Miskolc

Születése helye Diósgyőr (1947), melyhez az egész élete, munkássága kötődik. – Csodálatos vidék ez! – a szemlélő úgy érezheti, hogy az Isten jókedvében teremtette. A Bükk ölelésében, a diósgyőri vár tövében épült település ma Miskolc város része, de az itt élők konok büszkeséggel diósgyőrinek vallják magukat.

A történelmi múlt, a „királyi vár”, a  „királynék jegyajándéka” meghatározza a szellemiség alakulását, az emberi tartást. Természetesen meghatározta a család, az értelmiségi környezet, amelyből származik: a felvidéki ősök (Selmecbánya, Breznóbánya), a műszaki emberek precízsége és szívóssága, melyet az édesanya Kellner Kornélia révén örökölt, és a föld szeretete, melyet a Ládi ágon hozott magával.

Szülei válása után a nevelőpapa Balczár Gyula – aki az ötvenes években „Balczár úr” volt a diósgyőrieknek  – ötéves korától formálta, alakította elsősorban személyes példamutatásával. Emberi tartása, megalkuvást nem ismerő egyénisége, szeretetteljes, de következetes szigora nevelte a becsületes, kitartó munkára, mert csak tudással és szorgalommal lehet boldogulni.

Általános iskoláit Diósgyőrben (az akkori lányiskolában) végezte, ahol csodálatos tanárszemélyiségek erősítették meg mindazt, amit a család megalapozott. Középiskolai tanulmányait a Kilián György Gimnáziumban folytatta, tanárai emberként és tudósként is meghatározó egyéniségek voltak.

Érettségi után a Debreceni Tanítóképző Főiskola könyvtár–népművelés szakán szerzett diplomát, majd az édesanyja által vezetett könyvesboltban dolgozott hat évig. Itt a könyvek imádatán túl az emberekkel való foglalkozás művészetét is elsajátította.

Népművelési gyakorlatát a diósgyőri Ady Endre Művelődési Házban folytatta, és 1971-ben az intézmény akkori igazgatója, Tóth József, akit az ország  „nagy népművelő öregjeként” tiszteltek,  – invitálta munkatársának.

Népművelői pályáját ismeretterjesztési előadóként kezdte, több mint 20 klub és szakkör tevékenységét segítette. Igazi közösségi élet folyt ezekben a csoportokban, figyeltek egymásra, segítették, nevelték, formálták egymást. Mindebből Miskolc is profitált, hisz például a Herman Ottó Karszt- és Barlangkutató Csoport a város vízellátása érdekében kutatásokat végzett ellenszolgáltatás nélkül.

Nyaranként több száz gyermeknek szervezett táborokat, ahol az ismeretek megszerzésén túl a meghatározó személyiségekkel eltöltött két hét életre szóló élményt nyújtott. A Diósgyőri Gyermek Várjátékok, a 10 napos vándortábor az ország különböző részeiből érkező serdülőknek jelentett szellemi, fizikai és ügyességi próbatételt.

1983-tól a felújított intézmény vezetője lett, majd pályázat útján 1991-ben igazgatói kinevezést kapott, ezt két alkalommal „megismételte”, megbízatása 2007 decemberéig tart.

Tevékenysége során a városi ifjúsági klubélet, a városszépítő egyesület aktív tagja volt. A „Miskolc Város Kultúrájáért” Közalapítvány kuratóriumi tagja, a közgyűlés mellett működő idegenforgalmi bizottság külső szakértője.

1974-ben Miniszteri Dicséretet kapott, majd következett a Szocialista Kultúráért kitüntetés, Miskolc Város Nívódíja 1998-ban és a Népművelésért Díj 1999-ben.

„Az eredmények és a siker titka a folyamatos megújulás – vallja az »örökifjú« Ládi Katalin. – A jó szándék és a jó ötlet nem elég, a megvalósításukhoz lelkes támogatók kellenek. A közművelődés az emberek szabad idejében zajlik, az emberek mindent szabad akaratukból tesznek, mi az »emberek kegyeiért« küzdünk. Mindig nagyon szerettem fiatalok között dolgozni. Büszke vagyok azokra, akik innen kerültek el. Helyettük jöttek az újak, akik mindig friss szemléletet hoztak.”

Diósgyőrben mindenki ismeri, „mindenki anyukája”, elsősorban a csellengő gyerekek „begyűjtéséért” és hasznos  „foglalkoztatásukért” (például éjszakai pingpongozás megszervezésével). Igen sokat tett a diósgyőriekért, hisz 1998 óta intézménye üzemelteti a diósgyőri várat. Bár kezdetben sokan hitetlenkedtek, az élet őket igazolta, sikerült  „életet lehelni” a várba, amely ma már egész évben üzemel. Összehangolták a turisztikai-műemléki-rendezvényi programokat, képesek a jó partneri együttműködésre, munkájuk során mindenkinek az érdekeit szem előtt tartják. A Diósgyőri Vasgyárban, a közösségi házban helytörténeti kiállítást hoztak létre. Két éve rájuk bízták a diósgyőri strand üzemeltetését is, és nagy örömére, 2005. január 1-jétől az FM 92.4 hullámhosszon megkezdte adását a Diósgyőri Rádió, amelynek léte egy tízéves álom beteljesülését jelenti.

1977-ben kötött házasságot Kovács Richárddal. Zsuzsanna lányuk 1978-ban született, ő közgazdász végzettségű, három éve él az USA-ban, ahová most már házassága révén is kötődik.

Pályafutását és életét azt tenné teljessé, ha gyermeke és a diósgyőriek tervei és álmai tovább épülhetnének, valóra válhatnának.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)