Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Grajcárik Lajos
Vállalkozó,
Nyíregyháza
Akár a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium egyik államtitkárával is ülhetnék szembe, ha annak idején, 1990-ben Grajcárik Lajos elvállalta volna e számára nagy megtiszteltetést. De ahogy mondja:
„Sajnos Bős–Nagymaros miatt nem mertem élni ezzel a lehetőséggel, de ma már bánom.” – emlékszik vissza a Tisza menti Balsán 1953-ban született vállalkozó. Édesapja, Grajcárik Antal és édesanyja, Kerülő Anna, szigorú római katolikus hit szerint nevelték őt és öccsét, pedig nem számított erénynek a vallásosság. Nagyszülei, szülei módos kisgazdák voltak, nagyapja törvénybíró. „Apámat erőszakkal a tsz-be akarták agitálni!” – képzeli maga elé a hatévesen átélt eseményeket. „Mivel nem sikerült, megbélyegezettek lettünk. A vencsellői gimnáziumba vettek fel tanulni, de a tanulás mellett délután és hétvégén – a vasárnap kivételével, mert az szent volt – dolgoztam: szántottam, arattam, csépeltem a gépállomáson.”
De azért nem volt olyan makulátlan gyerek, megérte a pénzét, ahogyan meséli, gyötörte a kíváncsiság a tiltott Szabad Európa hallgatásáért. De tudták hogyan kell elbánni egy kulák gyerekkel, s a sors iróniája, hogy az országos második helyezése ellenére, megbuktatták matematikából. Az már a jéghegy csúcsa, hogy a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán – kitűnő érettségije és sikeres felvételije ellenére – helyhiány miatt elutasították. Valahol dolgoznia kellett, így 1971 őszén a papírgyárba került. Néhány hónap után sikerült a vasúti mozgópostán munkát kapnia, ahol arany élete volt. 1974-ben a Nyíregyházi 2-es postán, a postatovábbításnál dolgozott, mely, ahogy nevezi, „a posta lelke”. 1975-ben, az akkori Vorosilov-laktanyában töltötte katonaidejét, szanitészként.
Leszerelése után visszakerült a postára, itt ismerkedett meg Fazekas Irén, ófehértói születésű leánnyal, és 1977. decemberben hűséget fogadtak egymásnak. 1978-ban megszületett Attila fiuk, ki a Szent Imre Katolikus Gimnázium után a Miskolci Egyetemen közgazdász diplomát szerzett, s jelenleg a Nyíregyházi Vasútállomásnál gazdasági menedzser. Már nős, felesége angol–magyar szakos tanár, s néhány hónapja kis unokával is megörvendeztették a nagyszülőket, ki Adél névre hallgat. 1984-ben született Tamás, kinek tehetsége van a matematika, de a számítástechnika iránt is, ügyesen rúgja a focit. Jövőjét a kereskedelemben sok utazással képzeli el, persze ehhez nyelveket szeretne tanulni. Lajos már családos apa volt, mikor 1978-ban elkezdte a Távközlési és Műszaki Főiskolát Győrben. Miután 1982-ben távközlés üzemmérnök lett, az 1-es postán általános osztályvezetővé nevezték ki. Közben Irénke is elvégezte a postatiszti iskolát, amivel hivatalvezető lehetett.
Az újító, előre gondolkodó Lajos ’84-ben öccsével, Gyulával, a megyében a legelső magán gmk-t hozta létre. Testvére közgazdász, két fiúgyermeke van és nyíregyházán laknak. Lajos 1987-ben otthagyta főállását, és a következő évben német–magyar közös céget hozott létre, mely faipari tevékenységet folytatott. 1992-ben, már önállóan gazdálkodott, GRA FA Kft. néven. A gazdasági élet mellett a rendszerváltás idején a politikai életbe is bekapcsolódott. „Nagyapám iránti tiszteletből elkezdtem szervezni a megyében a kisgazdapártot. Ezidőben vásároltunk még földet Balsán, és gazdálkodtunk.”
1988 őszén az ősi Pilvax Kávéházban Antall Józseffel is tárgyalt, 1990-ben alelnök, majd megyei főtitkár, az országgyűlés közlekedési bizottságának tanácsadója. A Kisgazdapárt első megyei párt lett, melyhez Torgyán József is csatlakozott. Lajos ezekben az időkben a köz- és politikai élet neves emberei között forgott, tárgyalt, értekezett. Ekkor adódott számára az államtitkári lehetőség. „Nemcsak a közlekedésért akartam tenni, de a tragikusnak látszó mezőgazdasági helyzetért is, ami mára még rosszabb lett.”
1998-ban bevállalta Északkelet-Magyarország – hat megye – új postai logisztikai rendszerének koordinálását. Az internetes könyvtár és a mobil posta létrehozása óriási lehetőség volt az átszervezésben. 2000 tavaszán édesapja halála érzékenyen érintette. A balsai ősi föld hívta, várta, nem tehette meg, az ekkor már vitézi rang tulajdonosa, hogy a magyar földet parlagon hagyja. Nap mint nap szembesül a mezőgazdaság ellentmondásaival.
Lajos szenvedélyes Fradi-drukker, a zöld-fehér szín teljesen megbabonázta. Családostól elkíséri Európába minden mérkőzésére a csapatot. A görög katolikus egyházat is támogatja. Oroszlánrésze van, hogy a Jósavárosi Templom a város egyik szép színfoltja.
„Eddigi mozgalmas és eseményekben bővelkedő életemben a családom vezérelt, a gyermekeimért dolgoztam. Fontos, hogy gyermekeink megérezzék a család összetartó, támogató erejét, és így adják tovább gyermekeiknek. Nincsenek hatalmas vágyaim, vannak jó emberek, akikre mindig számíthatok, és ha tudok én is segítek. A családban különös összetartó szerep jutott feleségemnek, Irénkének, akinek sokat köszönhetek, hű társként mindig mellettem állt.”
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 19. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése