Karányiné Barsi Gabriella

Gazdálkodási igazgatóhelyettes,

Nyíregyháza

A fiatalkori vágyak és beteljesületlen elképzelések életünk későbbi szakaszában visszaköszönnek, akarva-akaratlanul életteret követelnek. Így van ez Karányiné Barsi Gabriella életében is, akinek szobájába belépve meglepődtem, azt hittem egy technikaszobába tévedtem. Mert nem gondoltam, hogy egy gazdálkodási igazgatóhelyettes munkatere szép kézi remekművek színhelye. Már a falon lévő tükör különös formája, de a színes székek, a figurák a falon, minden nyugalmat sugároz, egy oldott légkörű munkahely benyomását kelti. Ahogy tovább gombolyítottuk beszélgetésünk fonalát, kiderül, nemcsak második otthona, a Pedagógiai Intézet kis szobája ilyen, hanem egész egyénisége különleges, művészies. Rendkívül határozott, mégis rugalmas és toleráns, emancipált nőt testesít meg, kívül-belül harmóniát hordozva.

„Eredetileg kozmetikus szerettem volna lenni” – mondja. Így teljesen megvilágosodik előttem a szép iránti érzéke, igényessége. Az 1963-ban, Nyíregyházán született leány egyszerű családban nőtt fel lánytestvérével. Édesanyja, Kiss Etelka műszaki rajzoló, édesapja, Barsi Lajos jó hírű vízvezeték-szerelő mester, kisiparos. A neves Krúdy Gyula Gimnáziumban Hahn Ferenc tanár úr, osztályfőnök példaértékű intő szavai embert formáltak belőlük.

1981-ben, az érettségi után „minél hamarabb dolgozni és pénzt keresni” – gondolta a család, ám Gabrielláért kiálltak tanárai. Szíve a Textilipari Főiskolára húzta, mivel nagyon szeretett különböző anyagokat megmunkálni, állandóan alkotni akart. Ám Szolnok messze volt, a kollégium idegennek tűnt számára. Tanárai biztatására a nyíregyházi tanárképző főiskola matematika–technika szaka mellett határozta el magát. Végül mégis a Mezőgazdasági Főiskola gépész szakára jelentkezett, reménykedve, hogy az OKJ-s képzésen szerzett műszaki rajzolói ismerete könnyebbséget jelent. Mégsem volt könnyű dolga, mert az Mg Főiskola Kertész Kara már Gödöllőre költözött, így a gépész- és repülőmérnökök között teljesen egyedül volt lány. Itt talált férjet magának, Karányi Tibort, akivel 1984-ben, a diploma megszerzése után összeházasodtak. Mindketten tanulmányi ösztöndíjasként a Nyíregyházi Sütőiparhoz kerültek. A gyerekek születése egy év szünetet engedélyezett a munkában, ’85-ben Dórával, ’88-ban Péterrel bővült a család.

Milyen örömmel beszél gyermekeiről! Dóra főiskolás, Peti Budapesten, az Operettszínházban színész, két és fél éve magántanuló. A Takarékpalotában működő OTP rövid, de fontos állomás volt életében, ismereteit bővítette a számok világában. Később egy igazán neki való munkahely sikeredett, melyben édesapja is véletlenszerű szerepet játszott. Így lett a Megyei Pedagógiai Intézet dolgozója ’95-ben, ahol egy év múlva már felelős feladatokkal, beosztottakkal gazdálkodási igazgatóhelyettes lett. Szaktudását ’96-ban a Számviteli Főiskolán szerzett másoddiplomával bővítette. Közben a művészlelkű fiatalasszony rajzolt, selyemre festett, kincsestára egyre gazdagodott. A pedagógiai intézet feladatának kiszélesedésével több munkatársra lett szükség. Kuknyó János igazgató úr idejében két-három fő volt a pénzügy létszáma, ma Gabriella 12 fő munkáját szervezi, irányítja. Első munkatársai között Sullerné Katikát említi – most osztályvezető –, akivel jól kiegészítik egymás munkáját. A kontírozás, a könyvelés, a pénztár munkafázisaiban teljesen otthon kellett lenni.

A pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatáson, közművelődésen kívül a Sóstón működő szálloda, étterem pénzügyi tranzakciói, gazdasági elemzése is hozzátartozik. Pénzügyi kérdésekben Hajdu Sándor igazgató úr a felettese. Kiemelten említ egy HEFOP-os pályázatot a kompetencia alapú oktatás elterjesztésére, melyen 80 millió forintot nyertek.

Az Oktatási Minisztérium 30 millió forintos támogatásából a Sóstói egység konferenciatermét újították fel, melynek színdinamikája is Gabriella keze munkáját és kreativitását dicséri.

Még Papik Péter igazgató úr idejében indult el a több mint 170 milliós költségvetésű „Régió és kistérség a pedagógiai szolgáltatásban” országos kísérleti projekt, melynek gesztorintézménye volt, és 2006-ban sikeresen fejezték be.

Érezvén a korszerű ismeretek iránti szükséget, 2005-ben a Gábor Dénes Főiskolán informatikai szakmenedzser diplomát is szerzett. Csodával határos módon még van energiája a rendszeres testedzésre, és a heti öt alkalmat jelentő standard- és latintánc-tanulására is. Vagy éppen ezek adják számára a megfelelő erőnlétet a munkatempójához?

Ha lehetne három kívánsága, azt szeretné:
„Gyermekeim találják meg örömüket választott hivatásukban, legyen lehetőségem eljutni minden földrészre, békés, egészséges és hosszú időskor.”

„Jó helyen, jó időben voltam! De sokat kell tenni érte, ha mi önmagunk nem teszünk, elmarad a siker, elkerül a szerencse bennünket” – mondta befejezésül kedvesen mosolyogva.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 22. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése