Nyíregyháza

Nem csak a szívéhez áll közel, de a Bujtos utcai lakásukhoz is a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár épülete, amely teljes átalakítás előtt áll. A most, 2004 nyarán csontra vetkőztetett épület látványa bizony szívfájdalom mindazoknak, akik rendszeres látogatói voltak az intézménynek, hát még az ott dolgozóknak, mint például dr. Bihari Albertné Jolikának, a megyei könyvtár igazgatóhelyettesének. A könyvtárnak az átépítés idejére a Nyíregyházi Főiskola adott otthont, míg a Gyermekkönyvtár a Ferenc körúton kapott helyet. Az átmeneti állapotot egyaránt megszenvedi a könyvtáros és az olvasó is.

– Ez idő alatt, sajnos valóban sok olvasót veszítettünk, veszítünk, de valamennyiünket kárpótol majd a végeredmény, amikor a tervek szerint 2005 novemberétől újra kinyitja kapuit Nyíregyházán az ország egyik valóban legmodernebb könyvtára – mondta az igazgatóhelyettes.

Dr. Bihari Albertné, Gólya Jolán 1954. október 4-én Nyírbogáton született. Az édesapja tsz-tag, majd egyéni gazdálkodó, az édesanyja háztartásbeli volt. Mint a megyénkben oly sok családnak, a föld és a gyümölcsös adott kemény munkát, és sokszor azzal közel sem arányos, csupán szerény megélhetést. Sajnos, a szülők egyike sem él már. A három testvér közül ő a legfiatalabb, elvált bátyja, Miklós ma is Nyírbogáton él, míg a foglalkozását tekintve férfi-női fodrász nővére, Katalin, a családjával Piricsén lelt otthonra. Katalin két gyermeke már öt unokával örvendeztette meg a nagyszülőket.

A kis Jolánka hamar ráérzett az olvasás ízére, a könyvek szeretetére. A megyei lap megfakult oldalán máig őrzi az első róla szóló írást, amelyben Fügedi Imre, a Kelet-Magyarország tudósítója világgá röpíti a nyírbogáti hírt, hogy Gólya Jolán a falu legolvasottabb tanulója. Az évek során aztán számtalan írás született még Gólya Jolán és a könyvek meghitt kapcsolatáról. Merthogy e kapcsolat időközben „hivatalos formát” öltött, a könyvimádó gyermekből igazi könyvtáros lett. A nyírbátori Báthory István Gimnáziumban érettségizett 1973-ban, ezt követően tiszteletdíjas könyvtárosként a szülőfalujában tevékenykedett.

1974-ben férjhez ment, s már nyírbátori lakosként a helyi városi-járási könyvtár gyermekkönyvtárosa lett. Nyíregyházára 1976. március 1-jén költöztek, ahol kezdetben a Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár feldolgozó könyvtárosaként tevékenykedett, majd a gyermekrészleg csoportvezetője 2001-ig, az igazgatóhelyettesi kinevezéséig. Munka mellett tanult: a Debreceni Tanítóképző Főiskola népművelés–könyvtáros szakán 1980-ban szerzett diplomát, rá egy évre a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán kiegészítő könyvtárosi államvizsgát tett, majd 1985-ben az ELTE-en, immár egyetemi könyvtárosi diplomáját vehette át. A HUNRA Magyar Olvasástársaságnak 1987-től tagja, melynek 1998-as vásárosnaményi konferenciáján a gyermekkönyvtár olvasóvá nevelő tevékenységéről tartott előadást.

A tudását folyton pallérozva tesz eleget a ma már elvárásként hangoztatott élethosszig tartó tanulásnak. Az OSZK-KMK-ban egyéves gyermekkönyvtárosi tanfolyamon tanultak is a hasznára váltak. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Szervezete vezetőségi tagja volt 1990-től 1994-ig, majd újabb négy évre annak szervező titkára. Több mint két évtizede óraadó a Nyíregyházi Főiskolán, 1998-tól tagja a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Gyermekkönyvtáros Szekciójának, sőt az Országos Elnökségnek is. Nevéhez fűződik a Szabolcs-Szatmár-Beregi Gyermekkönyvtáros Műhely létrehozása. Számos elismerése közül talán éppen a legutóbbi csillogtatta meg a szemét, amelyet éppen 2003 gyermeknapján, a város ünnepi közgyűlésén vehetett át. A Nyíregyháza Gyermekeiért és Ifjúságáért elnevezésű kitüntetést azóta már Kéghly Szeréna-díjra keresztelték át.

– Népszerűek az óvodás és általános iskolás csoportoknak szervezett könyvtárlátogatások, miként közkedvelt a „Könyvet házhoz” elnevezésű szolgáltatásunk is. Nyíregyházán, a város külterületein és csatolt településein így azok számára is elérhetővé válik az olvasás öröme, akik életkoruk, egészségi állapotuk miatt nem tudnak eljutni a könyvtárba. Kivételes odafigyelést igényel megyénk neves alkotói (Krúdy, Móricz) szellemi hagyatékának ápolása, ez utóbbi születésének 125. évfordulóján szép és felelősségteljes feladatom a Móricz-emlékbizottság elnöki tisztje. Öröm volt számunkra, hogy 2004. november 10-én az Országos Móricz Zsigmond Prózamondó Versenyen körünkben köszönthettük Kolos Virágot, az író unokáját – sorjázta dr. Bihari Albertné.

A férje ismert közember, ügyvédként tevékenykedik, jelenleg is Nyíregyháza város önkormányzati képviselője, az MSZP megyei alelnöke. Mindkettőjük életében fontos szerepet tölt be a könyv, az olvasás, a még ismeretlen honi tájak felfedezése, a világjárás és minden más, ami belső mértékkel mérve értéknek nevezhető.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 19. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)