Nyíregyháza

Halálnak becézi a sportvilág a ma is szikár, kifejezetten futásra „tervezett” testalkatú Kis Józsefet. Csak tippelni lehet, miért kapta a sporttársaktól ezt a jelzőt, de nagy valószínűséggel az a dolog nyitja, hogy mindent teljes szívéből, a végkimerülésig csinált.

Nyíregyházi születésű, és több évtizeden keresztül igen sokat tett azért, hogy a megyeszékhely atlétikai életének rangot szerezzen idehaza és külföldön egyaránt.

Édesapja odamaradt a második világháborúban. Özvegy édesanyja csak úgy tudott szakmát adni a három fiú kezébe, hogy bejárónőként takarítást vállalt a módosabb családoknál.

Testvérei közül István szobafestő, János asztalos lett, József pedig kárpitos és villanyszerelő szakmát szerzett. Hűséges típus, mert legelső munkahelyén maradt meg, a MÁV Vontatási Főnökségén kereste a kenyerét. Igazán sajnálja, hogy rokkantsági nyugdíj miatt kényszerű búcsút kellett vennie a cégtől, de a bokája szilánkosra tört és még a sportpályafutását is ötvenegy esztendős korában szakította félbe a baleset 1991-ben.

Bizonyára kevésbé mozgalmas életet tudhat maga mögött Kis József, ha nem jegyzi el magát diákkorában az atlétikával. Még szakmunkástanulóként felfigyelt a mozgására a testnevelő tanára, Váradi László, és elvitte Diósgyőrbe, az országos iparitanuló-bajnokságra. A 800 és a 3000 méteres síkfutásban országos bajnoki címet szerzett, és itthon az édesanyja is büszkélkedett a sikereivel. Naponta edzett és élete felhőtlenül szép időszakát töltötte tinédzserként a nyíregyházi diákpályán. Még a született nyíregyháziak sem tudják, hol volt egykor a diákpálya: a Záhony és a Tokaj közti vasúti kereszteződés ölelésében.

Kevesen mondhatják el magukról, hogy negyedszázadon át ugyanaz az edző készítette fel őket a versenyekre. Raffai Tibor ennyi időn keresztül irányította Kis József sportpályafutását. Minden bizonnyal neki köszönhető, hogy neveltje a hosszútávfutásnak esküdött örök hűséget.

Szekrények, fiókok tele a Fürj utcai házban az érmekkel, oklevelekkel, serlegekkel. Se szeri, se száma az elismerésnek. No persze, nem véletlenül, mert nagyon sokat edzett és versenyzett ahhoz Kis József, hogy az aktív pályafutása végén ilyen szép relikviákat őrizhet.

Felsorolni is nehéz lenne mindazokat az eredményeket, amelyekre büszke a hosszútávfutó. Csak kiragadásszerűen néhány eredmény és helyszín, amelyeket örökre a szívébe zárt. A magyar válogatott címeres mezét huszonegyszer ölthette fel. Kassán 1967-ben egy Európa-bajnokságon negyedik lett 5 és 10 ezer méteren. 1963-ban Leningrádból, a vasutas EB-ről ezüstérmet hozott haza a 10 ezer méteres síkfutás után. Ezen a távon 29:23 perc körüli idővel az ország negyedik legjobbja volt. Ma már nem jegyzik a harminc kilométeres távot, de régebben a maratoni versenyeken mérték ezt a szakaszt, ezen 1 óra 32 perccel igen jó időeredményt ért el.

A másik szerelem a maratoni futás, minden atléta álma. Közel száz alkalommal állt rajthoz, és soha nem adta fel ezt a gyilkos 42 kilométert. Időeredménye ma is tiszteletet parancsol, két óra 17 perc a legjobbja. A magyar ranglistán ez most is a 10-12 legjobb közt található.

– Nekem az életem az atlétika és a sport  − vallja Kis József.  − Ebben a szellemben cseperedtem fel, és el nem tudtam képzelni a napomat intenzív edzés nélkül. A sportolásnak köszönhetem, hogy bejártam egész Európát, ráadásul akkor, amikor még nem nagyon adták az útlevelet mifelénk. A versenyzők előtt azonban megnyíltak az ajtók és mi nagyon büszkén képviseltük hazánkat a világ számos városában.

A sport egyébként is egy csodálatos csapattá kovácsolta a versenyzőket. Szót értettünk egymással akkor is, ha a bennünket nevező országok nem éppen felhőtlen viszonyban voltak.

Kis Józsefet akkor érte nagy veszteség, amikor huszonnégy évi házasság után a felesége, Kőrösi Erzsébet meghalt. Így a két fiuk felnevelése rámaradt. József szobafestőnek és tapétázónak tanult, ma vállalkozó, Sándor villanyszerelő.

Mindkét fia sportol, atletizál, József a mezőgazdasági főiskola tájfutó csapatában edz, elsőosztályú sportoló, válogatottság előtt áll, Sándor aranyjelvényt szerzett.

Az aktív versenyzés vége felé a sportszervezésben is jeleskedett Kis József. Számos tömegfutóversenyt szervezett, még a megyei pártbizottság első titkárához is bement, amikor a Nyíregyháza szempontjából fontos versenyhez kereste a fővédnököt. Meg is találta Varga Gyula személyében. A Mikulás- és a Nyuszifutásokat éveken át el sem képzelhettük nélküle. A Szívügyem az egészségem tömegsportversenyben szintén aktívan részt vett. Békefutást szervezett Nyíregyháza és Ungvár között 1987-ben. Most újabb kihívás számára, hogy megtanult főzni, mosni, takarítani, a felnőtté váló gyerekeit elindítani az életben.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)