Nyíregyháza

Őseik az Ararát hegy környékén éltek, ott, ahol a monda szerint az özönvíz idején Noé bárkája fennakadt. Örmények. Kis nép, akárcsak a miénk. A történelmünkben, a sorsunkban is sok a hasonlóság. Ők is sokszor menekülésre, vándorlásra kényszerültek, szétszóródtak a világban. Itt szűkebb hazánkban, Nyíregyházán és környékén ötven család él háromszáz családtaggal. Ők háromszázan nemes céllal megalakították a Nyíregyházi Örmény Kisebbségi Önkormányzatot. Az önkormányzat elnöke dr. Malhazjan Armen orvos. Alelnök Szatmári Pál, önkormányzati tagok: dr. Kiss Gabriella, Kiss Éva, dr. Kohári Emőke.

A magyarországi örmények történetét egy helyen így írták le: „Az Örmény Köztársaság, amely Grúzia, Irán és Törökország között helyezkedik el, 1992 óta újra független állam. Területe harmincezer négyzetkilométer, lakosainak száma 3,5 millió. Az örményeknek védeniük kellett hazájukat, kultúrájukat, kereszténységüket, a puszta létüket. Az állandó támadások, a tömeges népirtás késztette az örmények egy részét arra, hogy elhagyja az anyaországot. Ma a világ ötven országában szétszórva, vagy kolóniákban élnek az örmények…”

Egyes krónikaírók, például Kézai Simon már a X–XI. században említ örményeket, akik magyarországi lakosok voltak. A XIII. századi esztergomi örmény kolónia létét IV. Béla adománylevele bizonyítja, királyi földet és kolostort adományozott az örményeknek.

Budavár visszafoglalásában is aktívan részt vettek az örmények. Nagyobb csoportban, letelepedés céljából 1672-ben érkeztek örmények Magyarországra, pontosabban Erdélybe, mintegy háromezer örmény család telepedett akkor le. Rövid idő alatt Szamosújvár lett az örmény települések közül a lélekszámát tekintve legjelentősebb, Erzsébetvárost és Gyergyószentmiklóst megelőzve.

Az 1848–49-es szabadságharcban nagy számban vettek részt az örmények is, mintegy ezerkétszázan harcoltak a magyarok oldalán. Ebből hetven tiszti rangú személy volt. A tizenhárom aradi vértanú közül kettő örmény származású volt: Lázár Vilmos és Kiss Ernő. (Az utóbbiról utcát neveztek el Nyíregyházán. A szerző.) Czetz János tábornok szintén örmény származású volt. Ekkoriban Magyarországon hozzávetőlegesen tizenkétezer örmény élt. A kiegyezés után a parlamentben is jelentős arányban foglaltak helyet. A trianoni békeszerződés után az erdélyi örmények egy része elhagyta Erdélyt, és a csonka Magyarországot választotta lakóhelyéül. 1915-ben Törökországban mintegy másfél millió örményt mészároltak le, illetve telepítettek ki hat hónap alatt. Az utóbbiak egy része szintén Magyarországra menekült… Jelenleg Örményországon kívül a világ ötven országában több mint hárommillió örmény él, közülük sokan világhírnévre tettek szert, például Hacsaturjan zeneszerző, Petroszjan sakkvilágbajnok. Ma Magyarországon az örmények száma ötezerre tehető. Sokan nem tudják, hogy sok művész, például Agárdi Gábor, Voight Ági, Benkő Dániel örmény származású…

Kiegészítésül nem árt megemlíteni: 301-ben az örmények felvették a kereszténységet és a kereszténység náluk államvallás lett. Megyénkbe nagyobb részt a házasságok révén kerültek be az örmények.

Az országos kisebbségi önkormányzat Ararát címmel kétnyelvű újságot ad ki. A nyíregyházi kisebbségi önkormányzat 1995. december 7-én alakult meg, amely pártsemleges, hagyományőrző, kapcsolattartó, érdekvédelmi szervezetként működik. A célt így fogalmazták meg: „Az örmény történelem és kultúra megismertetése, magyar–örmény eseményekről való tájékoztatás, kiállítások, koncertek, Örményországba utazáshoz való költség-hozzájárulás, örmény nyelvtanfolyam indítása Nyíregyházán…

Külön figyelmet érdemel, hogy ezerkilencszázkilencvenhat januárjában megalakult a Nyíregyházi Örmény Klub. Kohéziót, összetartó erőt jelent, híd a magyarok és az örmények között. Évente 3–4 foglalkozást szerveznek, jó a kapcsolatuk a Nyíregyházi Zeneiskolával. Balogh Malvina ungvári festőművész Örményországba ment férjhez, az ő műveit is kiállították a klubban. Baktalórántházára kiruccanva már kétszer rendeztek pikniket, magyarok részvételével. (1999 elején az Országos Örmény Kisebbségi Önkormányzat képviselő-testületébe választották dr. Malhazjan Arment és Nzsdeján Szuren vállalkozót.)

Dr. Malhazjan Armen Jerevánban született 1963-ban. 1981-től ’87-ig a Tartui Állami Egyetem (Észtország) általános orvosi karán tanult. Pályaválasztásában szerepet játszott, hogy az apja és a nagyapja is híres orvos volt. 1990 óta a Nyíregyházi Jósa András Kórház anaesthesiologiai és intenzív terápiás osztályán szakorvosként dolgozik. Felesége – aki tiszalöki –, dr. Kiss Gabriella szintén ilyen szakorvos. Két aranyos gyermekük van: Zsanett és Dávid.

Örmények. Itt élnek közöttünk kisebbségben, hasznunkra válnak, színesítik életünket. Itt élnek köztünk barátságban, testvériségben, békében.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1999.)