Csörsz árka

Szemelvények Hajdu Imre Regényes Dél-Borsod című művéből

Pesthy Frigyes számára, aki Magyarország geográfiai szótárát a 19. század dere­kán elkészítette, s aki ehhez, az ország összes helyiségéből adatokat kért a települé­sek elöljáróitól, a következőket írta Ároktőről Ruttencz Márton községi jegyző és Szőke János bíró:
„A községnek egyedüli neve Ároktő, nevének bizonyos eredetét − miután arról írás­beli okmányaink nem léteznek − homály fedi, s e tekintetben a vélemények két részre oszlanak, jelesen: az értelmesebb rész nem csak állítja, sőt hiszi is, hogy e község nevét azon ároktól vette, mely a község nyugati oldalán, éppen legvégső házunknál veszi kezdetét, s egyenes vonalba halad nyugatra egész a határ végig, ezen árokról azon hír kering, hogy azt midőn míg Magyar Ország a Római birodalom egy kiegészítő része volt, s négy részre volt felosztva, azon időben elkülönítő határ erődként ásatták a Római uralkodók, s miután a község azon árok tövében kezdte meg az építkezést − nevét onnan vette volna; másik rész azon népmondának ad hitelt, hogy a Hunok idejé­ben Csörsz nevű király a Tisza folyót akarván a Dunába vezetni… ” 

*

A faluszélen, közvetlenül a szentistváni út mellett megtaláltuk a „nevezetes” ár­kot. Olyan 20-30 méter széles, sekély mélységű csatorna. Egy méternél nem mé­lyebb az úttest szintjéhez számítva. A szélén akácfák, jegenyék sorakoznak. Legtöbb helyen silány gyom veri fel, itt-ott szemétdomb is tarkállik benne. Hát nem éppen mondabéli látvány! Ettől persze Csörsz árka mégiscsak Csörsz árka, s nem kell ré­gésznek lennünk hozzá, hogy megállapítsuk: nem a természet, hanem emberi kéz alkotta.

A Pesthy Frigyesnek írt, majd általa 1864-ben közzétett magyarázat első fele való­színűleg igaz, ugyanis a régészek egybehangzó állítása szerint valószínűsíthető, hogy „az avarok építették, védősáncként a népvándorlás viharaival szemben. Az árokba több folyó vizét is be lehetett vezetni. Ezen kívül a töltésen kitűnő út húzódott, és a sáncnak árvízvédelmi szerepe is volt.

Az építés ideje a VII-VIII. század lehetett, neve a szláv cert (ördög) szóból szárma­zik, mivel a néphagyomány az ördögnek tulajdonította az árok építését. ”

Pesthy Frigyes által leírt másik vélekedés viszont valóban népmondai elemeket tartalmaz, ami nem meglepő, hiszen a Csörsz árka valóban megmozgatta a minden­kor itt élő emberek fantáziáját, s ennek nyomán szép, ám tragikus történet kereke­dett a nép ajkán.

Íme: „Régen-régen, még mielőtt a magyar nép mai hazájába jött volna, egy Rád nevű király uralkodott itt. Óriási termetű, gonosz ember volt, aki a szomszéd fejedel­mek országait sorra elfoglalta, hol erőszakkal, hol furfanggal. Újabb háborújához szövetségesül hívta a Csörszöt, az avarok szép, ifjú királyát. A két szövetséges sereg a Tiszánál találkozott. Ráütöttek az ellenségre, és úgy elsöpörték, mint az árvíz a gátat. A csata után Rád a harci zsákmányt meg akarta osztani Csörsszel, de az így szólt:

− Nem kell nekem a zsákmányból semmi, Rád király. A nyert csata jutalmául add nekem feleségül szépséges lányodat, Délibábot.

A gonosz Rádnak Csörsz birodalmára is fájt a foga. Dehogy akarta őt vejéül, ám a pillanatnyi szövetségest nem akarta megsérteni, ezért fortélyos ésszel így szólt:

− Nem bánom Csörsz, legyen leányom menyasszonyod. De feleséged csak akkor lesz, ha a Tiszától idáig olyan árkot ásol, hogy rajta hajón viheted haza Délibábot.

Amikor Csörsz meghallotta Rád király kívánságát, rögvest hazavágtatott. Nemsokára ezer meg ezer kéz törte a Tisza füzeseinél a gyepet. Hasadt a mély árok.a munkássereg keze nyomán, az árok szemlátomást egyre hosszabb lett.

Csörsz éjjel-nappal ott volt a sáncon, és ha lankadtak emberei, űzte-hajtotta őket.

Délibáb meg várta-várta szerelmét. Hónapok, majd évek teltek el, de az árok még mindig nem készült el. Egyszer álmában úgy tetszett a lánynak, mintha vőlegényét látná, ahogy aranyos hajón közeledik az árok habjain.

De bizony Csörsz nem jött soha.

Akkor éjjel, amikor Délibáb őt látta álmában, megint ott nyargalt az árok mentén, és fáradt népét munkára buzdította. Zivataros, sötét éj volt. Egyszer csak az égből tüzes villám csapott le és agyonsújtotta a kíméletlen királyt.

Az eset után a kifáradt nép tüstént hazatért, és megátkozta az árkot.

Mikor Délibáb, vőlegénye halálának hírét vette, fájdalmában megtébolyodott. Szüntelenül azt beszélte, hogy Csörsz ott várja őt az árok vízének mélyén, aranypalo­tában. Egyszer megszökött hazulról. Egyenesen nekiment a víznek, s odaveszett. A gonosz Rád királyt pedig élete végéig gyötörte a lelkiismeret gyermeke haláláért.” E történetet hallotta a gyermekkora egy részét Dél-Borsodban, konkrétan Igrici­ben töltő Tompa Mihály, aki később – mármint jeles költő – mondával örökíttette meg Csörsz legendáját. Íme ebből egy kis részlet:

„Az ároknak tövénél,/Ároktő most is áll/Borsodban a Tiszának /fűzlepte partinál. / Sok év letűnt, mióta / Az árok megszakadt, / De a regének ajkán / Csörsz árka felmarad. ”

(Szerkesztette M. Szlávik Tünde)

Hasonló

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése