Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése
Keresztesi séta − a múló idő nyomában
Szemelvények Hajdu Imre Regényes Dél-Borsod című művéből
Az előző fejezetben, a mezőkeresztesi csata kapcsán (A tizenötéves háború legnagyobb csatája) már ígértem, hogy ebbe a nagy dél-borsodi faluba − ami nekem jobban város, mint Emőd vagy Nyékládháza − még egyszer visszatérünk.
Szeretem ezt a békés nagyközséget, a kócos, kedves, alföldies jellegű „nagyfalut”, amely sem Tiszaújvárostól, sem Mezőkövesdtől igazán nincs messze, és nyíltszívű, vendéglátó népek lakják. Jó magam gyakran megfordultam itt. S nem csak a hajdani Arany Sas étterem jóízű ételei kapcsán. Sokszor felkerestem a jól gazdálkodó Aranykalász Mezőgazdasági Szövetkezetet vagy a környékünk legnagyobb falusi bankját, a Mezőkeresztesi Takarékszövetkezetet is. De volt, amikor − csak látszólag céltalanul − nagyokat sétáltam a főutca árnyat nyújtó japán akácfái alatt, miközben újra és újra megbámultam a kicsi, de annál élénkebb piac forgatagát, és azzal szemben a katolikus templom impozáns épületét. Vagy éppen a községháza előtt álló I. világháborús emlékművön található neveket olvasgattam. De kutattam itt a Munkácsy emlékek után, és a már említett mezőkeresztesi híres csata ügyében is végeztem oknyomozást. Mindezek talán feljogosítanak arra, s nem tűnik szerénytelenségnek, ha azt mondom, azt írom le, én Keresztesre mindig úgy megyek, mintha egy kicsit hazamennék.
Ezekben a lassan már kánikulás nyári napokban igazán tudom értékelni a mezőkeresztesi főutca hűs árnyékát. A gótikus katedrálisként összehajló japán akácok látványát a szemem élvezi, viszont az általuk nyújtott hűs árnyékot a bőröm érzékeli igazán. Az összeboruló sűrű lombok jótékonyan szűrik a nap tűzét, s ahogy meg-megbillennek a legkisebb fuvallatra is, a hűs habok kellemének érzetét adják a testnek.
A keresztesi főutcán persze nem csak e kellemetesség miatt érdemes sétálni. Aki ott jár, történelmi sétát tesz, hiszen régi korok, századok története köszön vissza a hajdani mezőváros épületeinek homlokzatáról, és ez még azoknak is feltűnik, akik nem tudják, hogy például a községháza homlokzatán a címer nyíllal átlőtt karja mit szimbolizál, vagy hogy abban a hosszú földszintes házban, amelyik éveken át a tsz irodája volt. Munkácsy Mihály és itt élt rokonainak szelleme, emléke kísért.
Érdekes település Mezőkeresztes. Mint már mondtam, nem falu, múltja, építészete, történelmi szerepe és mindenkori gazdasági pezsgése többre predesztinálják. Ám ma mégsem város (reméljük, előbb-utóbb az lesz), ahhoz több kellene ide a fényből, a pénzből, a jól prosperáló gazdaságból. Jelen pillanatban Keresztes átmenet a falu és a város között Ahogy mindig is az volt, hiszen természeti adottságainál fogva kiterjedt határral és döntő többségében jó földekkel bírt, ami ugye a falusi jelleget erősíti. Borsodi Bácskának is nevezték, nem véletlenül. De volt itt hajdanán, az 50-es évek elején kőolaj-kitermelés is (MASZOLAJ), ami a gazdasági pezsgés, a városiasodás erőteljes csírájának tűnt akkor. Ám az olajtermelés már jó ideje csupán történelem. A falu inkább visszavedlett a gazdagabb múltú mezőgazdasági jelleghez, a falu mivolthoz, melyet a nyelv, a beszéd is jellemez. Keresztes szülötte Fekete Gyula, a neves író így ír erről: ,,A sehol másutt nem hallott szavak, a hozzájuk tartozó emlékképpel talán a leghitelesebb idézői a gyermekkor, a szülőfalu világának A gám (napraforgószár-kerítés), a garádja (alomszalmából, gazból rakott kerítés), amelybe olyan szívesen befészkelte magát a giríny… A gallóka (hinta), a zsámiska, a tejes zsétár, a szuszinka (aszalt gyümölcs); töri a zsigulya a legényt a lány után, s egyáltalán, ha valakit elfog a kívánság dévánkozik − tétovázik. Tojo (toll), elszörgöl, sutogál, csápol stb., stb. „Megyek má” − mondja, aki menni készül… Vagy a visszaható igének az az általános használata, a határozatlan alany (a szenvedő igealak) helyett. Más vidéken is találkozom vele, de sehol ilyen szaporán és ilyen kiterjedt érvénnyel. Mintha a keresztesiek szándékosan kerülnék a cselekvő alany megnevezését ,hiszen az már felelősséggel is jár. Mert végtére is? Ki kaszálja le azt a rétet, amelyet már ideje volna lekaszálni? „Maj lekaszálódik”. „ Behordódik” a termés. „Elmenődik” Kövesdre, Miskolcra, ha muszáj.
Szóval, a nyelv efféle változatait is fellelhetik a Keresztesre látogatók, amint itt is, ott is kérdezősködik a helybélieknél, miközben a református vagy a katolikus templomot keresi, vagy netán a XVI. század legnagyobb magyarországi csatája, az 1596-ban lezajlott mezőkeresztesi csata helyszíne iránt érdeklődik.
Mezőkeresztesen sok látnivaló akad. Az említett csata emléke, emlékoszlopa épp úgy, mint a helyi katolikus temetőben Munkácsy Mihály rokonainak síremléke. Igaz, nincs a legideálisabb állapotban, de legalább jel. Szép viszont a községháza előtt az I. világháborús hősök emlékműve, és méltó a településhez a II. világháborús emlékmű is. Ez utóbbi szomszédságában áll a település legjelentősebb építészeti alkotása, a református templom. A templom keletelt szentélye gótikus, XV. századi. Ezzel egykorú hajójának barokk átépítése; nyugati toldása a torony 1773-ban, a hajó keresztirányú bővítése pedig 1821-ben készült el. Kívülről kisebbnek tűnik, ám belül, a hatalmas terek láttán igencsak elámul az ember. Legalább másfél ezren beférnek ide.
Érdemes megtekinteni a keresztespüspöki katolikus templomot is, amely középkori gótikus maradványokra épült 1769-ben. Esterházy Károly egri püspök építette. Elegáns, barokk főoltárán Krisztus a kereszten olajkép látható. Nem műemlék ugyan, ám mégis impozáns figyelmet érdemlő a már említett keresztesi piactér mellett álló katolikus templom is. Ez Kozma Károly helyi születésű, későbbi egri kanonok jövedelméből épült. Neoromán stílusban, Czigler Győző műegyetemi tanár tervei alapján készült, s 1899-ben szentelték fel. Főoltára háromféle salzburgi márványból készült. Egyedi megoldású a templom hármastornya.
Ízelítőül ennyi Mezőkeresztes látnivalóiból, ahova − már csak a közelség okán is − érdemes ellátogatniuk.
(Szerkesztette M. Szlávik Tünde)
Hasonló
A windsori herceg Borsodivá...
Csata a Sajó partján
Mi történt a körömi mezőn?...
A magyar Golgota Muhinál
Város a pusztában: Mezőcsát...
Kiss József, az utolsó költ...
Gelej szülötte erdélyi püsp...
Őseink gépei, gépeink ősei
Miért lövette le Görgey Udv...
A tomorvári kőkalapács
Az életet mentő bogácsi bor...
Tájház a hegyoldalban
Ahol gyermek volt és boldog...
A miskolci bor a béke bora
Aki magyar irodalomból megb...
Gárdonyi Géza és báró Eötvö...
Derenk, az Istvánmajorba so...
Girincs privilégiuma: a Kül...
Ónod szülötte, Patak nagyas...
Vár állott, most várrom áll...
Égi áldás az özvegyasszony házasságára
Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren
Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése
Varázslat
Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése