Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Borbély Lászlóné
Az Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szervezet elnöke,
Uszka
Bizonyára nem véletlen, hogy egy alig 37 éves uszkai 4 gyermekes asszonyt választottak erre a tisztségre. Akik ismerik Borbély Lászlónét, ezt természetesnek tartják. Bizonyára azt is, amit rögvest megfogalmazott:
– Én nemcsak a cigányok érdekeit képviselem, hanem minden magyar állampolgárét!
Nagy utat kellett megtennie az 1964. április 1-jén Orgován András és Mursa Matild házasságából született Orgován Gizellának. Nyolcadik gyerekként jött a világra, tsz-tag szülők gyermekeként. A szülők öt fiút és öt leányt neveltek. Szorgalmasan, becsületesen dolgoztak. Szeretetben, istenhitben éltek. Nehezen lehetett boldogulni akkor is, így érthető, hogy a Dunántúlon kerestek munkát. Székesfehérvárott, a Közútépítő Ipari Vállalathoz mentek a fiúk dolgozni alig tizenhat évesen. Sajnos, három fiú fiatalon elhalálozott.
– Nyolc általánost végeztem. Továbbtanulásra nem vállalkozhattam, nem éltünk olyan anyagi lehetőségek között. Alig 17 évesen szerelemgyerekeim születtek. Mursa Líviát és Mursa Gizellát, ikreinket, szüleimmel, testvéreimmel közösen neveltük fel. Hatévesek voltak a lányok, amikor házasságot kötöttem férjemmel, Borbély Lászlóval. Házasságunkból két fiú született: Borbély László és Borbély Arnold. Nagyon szeretjük őket, a gyerekeket. Ennek hatására a magosligeti óvoda dajkája lettem. Így együtt lehettem az uszkai gyerekekkel.
Borbélyné korrektségét, emberségét lehetetlen volt nem észrevenni. Érthető, hogy 1994-ben a települési önkormányzattól megkeresték. Szoboszlainé, illetve Simon Zsigmondné körjegyző is ösztönözték, hogy induljon a képviselő-testületi választáson. Mivel Simon Zsigmondné körjegyző korábban is szívén viselte Uszka település sorsát, illetve megértette a cigányság problémáit, így szava sokat nyomott a latban.
– Kisebbségi érzésem volt. Nem voltam biztos abban, hogy ott a helyem. A ’94. december 10-én megtartott választáson bejutottam. Ettől a perctől kezdve még jobban magaménak éreztem az uszkaiak sorsát. Nagyon sokat köszönhetek dr. Sértő-Radics István polgármester úrnak, családorvosunknak. Sok falunak lenne szüksége ilyen segítőkész polgármesterre, aki nem bőrük színe alapján ítéli meg az embereket.
A krónikás tudósíthatta az egyik országos televíziót arról, hogy az uszkaiak hajlandók befogadni székesfehérvári cigány családokat, mint erről a polgármester, illetve a testületi tag nyilatkozott. Borbélyné ezt így idézte:
– Be akartunk fogadni székesfehérvári cigány családokat falunkba. Ennek kapcsán igen nagy megaláztatásban volt részünk. Polgármester úr és én is több fenyegetést kaptunk. Falunk egyes lakosai azzal fenyegettek, hogy kitiltanak Uszkáról. Nagyszüleimnek volt 5 gyermeke. Csak az én szüleimnek 10 gyermeke. Uszka 327 lakosának a 75 százaléka rokonom. Ők szólították polgármesterünket és engem: mondjunk le! A falu népe pedig a hivatal előtt állt háborogva. Mi nem mondtunk le, mert biztosan tudtuk, nem rossz, amit tenni akarunk. Amikor kiléptünk a polgármester úrral a hivatalból, elmondtam a lakosságnak saját történetünket: amikor nem volt munkahelyünk, Matild nővéremmel Székesfehérvárra utaztunk. Három napig hiába kerestünk albérletet, amikor a főbérlő meglátott bennünket, csúnyán elutasított. Fáradtak és éhesek voltunk; betértünk a legközelebbi gyorsétterembe. Amikor hamburgert kértünk, a kiszolgáló azt mondta: nincs. A melegszendvicsre is ezt a választ kaptuk. Kértünk két szelet zsíros kenyeret. A kiszolgáló a kést a tenyerébe ütögetve ezt válaszolta: „Maguknak semmi sincs!” Amikor ezt a történetet elmeséltem a lakosságnak, határozottan hozzátettem: még veletek is megtörténhet az, ami Székesfehérváron megtörtént a cigánysággal. Megváltozott a hangulat.
Többen már ott jelezték, ők is fogadnak családokat. Az esetnek híre ment. A jóérzésű emberek gratuláltak. Másfél hónappal később ezt tette az amerikai nagykövet asszony. Bill Clintontól kitüntetést kaptak. A falu 4 millió forint támogatást kapott. Járt a községben Göncz Árpád köztársasági elnök, segített Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere. Aki itt megfordult, csak elismeréssel szólt az uszkai cigányok megváltozott életéről. Gizike erején felül vállalt, vállal feladatot. ’98 októberében újra indult a helyi választáson. A második legtöbb szavazattal jutott a képviselő-testületbe, ahol alpolgármesterré választották. Tizenöt hónappal később pedig az országos szervezet elnökévé. Ma is dolgozik szívvel-lélekkel. Hitvallását Prohászka Ottokár szavaival azonosította:
„Így értette az Úr azt, hogy ti vagytok a világ világosságai.
És nem Napok az égen, hanem Napok a saját világotokban,
hisz úgy vagyunk az életbe beállítva, hogy a Napba nézzünk
és napsugarasak legyünk!”
Mi magunknak is és másoknak is! Szülei megtértek. Gyerekeiket istenfélő embernek nevelték. A Borbély család is a szabadkeresztyén gyülekezetben imádja az Urat, hívva ide mindenkit!
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 12. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)
Hasonló
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése