Dr. Klenczner Imre

Nyugdíjas igazgató, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa,

Nyíregyháza

Püspökladányban született egy négygyermekes földműves család harmadik gyermekeként 1927. október 25-én. Elemi és polgári iskolába szülőfalujában járt. Középiskolai tanulmányait a Debreceni Piarista Kereskedelmi Középiskolában végezte. Apja földműves volt, így már fiatalkorában lehetősége adódott a paraszti munka megismerésére. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kari Tanácsa az 50 éven át kifejtett szakmai tevékenységét elismerve Aranyoklevelet állított ki részére.

Margit nővére fiatalon elhunyt. András bátyja Moszkvában szerzett mezőgazdasági üzemmérnöki diplomát. Itthon a Földművelésügyi Minisztériumban főosztályvezető, miniszterhelyettes, majd nyugdíjazásáig az Állami Gazdaságok Országos Központjának vezérigazgatója volt. József öccse a Monori Állami Gazdaságban dolgozott. Jelenleg vállalkozóként saját pékséget üzemeltet.

Felesége, Pásztor Ilona mérlegképes könyvelőként a Ceglédi Cifrakerti Állami Gazdaságban, Nyíregyházán az Erdőgazdaság állományában, majd a Papírgyárban dolgozott. Házasságukból három lánygyermek született: Ilona, Erzsébet, Katalin. Klenczner Imre az egyetem befejezése után a Pest Megyei Állami Gazdaságok Trösztjénél növénytermesztési agronómusként helyezkedett el, majd 1953 tavaszán a Ceglédi Cifrakerti Állami Gazdaság igazgatójának nevezték ki. Mint fiatal pályakezdő, az általános gazdasági tevékenység mellett a minőségi vetőmagtermesztéssel és az ezt megalapozó termesztéstechnológia kidolgozásával foglalkozott. Ennek mélyebb megismerésére való törekvése vezérelte abban, hogy külföldi aspirantúrára jelentkezzen, ahová 1954-ben nyert felvételt. Aspiránsi munkáját Moszkvában, a Timirjazev Mezőgazdasági Akadémia Növénytermesztési Tanszékén végezte. A csillagfürt magtermesztésének vetési módjai című kandidátusi értekezésének megvédésével 1958-ban tudományos fokozatot szerzett.

Az aspirantúráról hazaérve Nyíregyházára került a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetbe, ahol 1962-től nyugdíjazásáig az intézet igazgatójaként irányította a tudományos kutatást és a gondjaira bízott munkatársak szakmai előmenetelét, összességében az egész intézmény életét, hétköznapjait, s felelt az eredményességért.

Jelentős érdeme volt abban, hogy az önálló kutatótelepekből létrehozott tájintézet kutatóállományát és technikai személyzetét a közben megépült Intézeti Központ kialakításával és felszereltségével olyanná fejlesztette, amely a hatvanas évek végére a hazai mezőgazdasági kutatás élvonalába került, és az igényeknek megfelelően bővült feladatokat is eredményesen látta el.

A 70-es évek elején az intézetek központi átszervezésével a Nyírségi Intézetet a Vetőmagtermelő és értékesítő Vállalathoz csatolták, Vetőmag Vállalat Kutató-központja elnevezéssel. Ezt követően olyan hazai és nemzetközi kapcsolatok kiépítését szervezte, amelyek biztosították az intézmény zavartalan működését, a termőképesebb, új növényfajták előállítását és fajfenntartását, a hozzájuk kapcsolódó speciális termesztéstechnológia kidolgozását.

Szakmai tevékenysége először a szatmár-beregi táj növénytermesztési problémájának megoldására, a talajművelés, a talajjavítás, trágyázás komplex kutatására irányult.
Kisparcellás és üzemi kísérletekben bizonyította, hogy a kötött, savanyú kémhatású, rossz vízgazdálkodású talajokon a növények jobb életfeltételeinek biztosítását a levegőtlen körülmények megszüntetésével, a talajok periodikus átszellőztetésével, a savanyú kémhatás meszezés útján történő megváltoztatásával lehet megoldani.

A programos kutatás bevezetése során szakmai munkája a homoktalajok művelése, javítása és talajvédelme felé irányult.

Az intézet telepein és az üzemekben beállított kísérletei során a nyírségi homoktalajok gazdaságos talajművelési módjainak kialakítása, a talajvédő, energiatakarékos művelési módok alkalmazhatósága, a különböző CaCO3-tartalmú anyagok hatása a homoktalajok kémiai tulajdonságaira, az ipari és mezőgazdasági hulladékok hasznosítása a gyenge termőképességű homoktalajok szerves anyagtartalmának növelésére, valamint a homoktalajok védelmét szolgáló termesztéstechnológia kidolgozása terén jöttek létre hasznosítható eredményei.

Munkája során számos elismerésben részesült: többek között Munka Érdemérem, Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, MTESZ Díj, Westsik Vilmos-emlékérem, Tessedik Sámuel-emlékérem, Munka Érdemrend arany fokozata, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Emlékplakettje.

A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Kutatóközpont Tanácsa 2002-ben Életműdíjat adományozott részére. Az intézmény fennállásának 80. évfordulóján rendezett emlékülés alkalmával a Debreceni Agrárkutatásért Emlékéremmel tüntették ki.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 23. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése