Gróf Lajos

Nyugdíjas szerkesztő

Miskolc

szszb 29. ki Gróf Lajos 300 .jpgDebrecen-Budapest-Miskolc voltak Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik legismertebb sajtómunkása életének fő állomásai. Fiatalon beletanult a nyomdai munkákba, dolgozott korrektorként, újságíróként, lap- és könyvszerkesztőként és túl a hetvenen is aktív közéleti ember. Részt vett vallási lapok létrehozásában és kiadásában, nyugdíjasként pedig az egyházi személyekről szóló almanachok megírásában jeleskedett. Letetette névjegyét az Észak-Magyarország és a Déli Hírlap napilapokban és neki köszönhető, hogy rovatain keresztül meg tudta szólítani a vallásos embereket is.

Gyermekkorát Deberecen Tócóskert nevű városrészében élte Gróf Lajos szülei késői gyermekeként, hiszen amikor 1939. december 30-án meglátta a napvilágot, bátyja 18, nővére 17 éves volt. A világháború hónapjait Kántorjánosiban töltötte a család, amihez furcsa élmény köti: ott esett bele egy szalmával letakart pöcegödörbe. Állítja, ezt követően sok szerencse érte az életben. Öt és félévesen beíratták a cívis város Szoboszlói úti iskolájának első elemijébe, a felső tagozat 5 -7. osztályát pedig a Simonffy utcai volt zsidó iskolában végezte, mert az volt legközelebb a lakóhelyükhöz. Onnan vitték az osztályt könyvtárba, ami a Déri Múzeum mellett volt, és hazavihette az Egri Csillagokat, később pedig a bátyjától ajándékba kapta a Légy jó mindhalálig című ifjúsági regényt. Ezután minden alkalomra csak könyvet kért ajándéknak. A 8. osztályt Budapesten végezte, két testvére akkor már ott élt a családjával és szüleivel ő is fővárosba költözött, majd a Corvin Mátyás Gimnáziumban érettségizett.

1956. október 23-án értesült a forradalom kitöréséről, ami a Hősök terére vonzotta. Szemtanúja volt a Sztálin-szobor ledöntésének, énekelte a Himnuszt a forradalmárokkal, majd hazament Rákosszentmihályra. Emiatt 1957. március 14-én ávósok vitték el barátaival együtt. A végén igazgatói megrovással úszták meg a történelmi eseményeken való részvételt.

Mivel nem vették fel a Színművészeti Főiskolára, betűszedő lett a Zrínyi Nyomdában, ahol szakvizsgát tett. Járt a kulturális és egyházi rendezvényekre, konferenciabeszédeket hallgatott és követte az Új Ember egyházi lap írásait.

1970-ben költözött Miskolcra, ahol a Borsodi Nyomdában helyezkedett el korrektorként. A nyomda támogatásával – akkor gyártáselőkészítő volt – 1972-ben lakáshoz jutott, majd publikálni kezdett az Észak-Magyarországban. Hamarosan a lap tördelőszerkesztője lett és szállította a cikkeket Szatmári Lajos néven, mivel Grófként írni abban az időszakban nem volt szerencsés.

Tudósított a Hazafias Népfront eseményeiről, amin keresztül számos egyházi személlyel került kapcsolatba. Wirth Lajos főszerkesztő hagyta dolgozni, vallási témájú riportokat készített, majd a ’80-as évek végén elindította az Egyházi hírek rovatot. Ez tartott 1989-ig, amikor a megyei tanács – majd az önkormányzat – sajtóreferense lett. Egy év múlva munkahelyet kellett keresnie, de az Északhoz nem vették vissza, a Déli Hírlap viszont befogadta. Tudósítója lett az újraindult Pesti Hírlapnak, Czoborczy Bencével pedig 1993. novemberében elindították a Keresztény Élet országos katolikus hetilapot, ahol főszerkesztőként dolgozott. A következő négy évben szerkesztette a lapot, majd 1997-ben szakított a munkaadóval. Ekkor még két éve volt a nyugdíjig, ezt az időszakot a Déli Hírlapnál minimálbéren vészelte át.

A szerencse ekkor is beleszólt az életébe, Berkes László főesperes 1998-ban kiadta a Miskolci Katolikus Élet első kötetét és a sokrétű, komoly sajtótapasztalatokkal rendelkező szakembert magához vette társszerkesztőnek. Gróf Lajos 2000-ben Az ígéret gyermekei című kötetében 25 egri egyházmegyés atya életútját dolgozta fel, majd Kit kerestek?  és Az ígéret örökösei címmel életinterjúkat tartalmazó könyve is megjelent.

Legnagyobb szabású munkája 2004-ben Miskolci Keresztény Közéleti Almanach a Keresztény Értelmiségek Szövetsége kiadványaként került ki a nyomdából. A sikereken felbuzdulva adták ki a Miskolci Keresztény Szemle című negyedéves folyóiratot.

Gróf Lajos munkája elismeréseként megkapta Miskolc város nívódíját, 2006-ben Seregély István egri érsektől az Egri Főegyházmegye Pro Magnanimitate Tua ezüstérmét, 2010-ben a KÉSZ Kartal-Veczán-díját, 2013-ban pedig a város Szabó Lőrinc irodalmi díját vehette át.

Népes családdal büszkélkedhet Gróf Lajos, hiszen két házasságból született gyermekeitől, Mártától, Krisztinától és Pétertől öt unokája született és már van két dédunokája is. Legkisebb gyermeke, László még nőtlen.

Végezetül újra a szerencséjét említi, ami nagyszerű emberekkel, nagy tudású papokkal hozta össze és közülük többen a barátjukká fogadták. Közéjük tartozását mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Diósgyőri Egyházközség képviselőtestületének elnökeként ma is aktívan segíti az egyház munkáját.

(Északkeleti Almanach 29. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2013.)

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése