Halasi Imre

A Miskolci Nemzeti Színház igazgatója,

Miskolc

baz_05_22_halasi_imre_1.jpgHa létezik boldog ember, akkor az róla is mintázható, hisz egész eddigi életében azzal foglalkozhatott, amire készült, amire vágyott. Ha létezik eleve elrendelés, akkor az rá is illik, hisz olyan családban látta meg a napvilágot, ahonnan nem vezethetett máshová út, csak a színház világába. Édesanyja szubrettként sok vidéki és fővárosi társulat megbecsült tagja volt. Édesapja táncoskomikusként kezdte, színházi titkárként folytatta, végül több mint két évtizedet töltött Debrecenben a Csokonai Színház gazdasági igazgatójaként.

Halasi Imre a család egyedüli gyermekeként 1951. június 24-én született Budapesten. Gyermekkorát javarészt a fővárosban, részben Debrecenben töltötte (időközben szülei elváltak). Ahogy mondani szokták: „már az anyatejjel magába szívta” a színház szeretetét. Édesanyja, aki akkoriban a Vígszínházban dolgozott, esténként magával vitte, így az ügyeletes tűzoltó mellett álldogálva csodálhatta meg az akkori színésznagyságokat: többek között Szabó Sándort a Cyranoban, Latinovitsot és Ruttkait a Rómeó és Júliában.

A József Attila Gimnáziumban „párját ritkító pedagógusnagyság”, élete egyik meghatározó egyénisége: Vasbányai Ferenc irodalmár–történész tanár jelölte ki számára az „útjelzőket”, adott „etikai eligazítást”. Ő nemrégiben az osztály harmincéves találkozóján is szellemi frissességet és bölcsességet árasztva jelentett felüdülést diákjai számára.

Érettségi után természetesen a Színművészeti Főiskolára jelentkezett, ahová „természetesen” nem vették fel, ezért egy évet a Nemzeti Színház Színészstúdiójában tanult. Az újabb elutasítás után Debrecenbe került, ahol rendezőasszisztensként és segédszínészként kereste kenyerét, mélyítette és bővítette szakmai ismereteit. Ebben olyan nagyszerű tanítómestere volt, mint Ruszt József, akinek igen sokat köszönhet, de sokat tanult Lendvai Ferenctől is.

Ötödszöri jelentkezés után ezerkilencszázhetvennégyben kezdte meg tanulmányait a Színművészeti Főiskola rendezői szakán, ahol ezerkilencszázhetvenkilencben diplomázott. Diplomamunkája elkészítéséhez Miskolcra hívták, Bródy Sándor Medikus című darabját rendezte.

Később Kassán a Thália Színházban is „vendégeskedett”, de az első színház, ahol „szerződöttként” dolgozhatott, a Mikroszkóp Színház volt. Komlós János direktor úrnak komoly tervei voltak, amelyekben Halasi Imrének is fontos szerepet szánt, ám Komlós halála keresztülhúzta azokat. A Szegedi Nemzeti Színháznál ismét Ruszt József munkatársa és tanítványa lehetett, majd élete egyik legszebb és legkiegyensúlyozottabb korszaka következett Zalaegerszegen. 1982-től 15 évet töltött a Hevesi Sándor Színházban, ahol az ország legfiatalabb színházában a legfiatalabb igazgatóként és rendezőként igyekezett „a Ruszt által magasra állított lécet nem leverni”.

Ezerkilencszázkilencvenhétben pályázta meg a Fővárosi (később Budapesti) Operettszínház igazgatói székét, mivel mindig is vonzotta a zenés színház. Óriási szakmai lehetőséget kapott, amellyel élve sikerült a színházat itthon és a határokon túl is még elismertebbé tenni. Szervezte és irányította az ötmilliárdos színházi rekonstrukciót, és az Operettszínház újra régi fényében ragyoghatott. Munkája gyümölcsét nem sokáig élvezhette. Utána két éven keresztül a rendezés kötötte le minden energiáját, 2003-ban pályázta és kapta meg jelenlegi posztját.

Az elmúlt két év során a borsodi közönség bizalmába fogadta, egyebek mellett színre vitték „Az öreg hölgy látogatását”, a „Don Juant”, a „Boleró” táncjátékot. Az idén négy nap alatt eladták az éves bérleteket, önálló szinkronstúdiót hoztak létre és másodszor jártak Japánban. A színháznak ma jó híre van a szakmában, ez újabb feladatokat ró mindenkire, hisz az elvárásoknak meg kell felelni. Kétezer-ötben külföldi alkotókkal is bővül a színház új, formálódó arculata. Halasi Imre a Színházművészeti Társaság elnökségi tagja volt, és ezerkilencszázkilencvennégytől egy cikluson át parlamenti képviselőként is tevékenykedett.

Tarjányi Zsuzsával, a Budapesti Operettszínház szólótáncosával „hét éve kerültek egymás mellé”, és azóta tart kapcsolatuk. Első házasságából született húszéves fia – Dániel – „súlyosan színházi fertőzött”: a Keleti István Művészeti Iskolában tanul, színész–rendező szeretne lenni.

„Igazgatóként olyan színházat szeretnék csinálni, amely a külső szemlélődő érdeklődését is felkelti – vallja Halasi Imre –, mivel a színház a pillanat művészete. A jó színház négy alapvető ismérve: gyönyörködtet, felkavar, elgondolkoztat és szórakoztat. Gondolnom kell a színházban élőkre (nemcsak a színészekre), hisz itt rengetegféle foglalkozás találkozik. A jó színházigazgatónak szolgálnia kell azokat, akik a művészet sorsát befolyásolhatják, akikért felel. Örülök, hogy volt erőm idáig eljutni, ám tudom, ezt soha nem lehet elég jól csinálni. Ma még nem tudom pontosan, hogy mi az, ami még vár rám, mi az, amivel még adós vagyok.”

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése

Csend a sziklák tövében

Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető  világunk   tele  van  meglepetéssel,  olyannyira,  hogy  belefér  bármilyen  szokatlan  torz,  pszicho,  sci fi,  csak  rettentsen! Nehéz  elhatárolódni,  nehéz kimaradni,  így  azután     egyszer... Tartalom megtekintése