Ősz Zoltán alkotása Pasztell, 2009. Talán minden mese így kezdődik,” hogy valahol messze, az üveghegyen is túl” …valóban, a távolság, az érzékelhető messzeség, amit csak szemünk képes befogni a mindenek... Tartalom megtekintése
Id. Heves János
Nyugdíjas,
Tiszalúc
Idôs Heves Jánosnak – a XX. század történelmi forgataga jóvoltából – olykor kalandos, olykor nehéz, sanyarú sors jutott, ám életének meghatározó eleme a mai napig a kemény, következetes, tisztességes munka.
A ma Szlovákiához tartozó – akkor Csehszlovákiát jelentô – Farnadon született 1919. augusztus 24-én. Édesapja földmûvesgazdálkodó volt, édesanyja a két fiúgyermek nevelése mellett a háztartást vezette. Ma már sem szülei, sem bátyja nincsenek az élôk sorában.
A csehszlovák oktatási rendnek megfelelôen nyolc általánost végzett, majd dolgozni kezdett Besztercebányán, a vasútépítésnél, alagútépítésnél talált munkát. Ez az örömteli idôszak nem sokáig tartott, hisz 1938-ban az ismert felvidéki történelmi események miatt rövid úton eltávolították munkahelyérôl. Egy ideig még egy útépítésnél dolgozott, majd 1940-ben bevonult katonának Párkányra. A légvédelmi tüzéreknél szolgált, alakulatát 1941-ben irányították a keleti frontra. Megjárta a Donkanyari poklot, és azon kevesek közé tartozik (a 156 fôs légvédelmi ütegbôl 16an!), akik élve kerültek haza 1943 áprilisában.
Idôközben kitelepített szülei Baranyába – Dárdára – kerültek, ahol édesapja vitéztelket kapott, ami a család szûkös megélhetését biztosította. Ô is besegített a gazdálkodásba. Itt ismerkedett meg feleségével – Kovács Annával, –, akivel 1943. október 23-án kötött házasságot. 1944-ben újból behívták katonának (akkor már Magyarországon járt a front), ám év végére sikerült hazamennie Dárdára, amely akkor már Jugoszláviához tartozott. Ezért családjával Beremend mellé Vókányba költözött, ahol hét hold földet kapott és gazdálkodni kezdett.
Egy évvel késôbb jelentkezett az újonnan szervezôdött rendôrségbe, rendôriskolát is végzett, Villányon szolgált. A szolgálatot, a távollétet a család sínylette meg, ezért 1947-ben leszerelt.
Mivel felesége tiszalúci, és a nagy szülôk portája is dolgos kezeket várt, 1950-ben telepedett le a Heves család Tiszalúcon. Négy évig a miskolci Nehézszerszámgépgyár raktárvezetôje volt, majd a Földmûvesszövetkezetek Járási Központjába került Miskolcra, ott dolgozott 1962-ig.
Ekkor választották meg Tiszalúc tanácselnökévé. A munka, a család mellett a tanulásra is szakított idôt, elôbb mezôgazdasági technikumot végzett, 1965-ben pedig az egyéves Tanácsakadémián tanult.
Tanácselnökként nagy vehemenciával látott munkához, hogy a település lakói a lehetôségekhez mérten jobb körülmények között élhessenek. 1963-ban társadalmi összefogással megépítették az elsô orvosi rendelôt, egy évvel késôbb elkészült a második, így 1965-ben már két orvos gyógyított a faluban. Ugyanebben az évben fogtak hozzá a kultúrotthon építéséhez, pedagógus szolgálati lakásokat építettek, közben fúrattak két új kutat, megépítettek négy kilométer vízvezetéket.A hetvenes évek elején készült el az öregek napközi otthona. 1975-ben rendôrségi szolgálati lakások épültek, majd helyi összefogással elkészült a ravatalozó. 1976-ban bôvült az iskola, a meglévô nyolc tanterem mellé újabb nyolcat építettek. 1977-tôl helyi autó buszjárat segíti az öt kilométer hosszan elnyúló településen a helyi közlekedést. Tanácselnökként Jubileumi Emlékérmet és Tiszalúcért Emlékérmet kapott. 1978-ban egészségügyi problémái miatt nyugdíjba vonult, ekkor a Tanácsi Munkáért törzsgárdajelvény arany fokozatával tüntették ki. 1997-ben Tiszalúc Közmûvelôdéséért Emléklapot kapott, 1999ben – 80 éves korában– kapta meg a Pro Urbe Tiszalúc kitüntetést. Ám legnagyobb elismerésnek azt tartja, hogy a helyiek közül ma is sokan megismerik és elismerik, köztiszteletben áll a településen.
Több mint nyolc évtized küzdelmes életútjának tapasztalata alapján vallja:
„Bárki kerülhet bármilyen pozícióba, a pozíció elmúlhat, ám az a jó, ha az emberség marad! Senkinek nem szabad megfeledkeznie arról, hogy honnan indult. Szerencsés dolog, ha az ember a munkáját élethívatásnak tekinti, és nagy súlyt fektet az embertársaival való kapcsolatra, és lehetôleg nem anyagias.”
Idôs Heves János büszke arra, hogy feleségével – akivel hamarosan 60. házassági évfordulójukat ünneplik – becsületes embereket neveltek gyermekeikbôl. Az üzletkötôként dolgozó Zoltán fiuk 1944-ben született, családjával Miskolcon él, négy gyermekük van. A két évvel késôbb született János közismert és elismert vállalkozó, Szerencsen él, két fiúgyermekük van. A három dédunokával együtt tizenöten ülik körül az asztalt az októberi gyémántlakodalmon.
Idôs Heves János mindig szívvel-lélekkel dolgozott, portáján ma is látszik: szakavatott, dolgos kezek tartják rendben. Korábban két fóliasátor alatt dolgozott, kertészkedett. Egészségügyi problémái miatt az idén kissé már „visszafogta magát”. Szeret a ház körül dolgozni, a kertészkedés megnyugtatja.
Bár az élet sokszor nehéz helyzetbe hozta, de sok örömet is hozott számára, életútjával elégedett, ma sem tenne másképp semmit.
(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)
Hasonló
Dr. Kovács Pál
Dr. Tóth Albert
Majdanics László
Koncz Ferenc
Nyíri Tibor
Dr. Móré Lóránt
Dr. Molnár Éva
Cseppely János
Tarczali László
Dávidházi Ferenc János
Dr. Kovács Pál
Homoky András
Salánki István
Belovecz István
Molnár Lajos
Gáspár József
Tóth Pál
Hollókői Sándor
Dudovics István
Zemlényi Kálmán
Valahol a Hargitán

