. 1992. „ Bal Szem” alkotócsoport „Már” elnevezésű kiállítása a Lembergi Nemzeti Múzeumban, csoportos kiállítás Chicagoban. Emlékkiállítások:  1994. Kárpátaljai Boksay Szépművészeti Múzeum, Ungvár. 1998. Karpat Art kiállítói terem, Ungvár. 2000. Kárpátaljai Megyei Tudományos Közkönyvtár, Ungvár. 2008. Kárpátaljai Nemzetiségi Központ, Ungvár. 2013. Mihalina István magángalériája, Ungvár.

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése