Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Halasi Imre
A Miskolci Nemzeti Színház igazgatója,
Miskolc
Ha létezik boldog ember, akkor az róla is mintázható, hisz egész eddigi életében azzal foglalkozhatott, amire készült, amire vágyott. Ha létezik eleve elrendelés, akkor az rá is illik, hisz olyan családban látta meg a napvilágot, ahonnan nem vezethetett máshová út, csak a színház világába. Édesanyja szubrettként sok vidéki és fővárosi társulat megbecsült tagja volt. Édesapja táncoskomikusként kezdte, színházi titkárként folytatta, végül több mint két évtizedet töltött Debrecenben a Csokonai Színház gazdasági igazgatójaként.
Halasi Imre a család egyedüli gyermekeként 1951. június 24-én született Budapesten. Gyermekkorát javarészt a fővárosban, részben Debrecenben töltötte (időközben szülei elváltak). Ahogy mondani szokták: „már az anyatejjel magába szívta” a színház szeretetét. Édesanyja, aki akkoriban a Vígszínházban dolgozott, esténként magával vitte, így az ügyeletes tűzoltó mellett álldogálva csodálhatta meg az akkori színésznagyságokat: többek között Szabó Sándort a Cyranoban, Latinovitsot és Ruttkait a Rómeó és Júliában.
A József Attila Gimnáziumban „párját ritkító pedagógusnagyság”, élete egyik meghatározó egyénisége: Vasbányai Ferenc irodalmár–történész tanár jelölte ki számára az „útjelzőket”, adott „etikai eligazítást”. Ő nemrégiben az osztály harmincéves találkozóján is szellemi frissességet és bölcsességet árasztva jelentett felüdülést diákjai számára.
Érettségi után természetesen a Színművészeti Főiskolára jelentkezett, ahová „természetesen” nem vették fel, ezért egy évet a Nemzeti Színház Színészstúdiójában tanult. Az újabb elutasítás után Debrecenbe került, ahol rendezőasszisztensként és segédszínészként kereste kenyerét, mélyítette és bővítette szakmai ismereteit. Ebben olyan nagyszerű tanítómestere volt, mint Ruszt József, akinek igen sokat köszönhet, de sokat tanult Lendvai Ferenctől is.
Ötödszöri jelentkezés után ezerkilencszázhetvennégyben kezdte meg tanulmányait a Színművészeti Főiskola rendezői szakán, ahol ezerkilencszázhetvenkilencben diplomázott. Diplomamunkája elkészítéséhez Miskolcra hívták, Bródy Sándor Medikus című darabját rendezte.
Később Kassán a Thália Színházban is „vendégeskedett”, de az első színház, ahol „szerződöttként” dolgozhatott, a Mikroszkóp Színház volt. Komlós János direktor úrnak komoly tervei voltak, amelyekben Halasi Imrének is fontos szerepet szánt, ám Komlós halála keresztülhúzta azokat. A Szegedi Nemzeti Színháznál ismét Ruszt József munkatársa és tanítványa lehetett, majd élete egyik legszebb és legkiegyensúlyozottabb korszaka következett Zalaegerszegen. 1982-től 15 évet töltött a Hevesi Sándor Színházban, ahol az ország legfiatalabb színházában a legfiatalabb igazgatóként és rendezőként igyekezett „a Ruszt által magasra állított lécet nem leverni”.
Ezerkilencszázkilencvenhétben pályázta meg a Fővárosi (később Budapesti) Operettszínház igazgatói székét, mivel mindig is vonzotta a zenés színház. Óriási szakmai lehetőséget kapott, amellyel élve sikerült a színházat itthon és a határokon túl is még elismertebbé tenni. Szervezte és irányította az ötmilliárdos színházi rekonstrukciót, és az Operettszínház újra régi fényében ragyoghatott. Munkája gyümölcsét nem sokáig élvezhette. Utána két éven keresztül a rendezés kötötte le minden energiáját, 2003-ban pályázta és kapta meg jelenlegi posztját.
Az elmúlt két év során a borsodi közönség bizalmába fogadta, egyebek mellett színre vitték „Az öreg hölgy látogatását”, a „Don Juant”, a „Boleró” táncjátékot. Az idén négy nap alatt eladták az éves bérleteket, önálló szinkronstúdiót hoztak létre és másodszor jártak Japánban. A színháznak ma jó híre van a szakmában, ez újabb feladatokat ró mindenkire, hisz az elvárásoknak meg kell felelni. Kétezer-ötben külföldi alkotókkal is bővül a színház új, formálódó arculata. Halasi Imre a Színházművészeti Társaság elnökségi tagja volt, és ezerkilencszázkilencvennégytől egy cikluson át parlamenti képviselőként is tevékenykedett.
Tarjányi Zsuzsával, a Budapesti Operettszínház szólótáncosával „hét éve kerültek egymás mellé”, és azóta tart kapcsolatuk. Első házasságából született húszéves fia – Dániel – „súlyosan színházi fertőzött”: a Keleti István Művészeti Iskolában tanul, színész–rendező szeretne lenni.
„Igazgatóként olyan színházat szeretnék csinálni, amely a külső szemlélődő érdeklődését is felkelti – vallja Halasi Imre –, mivel a színház a pillanat művészete. A jó színház négy alapvető ismérve: gyönyörködtet, felkavar, elgondolkoztat és szórakoztat. Gondolnom kell a színházban élőkre (nemcsak a színészekre), hisz itt rengetegféle foglalkozás találkozik. A jó színházigazgatónak szolgálnia kell azokat, akik a művészet sorsát befolyásolhatják, akikért felel. Örülök, hogy volt erőm idáig eljutni, ám tudom, ezt soha nem lehet elég jól csinálni. Ma még nem tudom pontosan, hogy mi az, ami még vár rám, mi az, amivel még adós vagyok.”
(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)
Hasonló
Galambos Béláné
Abuczki József
Abuczkiné Simon Ida
Mohácsi Gábor
Tomkó István
Balogh Béla
Rétközi Ferenc
Skarupka István
Veres Edit
Schmidt Ferenc
Venyigéné Makrányi Margit
Professzor Dr. Tóth László
Bodonyi Csaba DLA
Horváth József
Prof. Dr. Barkai László
Dr. Újszászy László
Dr. Radványi Gáspár
Szűcs Tibor
Dr. Lakatos Zoltán
Tóth Ottóné
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése