Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Dr. Oláh Imre
Fogorvos,
Emőd
Ritka dolog manapság olyan embert találni, akinek egész lénye és minden megnyilvánulása életszeretet, jó értelemben vett bohémságot sugároz. Jelen esetben dr. Oláh Imre fogorvosról van szó, aki közel huszonöt éve teszi fel „fogas” kérdéseit a pácienseknek, és gondoskodik regisztráltan mintegy háromezer ember ellátásáról. Betegei azonban nemcsak Emődiek, sokan járnak hozzá Miskolcról is, minden bizonnyal azért, mert a procedúrát jelentősen megkönnyíti és felejteti a sajátságos kezelési „stílus”.
Budapesten született 1953-ban. Édesapja jogtanácsosként, édesanyja vendéglátásban dolgozott. Nagyszüleire különösen büszke, az egyik nagyapa huszár, a másik a debreceni preapostság parádés kocsisa volt. A Márvány utcai jó hírű általános iskola után a Táncsics-gimnázium növendéke lett, ahol végtelen tisztességes és nagy tudású tanárok tanították biológia–kémia tagozaton. Külön kérésére álljon itt dr. Perendi Mária volt apáca neve, Hinora Sándorné Sorbonne-on végzett tanáráé és Nizsalovszki Endréé, aki a matematikán túl „emberségtanra” is nevelte.
Az eredetileg autószerelőnek készülő fiatalemberből fenti kiválóságok hatására lett 1976-ban cum laude fogorvos, egy olyan iskola olyan osztályában, amely 12 orvost adott az országnak. Az egyetem elvégzését követően Miskolcra helyezték, ahol kórházakban, rendelőintézetekben, üzemi fogászaton szerezte meg a kellő gyakorlatot. Emődre már nős emberként szerződött – meghívásos alapon. A vidék fő vonzerejét a szolgálati lakás jelentette és a jól felszerelt bejáratott rendelő. Ahogyan visszaemlékszik, a község nem könnyen fogadott be idegent, de az évek múlásával, természetének és közvetlenségének köszönhetően közkedvelt polgára lett szűk pátriájának.
A rendszerváltozáskor, mint vidéki értelmiségit, a politika is megérintette, alapító tagja lett az emődi MDF alapszervezetének, de mint önkritikusan mondja, nem érezte magát alkalmasnak a feladatra, így ilyen irányú ambícióit feladta. 1998-ban az önkormányzati választásokon a választási szövetség keretében erős bizalom és támogatás mellett független képviselő lett és, jelenleg a pénzügyi bizottság tagjaként segíti az önkormányzat munkáját.
Dr. Oláh Imre nős ember, két fiúgyermek büszke édesapja, felesége kezdettől fogva munkatársa, asszisztense, a most már vállalkozásban működő fogászaton. Nagyobbik fia bölcsész, angol–német diplomával, már egy patinás cég fordítójaként dolgozik Budapesten és tolmácsképző-szakfordító posztgraduális képzésre jár, a kisebbik most nyert felvételt a miskolci Evangélikus Gimnázium emelt szintű angol tagozatára. A vidéki életre általában születni kell. Aki nagyvárosban élt, megszokva annak „pörgését” és légkörét, nehezen illeszkedik be egy község nyugalmába.
Az egész embert kívánó orvosi munka és a család mellett, feltétlenül keresni kellett egy passziót, melyet az élet sójának is hívnak. A történet kirándulásokkal kezdődött, egyre sikeresebb horgászattal folytatódott és vadászattal végződött. Immár tizenöt esztendeje tagja az Aggtelek és Vidéke Vadásztársaságnak, mely a többihez hasonlóan szigorú keretek között működik vadászati ütemterv alapján, szabályozva a vadlétszámot és a vadkilövést. Elmondása szerint, az eredetileg sportegyesületként induló baráti társaságnak külön varázsa volt, minden munkát közösen végeztek, a „bevetés” előtti és utáni összejöveteleket közös főzések, élménybeszámolók, kártya partik színesítették a sikerélmény és az összetartozás érzését erősítve. Ma már jelentős részük gazdasági kényszer alatt működik, és ez szellemiségére is rányomja bélyegét.
Ez egy nagyon költséges hobbi, és a ma már sajnálatosan elfogadott tény, miszerint – szegény ember nem vadászhat – erős erkölcsi skrupulust okoz a társaságon belül, hiszen sok kitűnő vadász kényszerült anyagi kondícióinak hátrányos változása miatt letenni a fegyvert. Oláh Imre a nagyvadas társaság keretein belül, főleg vaddisznóra specializálódott, őzre, szarvasra ritkán lő. A hobbiból szenvedély lett, amelyről és ahogyan mesél, csak idézni lehet.
– A vadászat genetikai ösztön, kiszámított stressz, nem kívülről jön, olyan, mint a jóga – önfegyelem, légzésritmus, lelki kapcsolat a természettel, annak aurájával. Frenetikus örömöt érzek, hátamon a puskával, amikor felismerek és beazonosítok egy nyomot. Minden érzékszervem, idegrendszerem egyetlen feladatra összpontosul – észrevenni a vadat. Hű társam, tacskóm szó szerint „emberarcú”, kicsit deviáns egyéniség, érdek nélkül szeret, így tökéletes barát.
A fenti beszélgetés után a gyönyörű és veszélyes kanyarokkal bővelkedő Bükkalja úton, lőtávolságon belül, de szerencsére féktávolságon kívül két szökkenéssel „átúszott” előttem egy őz. Az ijedtségen túl Oláh Imre szavai jutottak eszembe: „Ha lehet, őzre, szarvasra nem lövök.” Megértettem!
(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)
Hasonló
Kasza István
Ambruzs Szabolcs
Galambos Béláné
Abuczki József
Abuczkiné Simon Ida
Mohácsi Gábor
Tomkó István
Balogh Béla
Rétközi Ferenc
Skarupka István
Veres Edit
Alakszainé dr. Oláh Annamár...
Bacsó János
Baptiszta Tibor
Hompoth Imre
Rabi József
Schmidt Ferenc
Venyigéné Makrányi Margit
Professzor Dr. Tóth László
Bodonyi Csaba DLA
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése