Nyíregyháza

Megyénk szellemi életében jelentős szerepet tölt be a TIT Jurányi Lajos Egyesület. Magában hordozza a múltat, a jelent és egy kicsit előrevetíti a jövőt. Történelmet idéz, hiszen a történelem az élet tanítómestere, tükröt tart a jelen elé, formálja is a jelent és előretekint. Íme egy-egy példa erre a hármas állításra: mostanában tartottak a megemlékezések, mivel éppen száz éve annak, hogy Nyíregyházán a város értelmisége megalakította a Bessenyei György Művelődési Kört. Ezerkilencszázkilencvennyolc őszén, éppen ennek a könyvnek a megjelenése körül öt keleti megye szervezete és az MTA illetékesei együttműködési megállapodást írnak alá, s ugyancsak ezen az őszön a TIT szervezésében megkezdődik az internetes nyelvoktatás. Ennek a megyei szervezetnek az igazgatója dr. Hargitai János.

Említést érdemel, hogy az 1840-es évek elején a reform szelei fújdogáltak Magyarországon, igény volt a szellemi felfrissülésre. Ezernyolcszáznyolcvanegyben megalakult a Magyar Királyi Természettudományi Társulat. A nagy elődök tudományos folyóiratokat működtettek, publikálták a tudomány legújabb eredményét. Kevesen tudják, hogy Szentgyörgyi Albert, mielőtt átvette a Nobel-díjat, a beszédét próbaként az említett királyi társulat egyik ülésén mondta el. Az 1898-ban megalakult Bessenyei Művelődési Kör fél évszázadon át irányítója volt megyénk szellemi életének. A hatalom 1948-ban beszüntette a kör működését. Ám ennek a körnek a csírájából nőtt ki 1952-ben a Természet és Társadalomtudományi Társulat Megyei Szervezete, a TTIT.

Ideológiai kényszer nehezedett a szervezetben dolgozó értelmiségiekre. Micsurin és Liszenko híres vagy hírhedt kísérleteit például népszerűsíteni kellett, sok természettudóst a burzsoázia kiszolgálójának neveztek. Az 1956-os forradalom elsöpörte a TTIT-t és 1957-től létezik a TIT. Jelentős dátum volt megyénk történelmében 1962, amikor megkezdte működését Nyíregyházán a tanárképző főiskola, amely azóta is szellemi és technikai háttérbázisa a TIT-nek. A régi és a mai előadók közül említünk néhányat: Westsik Vilmos, Vikár István, Porzsolt István, Hársfalvi Péter, Szilágyi Imre, Lábass Menyhért, továbbá Margócsy József, Bachát László, Katona Béla, Frisnyák Sándor, Fazekeas Árpád, Székely Gábor, Balogh Árpád…

A hatvanas években több tanyabokorban és falurészen még nem volt villany. Az egyesület aktivistái a művelődési autóval aggregátort, áramfejlesztőt vittek ezekre a helyekre és vetítették a tudományos filmeket. Mekkorát változott azóta a világ! Most a Jurányi TIT Centrum nyelviskolája a legkorszerűbbek közé tartozik. Ősszel bevezetik itt a virtuális nyelvoktatást. Vagyis a nemzetközi számítógépes hálózat, az Internet közreműködésével a legújabb formában tanulhatnak nyelveket a megyénkbeliek.

A tanárok továbbképzéséhez ősztől hat témát ajánl az egyesület. Említést érdemel például, hogy kulturális menedzser-oktatásszervező ismeretekre tehet szert az a tanár, aki részt vesz a továbbképzésen. A nyári és a szabadegyetemek is eredményesek. Jó tudni: most egy éve öt megye illetékesei nyíregyházi székhellyel megalakították a TIT Észak-keleti Regionális Tanácsát. A tanács ősszel a Magyar Tudományos Akadémia debreceni és miskolci akadémiai bizottságával együttműködési megállapodást köt a régió szellemi, tudományos életének segítése érdekében.

Megyénkben a több mint tíz szakosztállyal és 400 taggal működő TIT évente 1,5 millió forint támogatást kap, ám a működési és fenntartási költség 60 millióba kerül. A költség nagy részét a nyílt piacon szerzik meg.

Hargitai János a jó családi háttérnek is köszönheti munkasikereit. (Felesége tanár, egyik lányuk kutatóorvos Pesten, a SOTE-n, másik lányuk gyógypedagógus ugyanott.)

Kisvárdán és Tiszalökön járt középiskolába. A nyíregyházi és az egri főiskolai diploma után a debreceni KLTE-n szerzett biológus diplomát, a budapesti TF-en labdarúgó-edzői oklevelet. Az újfehértói gimnáziumban öt évig testnevelést tanított. Tíz éven át a Nyíregyházi Spartacus labdarúgócsapatának kapusa volt. 1968-ban a TIT városi titkára, később a megyei szervezetben természettudományi szaktitkár lett. Közkedvelt tanárának, Durucz Istvánnak a meghívására biokémiát tanított a tanárképző főiskolán,

A tudományos kutatói pályán Balogh Árpád biokémikus indította el. Miközben Balogh Árpád Szegeden és Amerikában kutatott, Hargitai úr a DOTE élettani intézetében izom-biokémiai kutatásokat végzett. (A doktori értekezését is ebben a témában védte meg.)

Debreceni kutató korában az űrhajózás izom-biokémiai vonatkozását vizsgálta egy Interkozmosz kutatócsoport tagjaként. Szegeden, sőt Havannában is ismertették kutatási eredményeit.

Most a TIT-et irányítja szakértelemmel, jó vezetési készséggel, azt az egyesületet, amely segíti megyénket az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1998.)