Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hargitai Ferenc
Nyugdíjas pilóta,
Nyíregyháza
Annál szebb dolgot el sem képzelhet az ember, mint egy repülőgép fedélzetén a magasba emelkedni, versenyre kelni a madarakkal, integetni a felhőknek, és a bennünket körülölelő világot a magasból szemlélni. Mintegy felülemelkedni a problémákon… Tinédzserkorában átérezte: a repülés semmihez sem hasonlítható és az életét is kész feltenni erre a hivatásra. Most, amikor a nyugállományú Hargitai Ferenccel rakjuk össze élete eddigi filmkockáit, az a belső derű hatja át szavait, amit csak egy rendkívül sikeres életpálya adhat.
Hol kezdjük? Hisz a repülés terén szinte mindent elért a még ma is egyenes tartású, jó kiállású férfi. Az évtizedeken át a vérébe ivódott fegyelem, a koncentrálás, a lényeglátás, a mindig új ismeretek megszerzésére irányuló törekvés örökifjúvá tette. Talán ha nem udvarol a szomszédjukba Pálóczi Ferenc törzsőrmester és nem repülővel jön szíve hölgyéhez, később kerül kapcsolatba a levegőéggel Hargitai Ferenc. Később ez a tiszthelyettes a parancsnoka lett, amikor műrepülő pilótaként rajzolta a figurákat a légtérben.
Édesapja, Hargitai Ignác főmozdonyvezető és édesanyja, Móczik Erzsébet háztartásbeli eleinte óvta ettől a veszélyes sporttól a fiút, de mindhiába. Nővére, Valéria olasz férfihoz ment feleségül, és az USA-ban telepedett le. Katalin Budapesten lakik, Gyula bátyja folytatta a dédapáig visszatekintő vasutashagyományt. A szülők a gyerekek boldogságát a választható szakmára is értették, s ezért már igen fiatal korától hódolhatott nagy szenvedélyének Ferenc. Huszonegy évesen az egyik legfiatalabb oktatóként nála idősebbeknek tanította a motorosrepülőgép-vezetést. Igen jó szakmai és baráti kapcsolatot alakított ki Paucsó Gábor és Kotrás Gábor oktatókkal.
Hajdúszoboszlóra került, kitűnő légkörben végezhette munkáját. Berepülő pilótaként is tevékenykedett, és a mezőgazdaságban használatos, majdnem minden géptípussal dolgozott. Külföldre járhatott, Mielecben új, Trencsényben és Harkovban javított gépeket vehetett át. Az ötvenes évek elején ez igen privilegizált helyzetet jelentett. Összetartó, egymásért és a repülésért mindenre kész közösség tagjának érezhette magát. Megjegyzi: az ’56-os forradalom alatt egy pilóta sem hagyta el az országot repülőgéppel, noha számos lehetőség kínálkozott volna rá…
Később rajparancsnoknak vezényelték a dunakeszi iskolára, polgári rendfokozatot kapott, majd másfél évre a Magyar Repülő Szövetség országos központjában dolgozott. A néphadsereg kunmadarasi repülőterén egy bombázóezred hajtogató és beugró ejtőernyőse lett. Ez azt jelenti, hogy a bombázó négyfős személyzetének ernyőit hajtogatta, és próbálta ki elsőként a gyakorlatban. Végigtekeregte az országot, mert később Berettyóújfalura helyezték, a növendékképzésben kapott rangos feladatot. Egy nyíregyházi légi katasztrófa után Hargitai Ferencet nevezték ki a repülőtér parancsnokának 1956-ban.
Együtt dolgozhatott dr. Nagy Bálinttal, aki a mezőgazdasági repülés egyik atyjának számított, és Fazekas Józseffel, aki a MÉM RSZ főigazgatója, majd a Malév vezérigazgató-helyettese lett. Reptérparancsnokként a motoros-, a vitorlázó- és az ejtőernyős-oktatás bővítését, a reptér karbantartását és fejlesztését tűzte célul. A hírrendszer kiépítésében igen komoly érdemeket szerzett itt megyénk szülötte, Kocsis János vezérőrnagy, a csapatrepülők parancsnoka. Örül annak, hogy együtt dolgozhatott Kovács György ejtőernyőssel és Rozman Gyula repülőgépvezető-oktatóval.
A külföldi országokban bizonyára nem ezért, hanem a világhírű műrepülő hármas, Molnár, Pászti és Tóth felfedezéséért és kiképzéséért ismerik Hargitai Ferenc nevét.
Ez a kötelék az 1982-es osztrák műrepülő vb-n mutatkozott be és aratott osztatlan elismerést. Nem csoda, hisz időnként félméteres szárnytávolság mellett hajtják végre a lélegzetelállító figurákat, s a békéscsabai vb-n negyedik lett a magyar csapat. Ma már nem versenyeznek, de bemutatóikat népes közönség érdeklődése kíséri. Nem véletlenül lehetett a magyar műrepülőválogatott vezetőedzője Hargitai Ferenc. Nyugállományba ’83-ban vonult, de edzőként még ’86-ig tevékenykedett. Együtt dolgozott a békéscsabai repülőtéren Farkas Bertalannal, megyénk űrhajósával és Magyari Béla kiképzett űrhajóssal.
A Munka Érdemrend arany és ezüst fokozatával, a Haza Szolgálatáért Érdeméremmel, az Árvízvédelemért kitüntetéssel és a repülés terén elévülhetetlen érdemeiért Nagyváthi János Emlékplakettel ismerték el átlagon felüli tevékenységét. Megkapta a Nemzetközi Repülőszövetség diplomáját, a Paul Tissandier-díjat. Felesége Szommer Margit orvosírnok, Zita lánya Pesten él, két unokája van: Attila az idegen nyelvekért lelkesedik, Ádám sikeresen dzsúdózik. Most már imád kertészkedni a sóstóhegyi hobbitelken, de három évig azt sem tudta, hol vették a kertet.
Mint mondja, rendkívül elégedett ember, mert világéletében azzal foglalkozhatott, ami a szívéhez a legközelebb állt. Ennél szebb életutat nem is kívánhatott volna magának…
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1996.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése