Nyíregyháza

Sokat tett jól képzett szakemberként Nyíregyháza és megyénk fejlődéséért az elmúlt néhány évtizedben. Igazságügyi szakértőként napjainkban is családok életét befolyásoló tevékenységet végez. Nem rég a beregi árvizes területen egy témában meghatározó volt a szakvéleménye. A közelmúltban a Nyíregyházi Polgármesteri Hivatal megbízásából végzett fontos munkát. Korát meghazudtoló fiatalos lendülettel dolgozik, s mivel nyugdíjba ment, megtanulta és maga kezeli a számítógépet, az irodatechnikai eszközöket. A szakértői munkájának egy részét beköttette, ezek a bekötött anyagok ott sorakoznak a könyvespolcain. A polcra mutatva humorosan mondta: Móricz Zsigmond nem írt annyit, mint én. Elöljáróban ennyit Lajtos György mérnök közgazdászról.

Íme az életútja, a munkásságának vázlata. A hetedhét országban jól ismert hajdúsági településen, Nádudvaron született. Apja cipész volt, majd a MÁV-tól ment nyugdíjba. Gyuri fiát is sok mindenre megtanította. Két húga ma is Nádudvaron él. Házuk közel volt a sportpályához, ennek is köszönhető, hogy fiatalon megszerette a sportot, a természetet, bejárta a Hortobágy minden zegzugát. A híres fürdővárosban, Hajdúszoboszlón érettségizett, jeles eredménnyel. A Budapesti Építőipari, Közlekedési, Műszaki Egyetem általános mérnöki karán 1966-ban szerzett diplomát. Friss diplomásként Nyíregyházán kezdett. A földhivatalnál, majd egy vízügyi cégnél tette le a névjegyét. Ez utóbbi helyen érte meg az 1970-es árvizet.

Ugyancsak 1970-ben kezdte meg a további egyetemi tanulmányainak sorozatát. Mint a jó pap, ő is holtig tanul. 1970-ben beiratkozott a Budapesti Műszaki Egyetem gazdaságmérnöki szakára. Itt az építésigazgatási és településfejlesztési alágazaton tanult, másoddiplomát szerzett. 1971-ben a Nyíregyházi Városi Tanács építési osztályán osztályvezető főmérnök lett, ekkor elmondhatták róla, hogy hazánk tanácsait számítva ő a legfiatalabb osztályvezető főmérnök. Az utóbb említett egyetemi képzés végén Nyíregyháza lakáshelyzetéről írt diplomatervet, előre mutatott vele. 1975-ben a városi tanács tervosztályán osztályvezető-főmérnöki beosztást kapott. Az akkori tervosztálynak jelentős szerepe volt abban, hogy Váci Mihály költő „szőke városa”, az egykori „porfészek” igazi nagyvárossá nőtte ki magát. Ekkoriban épült Jósaváros, az érkerti lakótelep, közben Lajtos Györgynek napi munkakapcsolata volt a tervezőkkel, a kivitelezőkkel, a lebonyolítókkal. A sok munka mellett harmadszor is beiratkozott a műegyetemre. 1979-ben építészszervező szakmérnöki oklevelet szerzett.

A naptár 1985-öt mutatott, amikor a várostól a megyéhez hívták. Így lett a megyei tanács tervosztályának vezető-helyettese. Ebben a beosztásban dolgozott egészen a rendszerváltásig. Közben elkészítették megyénk középtávú területfejlesztési tervét és hosszú távú területfejlesztési koncepcióját. Külön figyelmet érdemel, hogy a céltámogatási rendszereket is kidolgozták. Ebben a fél évtizedben megyénkben befejezték az ivóvízhálózat kiépítését, sok-sok iskola épült, fejlődtek a kórházak, épültek az egészségügyi központok, hangsúlyozni kell, hogy felépült kis hazánk legnagyobb szabadidőcsarnoka, a Bujtosi Szabadidőcsarnok.

A rendszerváltás után igazságügyi szakértői képzés indult. Negyedszer is beiratkozott a műszaki egyetemre. Okleveles igazságügyi szakértő szakmérnök lett. Egy ideig a megyei közgyűlés vagyongazdálkodási osztályvezetője volt, majd a megyei közgyűlés elnökének az általános referense. Hatalmas tapasztalatokat szerzett tehát a szakmai életben, általános élettapasztalattal is jócskán gazdagodott. A 90-es évek közepén a sorsa visszasodorta a városházára, ahol vagyongazdálkodási irodavezető-helyettes főmérnök volt. Ebben a beosztásban érte a nyugdíjazás, amikor a naptár tetején ez állt: 2000. Aktív korában a szakértői munkájára hétvégeken és estenként jutott idő, azóta csak nappal és hétköznapokon dolgozik.

Említést érdemel, hogy a szabolcsi és a hajdúsági igazságügyi szakértők a Debreceni Igazságügyi Szakértői Kamarához tartoznak, e kamarának ő elnökségi tagja és országos küldötte. 1996 és 2000 közt a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnökhelyetteseként részt vett a kamarai szabályok kidolgozásában. Az árvizes területen a 2001. évben 384 lakás helyreállítási kárrendezésénél volt fontos szakértő. A nyíregyházi önkormányzat megbízásából 39 orvosi rendelő forgalmi értékét állapította meg a privatizáció jegyében. Megállapításait a városatyák ellenvetés nélkül elfogadták. (Többször hívták politikai pályára, de mindvégig megmaradt az eredeti hivatásánál.)

Kertes házának udvarán van egy működő kerekes kút. Ő épített fölé szépen mutató székelykaput. A lakása építészeti és esztétikai szempontból szintén dicséretes. Büszke lehet a két fiára.

György műszaki doktor, beruházási menedzserként dolgozik egy világcégnél. Imre Gábor közgazdász egy nagy pesti cégnél, külkereskedő, üzletkötő. Mindketten beszélnek angolul és németül, ők a jövő emberei. Apjuknak viszont van mire vissza tekinteni.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 13. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)