Márkus Miklósné

Fizikoterápiás asszisztens

Nyíregyháza

Egy életen át szolgálta a betegeket Márkus Miklósné, Margó fizikoterápiás asszisztens. Féléve, hogy nyugdíjba vonult, háta mögött egy igen tartalmas, szakmailag, emberileg gazdag, megélt pályával. Még ma is emlegetik a Jósa András Oktató Kórház Reumatológiai Osztályán Margót – akit a betegei és a kollegái egyaránt így szólítottak. Szívükbe zárták a csupaszív asszonyt, mert ő a családjához hasonlóan a kollegáit és a pacienseit is a tőle megszokott magas színvonalon, precízen kezelte. Amikor a kettős ünnepre gyülekeztek az osztályon dolgozók és eljöttek a jó pár éve nyugdíjasok is, előkerültek mesébe illő történetek.  Márkus Miklósné előtt képek, emlékek, barátságok, fáradságos munkanapok elevenednek meg. Akár író tollát is megérdemelné az a hihetetlen áldozat, amelynek fontossága egyetlen pillanatra sem kérdőjeleződött meg számára. Pedig a hajnali 4-kor csörgő vekkeróra még az álom morzsáit is elűzi, legyen akár hideg hajnal vagy napsütésre ébredő idő. Sok év múlva már óra sem kellett, a megszokás kiűzte Margó lelkéből a pihenés iránti vágyát. Összekészítette a reggelit a családnak, majd buszra ült és fél 6-kor már a reumatológián volt. A munkanapja végeztével negyed ötre ért haza a gyönyörű családi házba, Nyírpazonyban.

Három generáció tagjai előtt méltatta dr. Bartha Attila osztályvezető főorvos a munkatársuk szolgálatkészségét, szaktudását, elhivatottságát. Rá mindig számíthattak, akár esett, akár fújt, jött, ha a beosztás úgy kívánta, vagy éppen helyettesíteni kellett valakit. Különösen igaz ez a nyárra és az ünnepekre, hisz akkor „egymásnak adnak szabadságot” a kollegák. Három fizikoterápiás asszisztens lát el 120 beteget naponta, ugyanis a bent fekvőkhöz még az ambuláns kezelésre érkezőket is Nyíregyházán kezelik.

– Fizikailag sem könnyű a mi munkánk – idézi fel a sok év tapasztalatait Márkusné Margó. – Ám az a jó érzés, hogy részt vehetünk a mozgásszervi problémával küzdők gyógyításában, csökkenthetjük a fájdalmaikat, visszaadjuk a komfortérzésüket – felbecsülhetetlen érték. No és a kolleganők társaságában töltött idő sok szép emlékkel ajándékozott meg. Egyébként is az egészségügyi pályára készültem iskolás korom óta. Ápolónőként felölteni a frissen vasalt fehér köpenyt, pszichésen is javítani az állapotukat – a gyerekkori álmom valóra vált. A fizikoterápián elektromos gépekkel, ultrahanggal, galvánkezeléssel, rövidhullámmal, interferencia alkalmazásával adjuk vissza a kilazult szalagok, ízületek, a törött csont és még számos elváltozás után az eredeti vagy azt megközelítő állapot jó érzését. Komplett kezelést kapnak a betegek, gyógytorna, hidroterápia és masszázs is kiegészíti a helyreállítást.

A nyírmeggyesi születésű lány a mátészalkai Esze Tamás Gimnáziumban érettségizett 1975-ben, és egy hónap múlva a városi kórházban helyezkedett el. Munka mellett végezte el a fizikoterápiás asszisztens-képzőt és 1976-tól a megyei kórházban folytatta pályáját. Járt 3 műszakba ápolóként, majd 1983-tól nyugdíjazásáig a Reumatológiai Osztályon gyakorolta hivatását.

Az Ápolók Napja alkalmából a megyeházán kitüntették Márkus Miklósnét is. Bár nála az általuk kezelt páciensek visszanyert mozgáskoordinációja és a kollegáival végigcsinált több évtizedes munka nagyobb súllyal esik a latba. Családjában Margó választotta elsőként az egészségügyi pályát, négy húga viszont az ő példáját követte. Tervei közt szerepel, hogy immár családjának szentelje idejét, energiáját: nyugdíjas éveiben sokkal több időt szeretne tölteni 2 gyermekével, József fiával és Edina lányával, valamint 3 unokájával, Dáviddal, Rékával és Enikővel. Az pedig a legnagyobb ajándék a nagymama számára, hogy útban van a negyedik unokája is. Amit a sors rámért, pozitív gondolatokkal, kellő önuralommal és filozofikus bölcsességgel fogadta. Így tudta túlélni a súlyos gondokat is.

Frissen felújított, vadonatúj konyhabútorral felszerelt, modern családi házban teremtett otthont a családjának Margó. Bár nagyon várta a nyugdíjazását, mert fizikailag, lelkileg is igen megterhelte az eltelt négy évtized. Azért időnként álmodik a kollegákkal, a betegeivel, tudatalattija megőrzi azt a sok-sok emléket, amelyet apránként rakott össze Mátészalkán és Nyíregyházán. Tagadhatatlanul nagy teher nehezedett rá, mégsem panaszkodik. Elégedett az életével, mert igyekezett mindig megtalálni az örömöt, a szépet, a felemelőt a legapróbb dologban is. Számára az nyújtotta a legnagyobb boldogságot, ha segíthetett akkor is, amikor már alig bírt járni a beteg, megszabadulhatott a fájdalomtól, a félelemtől, mert legyünk őszinték, ezen az osztályon is felütheti a fejét a paciensek körében a bizonytalanság, a félelem. S ebben ki más, mint a szakavatott ápoló, akár egy jó tündér nyújthatja a kezét a szenvedő ember felé.

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése