Dr. Klenczner Imre

Nyugdíjas igazgató, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa,

Nyíregyháza

szszb 23 tk Klenczner Imre.jpgPüspökladányban született egy négygyermekes földműves család harmadik gyermekeként 1927. október 25-én. Elemi és polgári iskolába szülőfalujában járt. Középiskolai tanulmányait a Debreceni Piarista Kereskedelmi Középiskolában végezte. Apja földműves volt, így már fiatalkorában lehetősége adódott a paraszti munka megismerésére. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kari Tanácsa az 50 éven át kifejtett szakmai tevékenységét elismerve Aranyoklevelet állított ki részére.

Margit nővére fiatalon elhunyt. András bátyja Moszkvában szerzett mezőgazdasági üzemmérnöki diplomát. Itthon a Földművelésügyi Minisztériumban főosztályvezető, miniszterhelyettes, majd nyugdíjazásáig az Állami Gazdaságok Országos Központjának vezérigazgatója volt. József öccse a Monori Állami Gazdaságban dolgozott. Jelenleg vállalkozóként saját pékséget üzemeltet.

Felesége, Pásztor Ilona mérlegképes könyvelőként a Ceglédi Cifrakerti Állami Gazdaságban, Nyíregyházán az Erdőgazdaság állományában, majd a Papírgyárban dolgozott. Házasságukból három lánygyermek született: Ilona, Erzsébet, Katalin. Klenczner Imre az egyetem befejezése után a Pest Megyei Állami Gazdaságok Trösztjénél növénytermesztési agronómusként helyezkedett el, majd 1953 tavaszán a Ceglédi Cifrakerti Állami Gazdaság igazgatójának nevezték ki. Mint fiatal pályakezdő, az általános gazdasági tevékenység mellett a minőségi vetőmagtermesztéssel és az ezt megalapozó termesztéstechnológia kidolgozásával foglalkozott. Ennek mélyebb megismerésére való törekvése vezérelte abban, hogy külföldi aspirantúrára jelentkezzen, ahová 1954-ben nyert felvételt. Aspiránsi munkáját Moszkvában, a Timirjazev Mezőgazdasági Akadémia Növénytermesztési Tanszékén végezte. A csillagfürt magtermesztésének vetési módjai című kandidátusi értekezésének megvédésével 1958-ban tudományos fokozatot szerzett.

Az aspirantúráról hazaérve Nyíregyházára került a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetbe, ahol 1962-től nyugdíjazásáig az intézet igazgatójaként irányította a tudományos kutatást és a gondjaira bízott munkatársak szakmai előmenetelét, összességében az egész intézmény életét, hétköznapjait, s felelt az eredményességért.

Jelentős érdeme volt abban, hogy az önálló kutatótelepekből létrehozott tájintézet kutatóállományát és technikai személyzetét a közben megépült Intézeti Központ kialakításával és felszereltségével olyanná fejlesztette, amely a hatvanas évek végére a hazai mezőgazdasági kutatás élvonalába került, és az igényeknek megfelelően bővült feladatokat is eredményesen látta el.

A 70-es évek elején az intézetek központi átszervezésével a Nyírségi Intézetet a Vetőmagtermelő és értékesítő Vállalathoz csatolták, Vetőmag Vállalat Kutató-központja elnevezéssel. Ezt követően olyan hazai és nemzetközi kapcsolatok kiépítését szervezte, amelyek biztosították az intézmény zavartalan működését, a termőképesebb, új növényfajták előállítását és fajfenntartását, a hozzájuk kapcsolódó speciális termesztéstechnológia kidolgozását.

Szakmai tevékenysége először a szatmár-beregi táj növénytermesztési problémájának megoldására, a talajművelés, a talajjavítás, trágyázás komplex kutatására irányult.
Kisparcellás és üzemi kísérletekben bizonyította, hogy a kötött, savanyú kémhatású, rossz vízgazdálkodású talajokon a növények jobb életfeltételeinek biztosítását a levegőtlen körülmények megszüntetésével, a talajok periodikus átszellőztetésével, a savanyú kémhatás meszezés útján történő megváltoztatásával lehet megoldani.

A programos kutatás bevezetése során szakmai munkája a homoktalajok művelése, javítása és talajvédelme felé irányult.

Az intézet telepein és az üzemekben beállított kísérletei során a nyírségi homoktalajok gazdaságos talajművelési módjainak kialakítása, a talajvédő, energiatakarékos művelési módok alkalmazhatósága, a különböző CaCO3-tartalmú anyagok hatása a homoktalajok kémiai tulajdonságaira, az ipari és mezőgazdasági hulladékok hasznosítása a gyenge termőképességű homoktalajok szerves anyagtartalmának növelésére, valamint a homoktalajok védelmét szolgáló termesztéstechnológia kidolgozása terén jöttek létre hasznosítható eredményei.

Munkája során számos elismerésben részesült: többek között Munka Érdemérem, Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, MTESZ Díj, Westsik Vilmos-emlékérem, Tessedik Sámuel-emlékérem, Munka Érdemrend arany fokozata, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Emlékplakettje.

A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Kutatóközpont Tanácsa 2002-ben Életműdíjat adományozott részére. Az intézmény fennállásának 80. évfordulóján rendezett emlékülés alkalmával a Debreceni Agrárkutatásért Emlékéremmel tüntették ki.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 23. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése

Csend a sziklák tövében

Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető  világunk   tele  van  meglepetéssel,  olyannyira,  hogy  belefér  bármilyen  szokatlan  torz,  pszicho,  sci fi,  csak  rettentsen! Nehéz  elhatárolódni,  nehéz kimaradni,  így  azután     egyszer... Tartalom megtekintése