Az a lapály valamikor igen nagy lábon élt

A Patakhát (vagy Patak-hát) az Ecceri fiú falujának egyik jelentős területe A szekeresi útról le kell térni és az onnan kiinduló földút elvisz akár Kisnaményba, akár Darnóra. Attól függ, hogy... Tartalom megtekintése
Pengefogú hódok, félszarvú óriások

Rövidgatyában a csinárok földjén nyár elején a kömörei határban Szeretem a május végét, a júniust. Az egyre hosszabbodó nappalok időszaka, még este kilenckor is világos van. Megyünk a fény felé.... Tartalom megtekintése
Toronyóra a templom mennyezetén

Sankt Wolfgang, Salzkammergut gyöngyszeme IMG_0707 IMG_0722 IMG_0713 IMG_0712 IMG_0715 IMG_0716 IMG_0726 IMG_0731 IMG_0735
A magyar jakobinusok a kuffsteini vár börtönében

IMG_0669 IMG_0631 IMG_0628 IMG_0635 IMG_0639 IMG_0649 IMG_0646 IMG_0638 IMG_0665 IMG_0663 IMG_0653 IMG_0691
Rózsa Sándor talpig nehéz vasban

Egy magyar rablóvezér a császár kuffsteini várbörtönében IMG_0627 IMG_0633 IMG_0634 IMG_0694
A császár kaiserschmarrnija Bad Ischlben

Ferenc József királyunk kedvenc fürdővárosa ma is az ínyencek zarándokhelye Az osztrák sógoroknak persze császár, így aztán nem is király-, hanem császármorzsa a magyar neve a képen látható ételkölteménynek. A... Tartalom megtekintése
Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése
Mert fontos a pihenés, a csend, a természet

Néha jól esik csak úgy leülni a kerítés elé a régi padkára, elcsevegni semmiségekről Ülni, nem gondolkodni, és csak bámulni a semmibe. Talán a szemben lévő domboldalt figyelni, melyet színes vadvirágok... Tartalom megtekintése
Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése
Karcolatok…

Huszár Boglárka alkotása 60×45 cm. Olaj, vászon. Arannyá vált a test, mint istenek szobrai a csendesen pislogó gyertyafényekben, amik hidegen sütnek és égetnek, marva a szem zugait, és piszkálva a... Tartalom megtekintése