Nyíregyháza

Hentes és mészáros volt, most vállalkozó. Taxis. Személyt és árut egyaránt visz a rendeltetési helyére. Ő a Szállítók Ipartestületének megyei elnöke. A két szakmájának a nyomait magán viseli. Mint a húsok, a húskészítmények, a finom falatok jó ismerője szeret enni. Akár reklámhordozója is lehetne valamelyik húsipari cégnek. Robusztus külseje, hatalmas ereje a régi hentesekre és mészárosokra emlékeztet. A taxizás nyomai oly módon látszanak rajta, hogy udvarias, bizalmat keltő. Közöttünk közlekedik nap mint nap Nyíregyházán, a Viking taxisok emblémájával. A megyei lap, a Kelet-Magyarország emblémáját is viszi kocsiján, az újság egyik reklámhordozója. A kocsijának a száma 84-es. A neve Kovács József.

Tősgyökeres nyíregyházi. Úgy ismeri a várost és környékét, mint a tenyerét. Ez kell is szakmája gyakorlásához. (A taxisoknak többek között helyismeretből is vizsgázni kell.) A szép, hosszú Debreceni utcán cseperedett fel.

Nosztalgiával, mosolyogva emlékszik rá, hogy kis srác korában társaival kiállt az utca kellős közepére és ott focizott, játszott fél óráig zavartalanul, amíg jött egy autó, vagy egy szekér. Olyan gyér volt a forgalom. Most viszont − főleg csúcsidőben − majdnem egy fél óráig vár a kijáratánál, amíg ki tud hajtani a négyes főútra. Szóval itt nőtt fel ebben a szőke városban. Szereti ezt a várost. Ám pihenésként néha-néha kimegy a város zajából a vízpartra. Hobbija a horgászás.

Szereti a víz szagát, illatát, az idegnyugtató csendet. Persze szereti a bográcsban maga készítette jó sűrű, pirosló, gőzölgő halászlét is. Tiszabercelre nősült, ezért pláne hogy kedveli a Tiszát, de tóparti horgásznak vallja magát.

Honnan és miért is nyergelt át egyik szakmáról a másikra? A debreceni szakmunkásképzőben híres emberektől tanulta a szakmát, de a nyíregyházi húsipari vállalatnál szabadult 1965-ben. Itt dolgozott szakmunkásként, majd a hűtőraktár vezetőjeként 1983-ig. Közben a villástargonca-vezetői vizsgát is letette. A húsiparnál az utolsó két munkaévében már mellékfoglalkozásként taxizott. Főleg hétvégeken. Jövedelemkiegészítésként, hobbiként.

Tetszett neki a dolog. Az utasok nagy részét is megkedvelte. Autót vezetni mindig is szeretett. Aztán vágyott a nagyobb szabadságra, az önállóságra. Szóval váltott, és vállalkozó lett.

Hogyan válthatott, hiszen eddig úgy tudtuk, hogy csak személykocsit vezetett és targoncát. Mint mondja, már korábban, legény korában az MHSZ-nél megszerezte a hivatásos gépkocsi-vezetői jogosítványt. S gyakorolta is ezt a szakmáját. A két évig tartó sorkatonai szolgálata alatt tehergépkocsi-vezető volt. Mégpedig a vételezőknél szolgált. Vagyis nemcsak a ritka gyakorlatok idején vezetett, hanem minden áldott nap.

Persze a katonáskodástól még nem lehetett volna jó taxis. Hangsúlyozza, hogy e szakma gyakorlásához mindig is voltak előírások. Kellett például erkölcsi bizonyítvány, ötévesnél nem régibb gépkocsi. Több tanfolyamon vett részt, több vizsgát tett. 1994-ben például elsősegélynyújtásból, etikából, vállalkozásismeretből, adóismeretből kellett vizsgát tennie.

Mintegy szolgáltatásbővítésként vásárolt egy japán gyártmányú kisteherautót, és a hűtőkapacitással ellátott lakásáról terítette a húskészítményeket az Élker Tranzit Kft.-nek. (Most már nem szállít húskészítményeket, bérbe adta a lakásrészt a terítést végző társaságnak.)

Szeret taxizni éjszaka is. Voltak és vannak törzsutasai, akik őt hívják, vagy kizárólag a 84-es kocsit keresik. Vallja, hogy a jó taxisnak nem elég autót vezetni. Udvariasnak, megértőnek kell lenni. Fontos, hogy kellő emberismerete legyen a taxisnak. Van olyan utas, aki magányos, csendben szeret utazni. Vannak akik társalognak, barátkoznak, vagy zenét szeretnek hallgatni. Egy cigány utas például kérte, hogy menet közben játssza már le a magnós rádiójában az általa hozott kazettáját. Természetesen lejátszotta neki.

Mint a testület elnöke szeretne a kontárok ellen fellépni. Egyesek éjszakára a fiukat, rokonukat ültetik be a taxiba, s nem biztos, hogy az illetőnek van kellő vizsgája, szakismerete. Jó volna − javasolja -, ha a polgármesteri hivatal, vagy a közlekedésfelügyelet négy-öt taxisnak megbízólevelet adna, amely a kontárok ellenőrzésére jogosítana. Emlékszik, hogy a fehérgyarmati taxisok is kértek már tőle, illetve a testülettől segítséget. Szeretné, ha a testület létszámban bővülne, erősödne. Főleg a vidékieknek kellene az érdekvédelem.

A személy- és tehertaxisok mellett a szekérfuvarozók is a testülethez tartoznak. Érdekességként említi, hogy a Kisteleki szőlőben van egy szekérfuvarozó, aki újabban nem lovat, hanem traktort fog a stráfszekér elé. A jövő azonban azoké, akik japán kisteherautón, meg nyugati személyautón fuvaroznak…

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1995.)