Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Dr. Klenczner Imre
Nyugdíjas igazgató, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa,
Nyíregyháza
Püspökladányban született egy négygyermekes földműves család harmadik gyermekeként 1927. október 25-én. Elemi és polgári iskolába szülőfalujában járt. Középiskolai tanulmányait a Debreceni Piarista Kereskedelmi Középiskolában végezte. Apja földműves volt, így már fiatalkorában lehetősége adódott a paraszti munka megismerésére. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kari Tanácsa az 50 éven át kifejtett szakmai tevékenységét elismerve Aranyoklevelet állított ki részére.
Margit nővére fiatalon elhunyt. András bátyja Moszkvában szerzett mezőgazdasági üzemmérnöki diplomát. Itthon a Földművelésügyi Minisztériumban főosztályvezető, miniszterhelyettes, majd nyugdíjazásáig az Állami Gazdaságok Országos Központjának vezérigazgatója volt. József öccse a Monori Állami Gazdaságban dolgozott. Jelenleg vállalkozóként saját pékséget üzemeltet.
Felesége, Pásztor Ilona mérlegképes könyvelőként a Ceglédi Cifrakerti Állami Gazdaságban, Nyíregyházán az Erdőgazdaság állományában, majd a Papírgyárban dolgozott. Házasságukból három lánygyermek született: Ilona, Erzsébet, Katalin. Klenczner Imre az egyetem befejezése után a Pest Megyei Állami Gazdaságok Trösztjénél növénytermesztési agronómusként helyezkedett el, majd 1953 tavaszán a Ceglédi Cifrakerti Állami Gazdaság igazgatójának nevezték ki. Mint fiatal pályakezdő, az általános gazdasági tevékenység mellett a minőségi vetőmagtermesztéssel és az ezt megalapozó termesztéstechnológia kidolgozásával foglalkozott. Ennek mélyebb megismerésére való törekvése vezérelte abban, hogy külföldi aspirantúrára jelentkezzen, ahová 1954-ben nyert felvételt. Aspiránsi munkáját Moszkvában, a Timirjazev Mezőgazdasági Akadémia Növénytermesztési Tanszékén végezte. A csillagfürt magtermesztésének vetési módjai című kandidátusi értekezésének megvédésével 1958-ban tudományos fokozatot szerzett.
Az aspirantúráról hazaérve Nyíregyházára került a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetbe, ahol 1962-től nyugdíjazásáig az intézet igazgatójaként irányította a tudományos kutatást és a gondjaira bízott munkatársak szakmai előmenetelét, összességében az egész intézmény életét, hétköznapjait, s felelt az eredményességért.
Jelentős érdeme volt abban, hogy az önálló kutatótelepekből létrehozott tájintézet kutatóállományát és technikai személyzetét a közben megépült Intézeti Központ kialakításával és felszereltségével olyanná fejlesztette, amely a hatvanas évek végére a hazai mezőgazdasági kutatás élvonalába került, és az igényeknek megfelelően bővült feladatokat is eredményesen látta el.
A 70-es évek elején az intézetek központi átszervezésével a Nyírségi Intézetet a Vetőmagtermelő és értékesítő Vállalathoz csatolták, Vetőmag Vállalat Kutató-központja elnevezéssel. Ezt követően olyan hazai és nemzetközi kapcsolatok kiépítését szervezte, amelyek biztosították az intézmény zavartalan működését, a termőképesebb, új növényfajták előállítását és fajfenntartását, a hozzájuk kapcsolódó speciális termesztéstechnológia kidolgozását.
Szakmai tevékenysége először a szatmár-beregi táj növénytermesztési problémájának megoldására, a talajművelés, a talajjavítás, trágyázás komplex kutatására irányult.
Kisparcellás és üzemi kísérletekben bizonyította, hogy a kötött, savanyú kémhatású, rossz vízgazdálkodású talajokon a növények jobb életfeltételeinek biztosítását a levegőtlen körülmények megszüntetésével, a talajok periodikus átszellőztetésével, a savanyú kémhatás meszezés útján történő megváltoztatásával lehet megoldani.
A programos kutatás bevezetése során szakmai munkája a homoktalajok művelése, javítása és talajvédelme felé irányult.
Az intézet telepein és az üzemekben beállított kísérletei során a nyírségi homoktalajok gazdaságos talajművelési módjainak kialakítása, a talajvédő, energiatakarékos művelési módok alkalmazhatósága, a különböző CaCO3-tartalmú anyagok hatása a homoktalajok kémiai tulajdonságaira, az ipari és mezőgazdasági hulladékok hasznosítása a gyenge termőképességű homoktalajok szerves anyagtartalmának növelésére, valamint a homoktalajok védelmét szolgáló termesztéstechnológia kidolgozása terén jöttek létre hasznosítható eredményei.
Munkája során számos elismerésben részesült: többek között Munka Érdemérem, Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, MTESZ Díj, Westsik Vilmos-emlékérem, Tessedik Sámuel-emlékérem, Munka Érdemrend arany fokozata, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Emlékplakettje.
A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Kutatóközpont Tanácsa 2002-ben Életműdíjat adományozott részére. Az intézmény fennállásának 80. évfordulóján rendezett emlékülés alkalmával a Debreceni Agrárkutatásért Emlékéremmel tüntették ki.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 23. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése