Gróf Lajos

Nyugdíjas szerkesztő

Miskolc

Debrecen-Budapest-Miskolc voltak Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik legismertebb sajtómunkása életének fő állomásai. Fiatalon beletanult a nyomdai munkákba, dolgozott korrektorként, újságíróként, lap- és könyvszerkesztőként és túl a hetvenen is aktív közéleti ember. Részt vett vallási lapok létrehozásában és kiadásában, nyugdíjasként pedig az egyházi személyekről szóló almanachok megírásában jeleskedett. Letetette névjegyét az Észak-Magyarország és a Déli Hírlap napilapokban és neki köszönhető, hogy rovatain keresztül meg tudta szólítani a vallásos embereket is.

Gyermekkorát Deberecen Tócóskert nevű városrészében élte Gróf Lajos szülei késői gyermekeként, hiszen amikor 1939. december 30-án meglátta a napvilágot, bátyja 18, nővére 17 éves volt. A világháború hónapjait Kántorjánosiban töltötte a család, amihez furcsa élmény köti: ott esett bele egy szalmával letakart pöcegödörbe. Állítja, ezt követően sok szerencse érte az életben. Öt és félévesen beíratták a cívis város Szoboszlói úti iskolájának első elemijébe, a felső tagozat 5 -7. osztályát pedig a Simonffy utcai volt zsidó iskolában végezte, mert az volt legközelebb a lakóhelyükhöz. Onnan vitték az osztályt könyvtárba, ami a Déri Múzeum mellett volt, és hazavihette az Egri Csillagokat, később pedig a bátyjától ajándékba kapta a Légy jó mindhalálig című ifjúsági regényt. Ezután minden alkalomra csak könyvet kért ajándéknak. A 8. osztályt Budapesten végezte, két testvére akkor már ott élt a családjával és szüleivel ő is fővárosba költözött, majd a Corvin Mátyás Gimnáziumban érettségizett.

1956. október 23-án értesült a forradalom kitöréséről, ami a Hősök terére vonzotta. Szemtanúja volt a Sztálin-szobor ledöntésének, énekelte a Himnuszt a forradalmárokkal, majd hazament Rákosszentmihályra. Emiatt 1957. március 14-én ávósok vitték el barátaival együtt. A végén igazgatói megrovással úszták meg a történelmi eseményeken való részvételt.

Mivel nem vették fel a Színművészeti Főiskolára, betűszedő lett a Zrínyi Nyomdában, ahol szakvizsgát tett. Járt a kulturális és egyházi rendezvényekre, konferenciabeszédeket hallgatott és követte az Új Ember egyházi lap írásait.

1970-ben költözött Miskolcra, ahol a Borsodi Nyomdában helyezkedett el korrektorként. A nyomda támogatásával – akkor gyártáselőkészítő volt – 1972-ben lakáshoz jutott, majd publikálni kezdett az Észak-Magyarországban. Hamarosan a lap tördelőszerkesztője lett és szállította a cikkeket Szatmári Lajos néven, mivel Grófként írni abban az időszakban nem volt szerencsés.

Tudósított a Hazafias Népfront eseményeiről, amin keresztül számos egyházi személlyel került kapcsolatba. Wirth Lajos főszerkesztő hagyta dolgozni, vallási témájú riportokat készített, majd a ’80-as évek végén elindította az Egyházi hírek rovatot. Ez tartott 1989-ig, amikor a megyei tanács – majd az önkormányzat – sajtóreferense lett. Egy év múlva munkahelyet kellett keresnie, de az Északhoz nem vették vissza, a Déli Hírlap viszont befogadta. Tudósítója lett az újraindult Pesti Hírlapnak, Czoborczy Bencével pedig 1993. novemberében elindították a Keresztény Élet országos katolikus hetilapot, ahol főszerkesztőként dolgozott. A következő négy évben szerkesztette a lapot, majd 1997-ben szakított a munkaadóval. Ekkor még két éve volt a nyugdíjig, ezt az időszakot a Déli Hírlapnál minimálbéren vészelte át.

A szerencse ekkor is beleszólt az életébe, Berkes László főesperes 1998-ban kiadta a Miskolci Katolikus Élet első kötetét és a sokrétű, komoly sajtótapasztalatokkal rendelkező szakembert magához vette társszerkesztőnek. Gróf Lajos 2000-ben Az ígéret gyermekei című kötetében 25 egri egyházmegyés atya életútját dolgozta fel, majd Kit kerestek?  és Az ígéret örökösei címmel életinterjúkat tartalmazó könyve is megjelent.

Legnagyobb szabású munkája 2004-ben Miskolci Keresztény Közéleti Almanach a Keresztény Értelmiségek Szövetsége kiadványaként került ki a nyomdából. A sikereken felbuzdulva adták ki a Miskolci Keresztény Szemle című negyedéves folyóiratot.

Gróf Lajos munkája elismeréseként megkapta Miskolc város nívódíját, 2006-ben Seregély István egri érsektől az Egri Főegyházmegye Pro Magnanimitate Tua ezüstérmét, 2010-ben a KÉSZ Kartal-Veczán-díját, 2013-ban pedig a város Szabó Lőrinc irodalmi díját vehette át.

Népes családdal büszkélkedhet Gróf Lajos, hiszen két házasságból született gyermekeitől, Mártától, Krisztinától és Pétertől öt unokája született és már van két dédunokája is. Legkisebb gyermeke, László még nőtlen.

Végezetül újra a szerencséjét említi, ami nagyszerű emberekkel, nagy tudású papokkal hozta össze és közülük többen a barátjukká fogadták. Közéjük tartozását mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Diósgyőri Egyházközség képviselőtestületének elnökeként ma is aktívan segíti az egyház munkáját.

(Északkeleti Almanach 29. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2013.)

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése

Csend a sziklák tövében

Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető  világunk   tele  van  meglepetéssel,  olyannyira,  hogy  belefér  bármilyen  szokatlan  torz,  pszicho,  sci fi,  csak  rettentsen! Nehéz  elhatárolódni,  nehéz kimaradni,  így  azután     egyszer... Tartalom megtekintése