Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Dohos László
Ezredes, díszpolgár,
Budapest
Dohos László ezredes, a Magyar Honvédség főkarmestere, Liszt-díjas karnagy, Tiszavasvári díszpolgára, sok-sok zeneszerető ember barátja szerte a világon. Vallja, hogy a zene nem ismer határokat, összeköti a népeket. A fúvószene kissé hangos, de egy kicsit kapcsolatot is teremt a katonák és a civilek között. A méltán híres − bár szerény − főkarmester Büdszentmihályon (ma Tiszavasvári a neve) látta meg a napvilágot, itt élt és tanult 14 éves koráig. Megszeppent, kissé gátlásos fiúként Budapestre vitte a jó sorsa. Itt felállhatott a világot jelentő deszkákra. A tehetsége adta kezébe a karmesteri pálcát. Szép szál ember, már a külsejével is kitűnik társai közül. Műveltsége, humorérzéke is figyelmet érdemel.
Ötven évvel ezelőtt egyszerű emberek gyermekeként született a szabolcsi faluban. S a magyar szabadságharc 150. évfordulóján Európára szóló szerepet szántak neki, de erről essék szó később. Alig kezdte el általános iskolai tanulmányait, édesapját baleset érte, félárván maradt. Tizennégy éves korában édesanyja is elment, árvaként a rokonok nevelték. A mostoha sors miatt akár el is kallódhatott volna. Ám az iskola ének-zene tanára, Hankó László felfedezte őt. Foglalkozott vele. Megtanította énekelni, hangszeren játszani. 1962-ben ő javasolta, hogy menjen Pestre tanulni a honvédség zeneművészeti szakközépiskolájába. Ment, vitte magával a terheket… Tájszólással beszélt, majd levetkőzte és magára öltötte a növendékek egyenruháját. Egy fekete-fehér fénykép bizonyítja, hogy 1965-ben a Ki mit tud?-on az iskola kamaraegyüttesével a kategóriában országos első helyezést ért el. Az együttes tagjai jutalomként Moszkvába repülhettek. Óriási élmény volt ez a suhancnak!
A középiskola elvégzése után tiszthelyettesként Székesfehérvárra vezényelték, az ottani katonazenekarba. 1973-ban itt tamburmajornak nevezték ki. Fehérvári volt egészen 1977-ig. Ekkor hat évre Moszkvába szólították az illetékesek. Egy évig főleg nyelvet tanult, majd öt álló évig hallgatója volt a Csajkovszkij Állami Zeneakadémia mellett működő katona-karmesteri fakultásnak. A hat év alatt úgy megtanulta a nyelvet (is), hogy néha még mindig oroszul álmodik. A moszkvai felsőoktatási intézményben német, bolgár, vietnami és afgán évfolyamtársaival ismerkedett, barátkozott. 1983-ban vörösdiplomával tért haza a Vörös tér közeléből.
Itthon főhadnagyi rangot és ragyogó beosztást kapott: a Néphadsereg központi zenekarának főkarmestere lett. Ezerkilencszáznyolcvanöttől a Magyar Honvédség főkarmestere, ez a beosztása ma is. Munkaköréhez tartozik a szakmai felügyelet, a katonazenészek felkészítése, fesztiválok, rendezvények szervezése. Az egykori középiskoláját is felügyeli.
A rendezvények szervezésénél említjük, hogy 1998. március 15-én, a magyar szabadságharc 150. évfordulóján magyar, orosz, osztrák, lengyel, román, szlovák és horvát katonazenekar játszott a budapesti Kossuth téren és a Hősök terén Kossuth-nótákat és a szabadságharccal kapcsolatos indulókat. E látványos és figyelemre méltó rendezvény fő szervezője Dohos László volt. Neki is köszönhető, hogy a történelmi eseményeket feledve hét nemzet fiai nem fegyverrel, hanem hangszerrel vonultak fel.
Dohos László egyébként harsonán játszik, néha zongorázik is. 1998 első napján a szintén híres nyíregyházi jubiláló fúvószenekar sikeres újévi koncertet adott. Ezen részt vett Dohos László is, mint a Magyar Fúvószenei Szövetség elnökségi tagja, oklevelet adott át a nyíregyházi zenekarnak. Alighogy hazament egykor volt szűkebb hazájából, január 24-én Budapesten a fúvószenei szövetség elnökének választották. A nyíregyházi ünnepségen is büszkén hangoztatta, hogy Szabolcsból indult, ide hazajött és hogy Tiszavasváriban ma is élnek kedves rokonai.
A rokonoktól messze vitte a sorsa. Járt Amerikában szakmai úton. Ausztriába és Németországba, vagyis a katonai fúvószene őshazájába gyakran jár. (Magyarországon jelenleg kilenc katonazenekar van.) Sztorija van bőven. Spanyolországba karácsonyra azért hívták, hogy civil zenekart vezényeljen. Szenteste, tizenkilenc fokos melegben a vallásos spanyolok bohéman mulattak, népesek voltak az utcák. A karácsonyi koncerten főleg másnapos, hamisan játszó zenészeket vezényelt. A közönség így is élvezte a zenét, viharos volt a taps. A rendszerváltás után egy protokolláris ünnepségen egy darabig azt hitte, hogy a cseh helyett a szlovák himnuszt vezényli. A végén kiderült, hogy jót vezényelt, nagy kő esett le a szívéről.
A fia és a lánya pénzügyi szakember. Egy unokája is van. Dolgozószobája falán egy Moszkvában készült karikatúra látható, őt ábrázolja, amint horgászbottal hadonászik, illetve azzal vezényel. Gyakran horgászik, de a karmesteri pálca nagyobb sikert hozott neki, mint a horgászbot. Rászolgált erre a sikerre.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1998.)
Hasonló
Dr. Szórádi Sándor
Dr. Szeifert Gyula
Czibere Károly
Dr. Kapolyi László
Lezsák Sándor
Dr. Dudás Ferenc
Dr. Szórádi Sándor
Dr. Ináncsy Miklós
Dr. Molnár József
Bodó Sándor
Juhász Ferenc
Princz Oszkár
Rigó Zoltán
Kálnoki Kis Sándor
Horváth Kálmán
Szikora Tamás
Szakály György
Serafin József
Lakner Zoltán
Dr. Hegedüs Csaba
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése