Mándy András Pál

Pro Urbe-díjas ny. bányamérnök

Miskolc

Vezetői munkája révén testközelből élte meg a borsodi szénbányák fénykorát és bezárását. Házasságkötése óta Diósgyőrben lakik, ott alapított családot és vállalt aktív társadalmi munkát a városrész egyházi, kulturális és politikai életében.  Önzetlen munkássága nem kerülte el Miskolc város vezetőinek figyelmét, akik bányászatért végzett munkájáért, a bányászhagyományok ápolásáért és a Diósgyőrben végzett közösségi tevékenységéért 2015-ben Pro Urbe kitüntetésben részesítették.

A politika korán beleszólt az 1948-ban Budapesten született András életébe. Katonatisztként szolgáló édesapját 1951-ben az ÁVO-sok a Rajk perben  letartóztatták, őt pedig édesanyjával és testvérével Sarudra költöztették. Máig jó szívvel emlékszik az illegális támogatókra, akik a tiltás ellenére élelmiszerrel segítették őket a bajban. Édesapját két év múlva kiengedték és kubikosként kapott munkát, majd építésvezetővé léptették elő.  Elköltöztek Nyékládházára, ahol András elvégezte az általános iskolát. Onnan ismét a fővárosba, ezúttal már a Kvassay Jenő Híd-Vízműépítő Technikumba került, ahol 1967-ben érettségizett. Előfelvételivel bejutott a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karának Bányaművelés Szakára, ahol egy év katonaság után 1968 szeptemberében kezdte el tanulmányait. Itt a diákhagyományok ápolásának élére állt, éveken át dolgozott az egyetemi egyenruha bevezetéséért. Büszke rá, hogy ő már az általa megálmodott bányász egyenruhában védte meg a diplomáját.  Munkáját az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület 1974-ben nyílt levélben köszönte meg.

Diplomáját 1973-ban vette át, majd az Országos Érc és Ásványbányák Hegyaljai Műveiben Bodrogszegin állt munkába, ahol a papírgyártás egyik alapanyagát, a kaolint bányászták. A következő évben feleségül vette Kerékgyártó Katalint, aki akkor egyetemi hallgató volt, majd évtizedeken át a Diósgyőri Gimnázium magyar-francia szakos tanára. Ismeretségük a diósgyőri templomhoz kötődik, ahol 1969-ben találkoztak. Egy gyermekük született, Gábor gépészmérnökként a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. villamos üzemének vezetője és egyben unokájuknak, Zsófiának az apukája.

A családfő 1976-ban már a Borsodi Szénbányák Ormosbányai Üzemében végzett üzemmérnöki, majd technológusi feladatokat. Dolgozott a közeli Albert-függőaknán, Edelényben és Szeles-aknán, majd a központban területi főmérnökként. A vállalat 1993-as megszűnése után került a Borsodi Bányavagyon Hasznosító Rt.-hez, ahol nyugdíjazásáig volt felelős vezetői beosztásokban. Itt hasznosította az 1978-as keltezésű környezetvédelmi szakmérnöki, majd az 1989-es gazdaságmérnöki diplomáját.

1993-ban részt vett a KDNP választási programja gazdasági és energia politikai fejezeteinek kidolgozásában és ekkortól minden évben megszervezi a Borbála napi bányászmisét a miskolci Minorita templomban. 1994 januárjában a bezárásra ítélt borsodi szénbányák megmentésére tett kísérletet.  Felkereste Latorcai János ipari minisztert, aki ezután még évekre biztosította a bányaüzemek működését. A Bányavagyon Hasznosító Rt.-nél a bezáró bányák telephelyeinek újrahasznosítására szász-magyar projekteket hozott létre, ahol a munkanélkülivé vált bányászok munkahelyteremtése volt a cél. A bányászatért végzett munkáját Szent Borbála érem miniszteri kitüntetéssel jutalmazták 1999-ben.

1994-ben a történelmi Diósgyőrben egyéni önkormányzati képviselői mandátumot szerzett. Nevéhez fűződik a tömegeket vonzó diósgyőri Mária búcsú újraszervezése is. A Szinvavölgyi Néptáncegyüttes 1995-ben veszítette el próbatermét, segített nekik az újrakezdésben. Részt vállalt a vár programjainak szervezésében és ekkortól rendezik meg a Diósgyőri Vigasságokat és a Várszínházi estéket.

1994 óta szervezi a március 15-ei ünnepségeket a Diósgyőri Országzászlónál. 1998-2010 között az önkormányzati bizottságok külső szakértője volt. A 2010-es miskolci árvíz idején ő szervezte meg a homokzsákok töltését és kiszállítását.

A Diósgyőri Római Katolikus Plébánia képviselő-testületének 1978 óta tagja, tevékeny részt vállalt a templom felújításának szakmai előkészítésében és megvalósításban. Alapító tagja az 1989-ben létrejött tilburgi és diósgyőri plébániák testvér kapcsolatának, ami többek között  Miskolc három oktatási intézményének teljes energetika felújítását is eredményezte.

A Diósgyőri Kolping családnak 1989-es megalakulása óta titkára, azóta évente főszervezője a szegények karácsonyának. Kolping tevékenységeként tart ingyenes matematika és fizika korrepetálást.

2011 óta részt vesz az Idősügyi Tanács munkájában.

Számos feladata mellett azért szakít időt gyerekkorától tartó hobbijának, a horgászatnak is. A házaspár előszeretettel keresi fel a vízpartokat, a kellemes környezet pedig új energiákkal tölti fel őket a feladatok folytatásához.

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése