Ózd

A Katonai Műszaki Főiskola fegyverzeti szakának elvégzése után a mezőgazdasági szféra fellendítésére kapott megbízatást. Abban az időszakban, az 1960-as évek második felében egy szűk csoport az új gazdasági mechanizmus elindításán, vagyis a struktúraváltáson gondolkozott, de azt az akkori vezetők megakadályozták. Keller György viszont érvényesítette függetlenségre irányuló vágyát.

– Az eltelt évtizedekben sok területen megfordultam. Ózdon és Putnokon a vas- és fémipari ktsz részlegvezetőjeként dolgoztam, mikor népgazdasági érdekből onnan kikértek az 1960–61-ben induló termelőszövetkezeti fejlesztésekhez. Verpeléten lettem építőipari üzletágvezető és első számú feladatom a tsz-ek istállóinak tervezése, kivitelezése volt. Építettünk több tízezer darabos sertésól komplexumot is teljes automatizálással. Ebből a pozícióból kerültem kapcsolatba vezető politikusokkal és gazdasági szakemberekkel, akik az új gazdasági mechanizmusban látták az ország fejlődésének útját.

Csakhogy az akkori hatalom vezetői elutasították a racionálisan gondolkodók ötletét, pedig volt benne fantázia. Biztos, ha engedik a tervek kivitelezését, ma nagyságrendekkel jobban állna gazdaságunk és az ország nem küzdene anyagi gondokkal. Mikor láttam, hogy lezárták a fejlődés útját, kiváltottam az iparengedélyt. Ezerkilencszázhetvenkettőtől Verpelét és Ózd településeken tudtam munkát vállalni, először három alkalmazottal. Ennyit engedélyeztek a törvények.

Később a családtagokat is bevontam a vállalkozásba. A tizennyolc fős létszám már komolyabb vállalásokra is feljogosított. Először nagyobb munkaként az ózdi kórház fűtésrekonstrukcióját hajtottuk végre, majd Putnokon a Sahavi-székházat építettük fel. Sok tízezer méter ivóvízvezeték és csatorna kivitelezését végeztük a térségben az akkori nehéz körülmények között. A beszerzési lehetőségek például el voltak zárva előttünk, ami a legtöbb gondot jelentette. Aztán jöttek a hevesi, elsősorban egri megrendelések. Ránk bízták a gyermekváros teljes rekonstrukcióját, majd a megyei tanács épületgépészeti felújítását.

A társasági törvény életbelépésekor kft.-vé alakultunk. Értékesítettük egri telephelyünket és Ózdot választottuk cégünk központjául. Kapcsolataink azonban tovább éltek, így Felnémetben a tornatermet, Egerben az Autokomplex 2000 m2-es csarnokát, a téglagyári völgyben 16 épületet készítettünk kulcsátadásra. Érkezett ajánlat a mezőgazdasági területről is, így Szerencsen takarmánykeverő üzemet és tehenésztelepet, Hernádcsécsén pedig 40 ezer darabos sertéstelepet építettünk. Bodrogkeresztúron és Abaújszántón szintén a szövetkezet fejlesztésére kaptunk megbízást. A rendszerváltás után, ami szerintem nem csökkentette az ország problémáját, hanem csak átalakította, elég komoly fejlesztési tendencia vette kezdetét, amiből sikerült szeleteket kapnunk Ózdon is. A Petőfi úti és a farkaslyuki iskolához építettünk tornatermet, majd az infrastrukturális beruházások kezdődtek.

A városban nagy területen végeztük el az ivóvízrendszer kiépítését és a csatornázást, gázvezeték-építést, majd megnyertük az ózdi kórházi rekonstrukció kivitelezői jogát. Ez a több éven át tartó, 2,1 milliárd forint értékű beruházás magas szintű minőségi kivitelezést követelt meg cégünktől. Elégedettséggel töltött el, amikor magas rangú politikusok érkeztek az intézménybe, és dicsérték a munkánkat.

Mindezek mellett büszke vagyok a görög katolikus templomra. A miskolci Ybl-díjas építész, Bodonyi Csaba tervei alapján készült az egyházi építmény és ma a város egyik legimpozánsabb épülete. Igazi ékszerdoboz a gyári temető felé vezető Lomb úton. Az átadás után az ikonfestészet egyik legelismertebb képviselője érkezett Romániából és keze nyomán a belső tér is gyönyörű lett. Egerben újabb komoly feladatok adódtak, így – az ózdi referencia munka nyomán – mi végeztük ott is a kórház rekonstrukcióját, a színház átalakítását és feladatot kaptunk a Makovecz-uszoda kivitelezésében. Budapesten és Veresegyházán szintén tudtunk komoly pályázatokat nyerni, tehát elmondhatom, hogy a beruházások piacán már jó referenciáink vannak és ózdiként is országos ismertségre tettünk szert. 2001. január 15-től rendelkezünk az MSZ EN ISO 9002:2001 minőségirányítási rendszerrel is. A cég dolgait ’95. óta nyugdíjasként többnyire csak kívülről figyelem.

Újabban fő céljaim és feladataim: a Magyar Nemzetőrség vezérőrnagyi és alelnöki tisztségének betöltése. Ózdon 98 taggal dolgozunk. Feladatként a hagyományőrzést céloztuk meg, de később fegyveres testületként szeretnénk részt venni a határok és a közrend védelmében. Ehhez viszont alkotmánymódosításra van szükség. Ezen kívül tagja vagyok a Szent György Lovagrend elöljáróságának, ami további feladatokat biztosít – mondta Keller György, aki 1990-ben a romániai forradalom idején személyesen vitte Erdélybe az Ózdon gyűjtött segélyszállítmányt.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)